Fradi újság (1997)
1997 tavasz / 6-7. szám
28 FRADI ÚJSÁG Dobos kínjai, góljai Az idei jégkorongbajnokságot az FTC- Whirpool csapata nyerte. A 29 éves csapatkapitány Dobos Tamás a legnehezebb pillanatokban is maga volt a megtestesült nyugalom. Magabiztossága jó hatással volt a fiatalokra is. Dobhoz - ahogy hokis berkekben mindenki szólítja - bárki odamehet, ha valami gondja van. A döntő mérkőzésen ugyan neki volt gondja, ugyanis egy szerencsétlen ütközésnél elrepedt a jobb kézfeje, de így is folytatta a játékot, sőt az utolsó gólt ő lőtte.- Nagy fájdalmai lehettek. ..- Igen, de ez nem különleges tragédia, hiszen az ilyen és ehhez hasonló sérülések szinte mindennaposak nálunk.- Mióta jégko- rongozik?- A KSI-ben kezdtem el hokizni 1979-ben, és rögtön beleszerettem a játékba. Ezt követően mindent alárendeltem a sportnak. Már akkor úgy képzeltem, hogy jó lenne kipróbálnom magamat valamely más országban, más környezetben is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy itthon nem megfelelőek a személyi és tárgyi felételek, de azért érthetően izgatott a profi világ.- Önnek sikerült bizonyítania?- Nekem nagy szerencsém volt, hogy a bátyám, Zsolt Calgaryban élt, így adódott a lehetőség, hogy kimenjek játszani. Közel három évet húztam le Kanadában úgy, hogy egyik mérkőzés jött a másik után, állandó utazgatással. Ottlétem alatt időm nagy részét buszozással töltöttem. Természetesen rengeteget tanultam, és az ott szerzett tapasztalataimat itthon is tudtam hasznosítani.- Magyar hokis Kanadában?- Miért furcsa ez? Az egyik ilyen utazás alkalmával találkoztam Simon Józseffel, aki korábban a Fradiban játszott. Ugye, mondanom sem kell, hogy meglepődtem, amikor megláttam. Erre mondják, hogy kicsi a világ. Kanadában egyébként nagyon sok próbajátékot tartanak külföldiek számára-én is egy ilyen alkalmával ragadtam kint -, ahol az ifjú titánok megmutathatják, mit tudnak, és ha mázlijuk van, feljebb kerülnek. Az ilyen csapatokat, klubokat hívják fiókcsapatnak, ahol felkészítik a játékost a komolyabb megmérettetésre. Calgaryban, Edmontonban és a környező bárosokban, de még a legeldugottabb helyen is gyönyörű fedett csarnok van. Voltunk egy városkában, ahol régen acélgyártással foglalkoztak. A településen még egy normális út sincs, de a jégcsarnok valósággal gyönyörű.- Ha nem hokizna, akkor mit sportolna?- Valamilyen küzdősportot űznék szívesen. Bokszolnék vagy karatéznék.- Most, hogy újra bajnok lett a Fradi, gondolom a fiatal lányok tollat ragadnak, s gyakran írnak kedvenceiknek. ..- Ha most arra céloz, hogy sok levelet kapok a rajongóktól, akkor téved. Ez a hokisoknál nem divat, de a meccsen azért mindig akad egy-két lány.- Ha jól tudom, édesanyjával és a bátyjával él...- Amikor tart a bajnokság, óriási biztonságérzetet ad, hogy körülöttem vannak. Egy profi játékos csak a játékra figyeljen, s ha majd befejezi az aktív versenyzést, jöhet a családalapítás. Ettől függetlenül van barátnőm, akivel nagyon jól megvagyunk. Remélem megvár. Egyébként rokon lélek, műkoris.- Vannak-e a sportra alapozott tervei?- Szeretnék edző lenni, fiatalokkal foglalkozni. A középfokú edzői papírom már megvan, külföldön szeretném megszerezni a felsőfokút. Amikor Moszkvában edzettem, jegyzeteltem az ott látottakat. Valamikor biztosan hasznomra válnak ezek a tapasztalatok. A Fradi csillagai Látogatóban a Gyorskocsi utcában Ütemes vastaps és valóságos szeretethullám fogadta a Fradi ifjú csillagait a Fővárosi Bv. Intézetben. Elcsodálkoztam, hogy a hazai foci mai állapotban ennyire népszerűek a focisták. Persze a Fradi ebben is kivétel. Szeiler József és Zavadszky Gábor megnyerő őszinteséggel beszéltek pályafutásukról, a klubban folyó munkáról. És amikor elkezdtek záporozni a kérdések, továbbra is nyíltak maradtak. Sajnálatos, hogy akadt valaki - úgy látszik, ilyen minden találkozón felbukkan -, aki elolvasván egy botrányszerző ízléstelen „művét”, szinte kisajátította az első perceket, hogy „igazolja” az általa olvasottakat. A fiatal játékosok érett diplomatákat jellemző modorban tértek ki a kérdések elől. Miután végre mások is szóhoz jutottak, kiderült: Zavodszky Gábornak nincs kocsija, sőt, jogosítványa sem, s álma az, hogy minél jobb focista legyen, mindketten elutasítják a kemény és barbár rockot, inkább a lírai zenét és dallamokat kedvelik, s mindketten nagyon odafigyelnek a fiatalokra leselkedő veszélyekre, a drogra, a távlatos gondolkodás hiányára. Nagyon megbecsülik a kitartó és küzdelmes munkájukkal megszerzett pénzt, s arra is gondolnak, már most, hogy mi lesz velük akkor, ha majd abbahagyják a focit. Szeiler tanul, Zavadszky pedig takarékoskodik. És mindketten - ez természetes! - imádják az egyesületet. Több kérdésben is felvetődött, hogy hová, melyik külföldi klubhoz mennének legszívesebben. Ha egy- egy olasz, vagy spanyol élvonalbeli klub hívná őket, akkor örömmel kipróbálnák képességeiket, de akár- hová, csupán a nagyobb pénz kedvéért mennének, számukra a Fradi európai élcsapat, s itt játszani: rang! A Jónás Illés objektumvezető által szervezett találkozó emlékezetes este volt a közel hetven fogva- tartottnak. Szép volt, fiúk! AVANTI AVANT
