Fradi újság (1997)

1997 tavasz / 6-7. szám

29 FRADI ÚJSÁG „Királyi megtisz­teltetésben" része­sült a Ferencváros. Az új népligeti sportcsarnok avatóbuliján maga István, a király is fellépett néhány tak­tus erejéig. De ugyanakkor hallgathattuk János, a vitéz hangját, valamint ott volt Jé­zus Krisztus szupersztár is. Mindezen előkelőségeket ter­mészetesen Varga Miklós, a kiváló rockénekes személye­sítette meg, vagy ha inkább úgy tetszik: Miklós, a Varga.- Amióta az eszemet tu­dom, ferencvárosi szurkoló vagyok - vallja büszkén. - If­jabb koromban Rendszeresen jártam a mérkőzésekre, még vidékre is lekísértem olykor a fiúkat. Ha kutakodnék a há­zamban, egészen biztosan rá­bukkannék arra a Fradi-al- bumra, melyben az akkori já-. tékosok autogramjait gyűjtöt­tem. Albert, Kű, Branikovits és Szőke és a többiek aláírása rendkívül sokat jelentett szá­momra. De emellett egyéb re­likviák, mint jelvények, kitű­zők, sálak és zászlók is ott so­rakoztak a polcomon.- Kik voltak a kedvenceid?- Mindig akadtak hozzám, pontosabban a szívemhez kü­lönösen közel álló futballis­ták. Talán kevesen tudják, mindig is imádtam focizni, a mai napig hetente összejá­runk színészbarátaimmal, a Fáy utcai csarnokban hatal­mas derbiket játszunk. Szóval régebben próbáltam úgy ját­szani, mint éppen az aktuális kedvencem, így Kű Lajos és Szőke Pista jellegzetes moz­gását is igyekeztem elsajátíta­ni. Persze, több-kevesebb si­kerrel. Albert Flórián brilliáns cselezőkészségét, kapu előtti helyzetfelismerését csodál­tam, mint ahogy Novák Dezső higgadtsága is lenyűgözött.- S a későbbi generáció képviselői közül?- Nyilasi Tibit nagyon sze­rettem. Már azelőtt ismertem, minthogy az első csapatba ke­rült volna. Amikor a Népstadi­onban előmeccset játszottak az ifik, állandóan csak lestem, hogy az eredményjelzőtáblára hányszor van kiírva, hogy Nyilasi... Sejtettem, hogy nemzetközi klasszis válik be­lőle, s igazam is lett. A mai gárdából Nyilas Eleket emel­ném ki, mind játékfelfogása, mind klubhűsége példaként Egy másik Varga a Fradiból állítható a többi labdarúgó elé. Szerintem ő a jelenlegi Ferencváros legjobb játékosa.- S az utóbbi évek legígé­retesebbnek kikiáltott tehetsé­géről, Lisztes Krisztiánról mi a véleményed?- Nagyszerű képességekkel áldotta meg a sors, de én picit féltem őt. Túl korán, túl fiata­lon, a Bundesliga szintjéhez mérten kissé felkészületlenül ment ki Stuttgartba. Maradha­tott volna még egy félévet.- Hívták, hiszen szerződése szerint ezt bármikor megte­hették. Bár többen ugye úgy vélekednek, sokkal inkább „kimenekítették" az Üllői úti mii Hőből. Te hogyan látod, mi lehet az oka a helyzet elmér­gesedésének, ami aztán előbb játékosok eladásához, majd Furulyás János szakosztályel­nök lemondásához vezettek?- Nem szeretek beleszólni mások dolgaiba, nem is tisz­tem e folyamatok megítélése. Egy azonban biztos, a vi­szály, az ideges hangulat min­den jóérzésű emberben visza- tetszést keltett. Engem csupán az zavar, hogy mindezen el­lentétek befolyásolhatják az eredményességet. Nem vélet­len, hogy a Vidi elleni döntet­len után lecsúsztunk a dobo­góról, s komoly veszélybe ke­rült a nemzetközi kupapo­rondra való kijutás lehetősége is. A különböző ügyek áldoza­ta maga a Fradi, és persze a közönség, amely újabb cso­dás futballélményekről ma­radhat le. Őszintén remélem, Hogy a sorok rendezését kö­vetően ezért nem lesz gond, s az UEFA-kupás helyet meg­csípjük.- Mostanában is kijársz a mérkőzésekre/- Be kell vallanom, hogy nem sűrűn. Az életkorom elő­rehaladtával kényelmesebb lettem, a képernyő előtt ülve ugyanúgy, sőt, az ismétlések segítségével talán jobban fi­gyelemmel követhetem az eseményeket. Ráadásul meg­úszom a sorbanállás tortúráját és nem fázom. Persze, azzal is tisztában vagyok, hogy kint a stadionban egészen más a hangulat, mint otthon a négy fal között.- A csarnokavatón tetőtől talpig a Fradi zöld-fehér sze­relésében jelentél meg. Miért éppen a 40-es szám virított a hátadon?- Ha muszáj válaszolnom, akkor elárulom. Nemrég múl­tam negyven esztendős. A születésnapomra kaptam a sógornőmtől ezt a gyönyörű ajándékot. Gondoltam, ha már abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy én is fel­léphetek a klub életének egyik ilyen fontos eseményén, nem is ölthetek más jelmezt. Be­jött, úgy érzem, a közönség ezt a gesztust is nagyra érté­kelte.- Együtt énekeltetek a női kézilabdacsapattal. Jól szólt a kórus?-Ó hogyne! Az Európát ad­tuk elő közösen, nagyszerűen daloltak a lányok. De azt azért nem bánnám, ha továbbra sem váltanának szakmát. Ahogy a Kisvárdát elverték..., a kézilabda még jobban megy nekik.- Hasalt előtted már ennyi hogy, mint aznap?- Sajnos még nem. Kicsit meglepett, hogy nekifutás és dobbantás után hason csúsz­tak elém, mintahogy néhol a futballisták ünnepük a gólt. Látod, ilyenkor érzi az ember, hogy a Fradi nemcsak egysze­rűen egy klub a sok közül. Sokkal több annál... (naszály)

Next

/
Thumbnails
Contents