Fradi újság (1997)
1997 tavasz / 6-7. szám
17 FRADI ÚJSÁG Fradi-történelem napról napra a tagok sorából Ma ill inger Béla szólották meleg hangon a búcsúzóhoz, kinek közben a klubtagok remek ajándékokat adtak át: egy gyönyörű arany stopperórát és aranyláncot, azonkívül az ifjúsági tagok emléklapját, valamint a Szövetségtől járó és az ő részére már most külön megküldött bajnoki és Corinthián-érmeket. Rum bold a jövő héten utazik el s távozása bizonyára sokakban fakaszt sajnálkozást, mert a legderekabb és legszeretettebb futballisták egyike 6“ Mások is távoztak, igaz, nem tanulmányútra, hanem a Monarchia hadseregébe. Az FTC-ből Szeitler Károlyt, Sábián Lajost és Weisz Gyulát 1 évre behívták. „Ellenben Schlosser Imre, az FTC gólzsákja nem kell a Császárnak, őt kidobták, mert - görbe a lába..." Drubina sikerei A BBTE atlétikai versenyén hosszú szünet után ismét ferencvárosi gyalogló végzett az első helyen. A 3000 m-es gyaloglásban Drubina István ötvenméteres előnnyel győzött. Egy hónap múlva pedig az 1 mérföldes gyaloglásban megjavította saját - 1908-ban felállított - országos csúcsát: 7:23.2-re. A MAC által rendezett versenyen még egy ferencvárosi siker született: Kóczán Mór gerelyvetésben győzött. Az FTC XI. közgyűlése 1910. október 30-án tartották az FTC XI. közgyűlését. Dr. Springer Ferenc megnyitó beszéde után Horváth Ferenc főtitkár számolt be az elmúlt év eseményeiről - kiemelve a labdarúgócsapat dicsőséges szereplését. A közgyűlés a lelépő tisztikarnak köszönetét szavazott, jegyzőkönyvben örökítette meg a lelépő alelnöknek, Kánitz Henriknek, Horváth Ferenc főtitkárnak és Malaky Mihály titkárnak az érdemeit. Az FTC új vezetősége ez volt: elnök.dr. Springer Ferenc, alel- nök dr. Keöncs Boldizsár és dr. Schneider Béla, főtitkár Járitz Gyula, másodtitkár Neuwilt Emil, jegyző Hajós József, ellenőr Mattyók Aladár, ügyész dr. Kenéz Béla, orvos dr. Ordódy Zsigmond. A közgyűlésen bejelentették, hogy ismét életre keltik az egykor sikereket elérő kerékpár- szakosztályt... Agyő, Soroksári út... Az FTC utolsó mérkőzését az ősotthonban, a Soroksári úti pályán 1910. október 30-án játszotta: FTC-UTE 7-1. „Körülbelül ezerfőnyi közönség előtt mindkét csapat a legjobb összeállításban jelent meg a pályán. Az FTC pompás játékának csakhamar eredménye van, amennyiben Borbásnak egy ideális cen- terezését Weisz a 6. percben védehetet- lenül lövi az UTE kapujába. Bár az FTC a többet támadó tél, mégis az UTF-nak egy sikerült lerohanása a 16. percben a kiegyenlítő gólt eredményezi. A váltakozó támadásokból Borbás és Varga éri el a következő gólokat. A II. félidő elején az UTE még állja a rohamot, de csakhamar visszaesik és az FTC egymásután éri el szép játék után góljait. Weinber, Schlosser, Schlosser, Koródy sorrendben. Ki kell emelnünk az erélyes bíráskodás mellett látott igen lair játékot." Ők játszottak utoljára a régi Fradi-pá- lyán, a Soroksári úton: Fritz—Manglitz, Payer—Weinber, Bródy, Halász-Weisz, Varga, Koródy, Schlosser, Borbás. A régi pályától tehát Schlosser három góllal búcsúzott, míg a legutolsó FTC- gólt Koródy szerezte... Az „Őstradi" a Soroksári úti pályán összesen 35 bajnoki meccset játszott első otthonában és abból huszonötször győztesen hagyta el a játékteret. Kétszámjegyű győzelem - Bécsben! 1910. november 20-án Bécsben az FTC 10-1-re győzött a Wiener AC ellen. Az FTC hatalmas győzelmét a káprázatosán játszó Schlosser, Borbás balszárnynak köszönhette. Slózi egymaga 6 gólt szerzett! (Nem véletlenül mintázta meg Slózit plaketten Patzó Pál szobrászművész. A plakettet ezüst, bronz és gipszöntvényként hozták forgalomba. A Fradi- múzeumban napjainkban is látható.) A szép győzelemhez még csak annyit, hogy az sporttörténeti tett volt, hiszen az FTC ekkor rúgott először tíz gólt külföldi városban! Az első fénykép az Üllői úti pályáról 1910. december 25-én megjelent az első fénykép az épülő Üllői úti pályáról! A sporthírlap fényképén az A-tribün látható, a pályán még a „felvonulási épületek” vannak... Ez a fénykép minden fra- distának szép karácsonyi ajándék lehetett... Egyébként az új elnökség mellett, a labdarúgó-szakosztály is megtartotta tisztújító alakuló ülését. A fontosabb tisztségviselők: dr. Cseley József (elnök), Malaky Mihály (intéző), Bródy Sándor (kapitány), Szeitler Károly (jegyző), Sö- vegjártó Nándor (pénztáros). Tornászsiker 1911. február 4-én a Markó utcai tornateremben rendezték a tornászok Buda- pest-bajnokságát. Az FTC vezetői által beígért tornaélet beindulását bizonyítja az a tény, hogy ferencvárosi tornász végzett az élen! Háberteld Győző ezúttal „győző” volt és megnyerte az egyéni versenyt (lovon). Összetettben a 4. helyen végzett - 67,17 ponttal. Történelmi edzőmérkőzés 1911. február 5-én már az új Üllői úti pályán pattogott a labda. Igaz, egyelőre csak amolyan pályaismerkedésnek szánt edzőmeccsen. A sajtó jelenlévő képviselője nem áradozott: „Az FTC - az URAK (Újpest-Rákospalotai Atlétika Klub) ellen új pályáján játszott, több tartalékkal. A pálya maga csúszós és méretei abnormálisán nagyok a hazai viszonyokhoz képest. Az utolsó kifogás, hogy szeles a pálya." A történelmi edzőmérkőzést az FTC csak 2-0-ra nyerte a másodosztályú csapat ellen. A főpróba tehát nem sikerült valami fényesen, de a bemutató, a pályaavató mérkőzés, már annál emlékezetesebb volt... „Én nyitottam ki az FTC-pálya kapuját...” A magyar sport történetében új fejezet élén tog állni a holnapi 1911. február 12-ei dátum. Ezen a napon nyílik meg a főváros ötödik nagy sportpályájának a kapuja. Holnap az óriásnak született Ferencváros főkapuját nyitja ki Bárczy István polgármesterünk. Készen, régen készen van nálatok jó ferencvárosiak, az ami kell a jó sport megteremtéséhez, a magyar név nagyobb dicsőségéhez. Ott van az a szív és lélek, amivel bele kell fogni minden magyarnak és minden más embernek, ha sportot kíván kultiválni. A zászlórúdon majd telrepül a háromszínű magyar zászló. Aztán messze-messze alatta a másik két zászló. Először a vendégeké és csak az alatt a Ferencvárosé. Jeléül annak, hogy itt igaz magyarnak lenni az első és a fő. Aztán házigazdák vagyunk és előbbre valók a többiek és utoljára mondjuk, hogy itthon vagyunk mi, ferencvárosiak... Bárczy István polgármester nem mint polgármester, hanem „csak" mint az FTC dísztagja fárad oda ki holnap reggel, s mint ilyen, fogja kinyitni ennek az ideiglenes főkapunak az ócska lakatját. A Sport-Világ csak arra kéri szeretett polgármesterünket, a jó sportembert, hogy tegye el azt a rozsdás kis kulcsot, amelyiken a kis ezüstlemezre bele van vésve, hogy „én nyitottam ki az FTC-pálya kapuját." Valamikor szívesen fog emlékezni arra, hogy újabb magyar sportpálya bokrétaünnepén miként mondta a főváros közönsége nevében és minden magyar ember nevében is „Isten áldása legyen a becsületes munkán - a Ferencvárosi Torna Club által létesített sportpályán. " A korabeli sportújságban megjövendöltek azután másnap beteljesedtek. 1911. február 12-én délelőtt érkezett meg a polgármester autója az új pálya kiskapuja elé, amely a mai Könyves Kálmán krt.-i részre esett. A kapuban dr. Springer Ferenc az FTC elnöke köszöntötte, majd átadta neki a pálya bejárati kulcsát. Bárczy kinyitotta a kaput és őt követően bevonultak a pályára a meghívott vendégek. A tribün alatti tornateremben egy kis uzsonna keretében találkoztak a tervezőkkel, kivitelezőkkel (Mattyók Aladár, Jánszky és Szivessy műépítészek, Wel- lisch Lajos kivitelező). Mattyók Aladárnak, aki később az FTC alelnöke is lett, a díjtalan közreműködésért a pályaigazgatói címet ajánlották fel. A pályáról egyébként a sajtóban így írtak: „A mintegy 80 m hosszú és 14 m magas nagytribün 4500 ember befogadására alkalmas. A nagytribün éppen a József főherceg lovassági laktanyával szemben épült és földszinti helyiségeiben vagy 20 szoba, öltözők, minden helyiség mellett türdő és tágas tornaterem van végig a tribün alatt. Szemben a nagytríbünnel - az Üllői úti oldalon - van a fedett állóhely, szintén 80 m hosszúságban. A nagytribün előtt és oldalt betonlépcsőzet fut félkörben. A nagyszabású sporttelep arányai már teljes mértékben kidomborodnak, és ha a mintegy 48 000 korona költségen települő klubház és az 50 m hosszú beton úszómedence is elkészül, akkor a székes- főváros egyik nevezetessége lesz az új sporttelep." A pályaavató mérkőzés Az FTC-MTK bajnoki mérkőzés délután fél háromkor kezdődött. Fagyos, zord, havas időben is tekintélyes létszámú közönség látogatott ki az első Üllői úti mérkőzésre. A fradisták már az első percekben vezethettek volna, a játékvezető azonban tévesen nem ítélt gólt. Schlosser a labdát fogó kapust meglökte, a kapus kiejtette a labdát és Slózi a kapuba rúgta. Az akkori szabályok szerint a kapus lökése megengedett, szabályos volt... A 29. percben azután mégis Schlosser lőtte az új pálya első gólját. A kitörő Slózit Bíró leszerelte, de az elpattanó labdára a görbe lábú csatár rárajtolt és óriási lövéssel a kapuba küldte. Megszületett a Fradi-pályán az első gól! Két perc múlva Schlosser lövésébe Révész kézzel nyúlt bele, a megítélt 11-est Schlosser a kapuba helyezte. Félidő 2-0! A második félidőben felülkerekedett az MTK és Farkasnak sikerült szépíteni. Az első „idegen” gól tehát az ő nevéhez fűződik. Majdnem ki is egyenlített az MTK: Farkas beadását Sebestyén kapura fejelte, Fritz már kifutott, de a kapuba rohanó Weinber a gólvonalról kifejelte a labdát... Havas bíró gólt ítélt, de a gólbíró (akkor még ilyenek is működtek) figyelmeztetésére megváltoztatta döntését, maradt a 2-1. Az FTC ezzel a csapatával avatta győzelemmel új otthonát: Fritz— Rumbold, Manglitz-Weinber, Bródy, Payer-Szeitler, Weisz, Koródy, Schlosser, Borbás. Az első Üllői úti nemzetközi mérkőzés 1911. március 1-jén az Üllői úti pályán már nemzetközi mérkőzést is játszottak: FTC-Wiener AC 2-1. Korántsem volt olyan nagy esemény, mint az első bajnoki mérkőzés, ráadásul a fiúk nem is strapálhatták nagyon magukat, hiszen így írtak a látottakról: „Az bizonyos, hogy a bécsiek sokkal jobbak voltak hírüknél, de az is bizonyos, hogy az FTC három tartalékja sokat tett az erők kiegyenlítéséhez, de azért mégsem lett volna szabad a mérkőzést ilyen alacsony gólkülönbséggel nyerni. Az, hogy mind a háom gól az utolsó percekben esett, mutatja, hogy némi lazsálás folyt. Ami elvégre érthető is, hiszen az FTC nem akarja agyonerőltetni magát a szezon első harmadában." Az új pályán az első „nemzetközi gólt" Koródy lőtte.
