Fradi újság (1996)

1996 ősz / 9. szám

11 FRADI ÚJSÁG Akkor, negyven éve,,, történt-Akkor negyven éve... 1956. október 21. vasárnap délelőtt tíz óra. Csodálatos, veró'fényes őszi napsütés várja a Nemzeti Sport- csarnok mellett lévő süllyesztett kézilabdapálya köré gyülekező szurkolókat a kispályás Magyar Bajnokságot (akkor még nagypá­lyás bajnokság is volt) eldöntő Bp. Kinizsi-Vörös Meteor rang­adóra.-Akkor negyven éve... a pá­lya közepén vörös drapériával le­terített asztalon varázslatosan csillogtak a bajnoki aranyérmek.-Akkor negyven éve... e so­rok írója ugyan még nem készül­hetett az öltözőben az összecsa­pásra - hiszen még csak szóban kötelezte el magát arra, hogy az elkövetkező bajnoki évben a Ki­nizsiben akarja folytatni pályafu­tását -, de így is hihetetlen szo­rongással várta az összecsapást az egyik kapu mögött lévő dom­bon, szemben a pályával abban a reményben, hátha egy-egy be­szólással segítheti jövendő tár­sait, barátait.-Akkor negyven éve... a kis­pályás bajnokságot területi be­osztásban bonyolították le. A Ki­nizsi négy pont előnnyel - a Vö­rös Meteor sztárcsapatát kétszer legyőzve 11:9, 7:6 nyerte a bu­dapesti csoport bajnokságát - jutott az országos közép-, elő-, majd döntőbe, ahol a Meteoron kívül a Metró és a Debrecen várt rá. A döntőt körmérkőzéses for­mában rendezték. Mind a Kinizsi, mind pedig a Meteor legyőzte két vetélytársát, de a Kinizsinek jobb gólaránya révén az utolsó mér­kőzésen a döntetlen is a bajnoki címet jelentette.- Akkor negyven éve - az or­szág fölött kezdett kiderülni az égbolt - amit a verőfényes idő­járás tényszerűen is demonstrált de ugyanakkor még nem osz­lottak fel teljesen az elmúlt idő­szak sötét felhői sem, amelyek a mérkőzésen történteket beárnyé­kolták. Történt ugyanis, hogy a tét nagysága miatt a két csapat rendkívül idegesen, sok hibával küzdött, mindkét oldalon a két remek válogatott kapus (Kele, Kőszegi) jóvoltából számtalan biztos gólhelyzet maradt ki, melynek következtében az első félidő 6:5-ös Meteor-vezetéssel zárult. A második félidőben a Ki­nizsi hihetetlen iramot diktálva — számtalan kimaradt ziccere elle­nére - kétgólos előnyt szerzett (10:8), így érkezett a végjátékig.-Akkor negyven éve... Ga- ramvölgyi elvtárs a Szövetség funkcionáriusa - a vörös drapé­riával leterített asztal mellett ül­ve, várva a bajnoki díjak átadá­sára, vélhetően nem szívesen akasztotta volna az aranyérmeket a Kinizsi játékosainak nyakába -, beszállt a küzdelembe, úgy dön­tött, hogy a játékvezető által megítélt mindennapi szabályta­lanságot vétő Nád Jánost, a Ki­nizsi játékosát - a játékvezetői ítélet ellenére - lehívja a pályá­ról, ezzel emberelőnyt teremtve a Meteor számára. Ehhez tudni kell, hogy akkor negyven éve... még ismeretlen volt a hivatalos zsűri és időmérő fogalma. Ezen események követ­keztében a Meteor kiegyenlített, de még mindig a Kinizsi volt a bajnok. Már csak néhány másodperc volt hátra, amikor a Kinizsi játé­kosai a Meteor térfelén elvesztet­ték a labdát, indultak visszafelé, mögöttük a félvonalnál a Meteor edzője belökte a pályára a hete­dik mezőnyjátékosát, aki a labdát átvéve megszerezte a Meteor 11. gólját, ami elvben a bajnoki cí­met eredményezte.-Akkor negyven éve... Ga- ramvölgyi elvtárs másodszor már nem volt hajlandó eljátszani az évek múlva bevezetésre kerülő „zsú'rielnöki" szerepkört.-Akkor negyven éve... ott a Sportcsarnok kézilabdapályáján elszabadultak az indulatok. Min­denki veszekedett mindenkivel - bár tettlegességet nem láttam - a szokatlanul nagy szurkolótábor felborította a vörös drapériával letakart asztalt, a korábban va­rázslatosan csillogó aranyérmek a porba hullottak, díjátadásról szó sem lehetett.-Akkor negyven éve... a Ki­nizsi vezetői a helyszínen meg­óvták a mérkőzést.-Akkor negyven éve... 1956. október 23-án a délutáni órákban a Magyar Kézilabda Szövetség Fegyelmi Bizottsága elfogadta az óvást és elrendelte a mérkőzés újrajátszását. Az újrajátszásra azonban nem kerülhetett sor, mi­vel a vörös csillagos mezben ját­szó Meteor-játékosok nagy része edzőjük társaságában a forrada­lom alatt elhagyta Magyarorszá­got.-Akkor negyven éve... a Ki­nizsi játékosai az ÉDOSZ Kultúr- házban (Sztálin út 100.) várták vissza vezetőiket, akik a fegyelmi tárgyalásról érkeztek, nem sejtve, hogy tőlük néhány száz méterre a magyar ifjúság már ledöntötte a Sztálin-szobrot.-Akkor negyven éve... tört ketté a korszak egyik legtehetsé­gesebb edzőjének karriere. Ugyanis Mayer Miklóst a meg­torlás éveiben azzal vádolták - mivel a történteket taglaló cikke a forradalom alatt megjelent az egyik napilapban -, hogy a Sportcsarnoknál történt esemé­nyek indították el az „ellenforra­dalmat”. Mayer Miklóst, aki főállásban az ELTE testnevelő tanára volt, először az FTC-ből, később az egyetemről távolították el, ezzel Dóry József híres magyarnóta-énekesünk 85. születésnapját egy új - immár a tizenhetedik! - kazetta megjelentetésével ünnepelte! Józsi bácsi idestova hetven éve fradista, így nemcsak galambszívet, de Fradi-szívet is magáénak mondhat. Nevezetes születésnapjához az egész Fradi-tábor szív­ből gratulált. arra kényszerítették, hogy az or­szágot is elhagyja.-Akkor negyven éve... a Népsport október 22.-ei számá­ban igen szűkszavúan kommen­tálta az eseményeket, az ered­mény kialakulásának körülmé­nyeiről, a nézőszámról, a mérkő­zés után történtekről egy hangot sem ejtett.-Akkor negyven éve... a csa­patok a következőképpen álltak fel: Vörös Meteor-Bp. Kinizsi 11:10 (6:5) V.: Molnár V. Meteor: Kőszegi-Mezei, Csák, Hajas, Bolla, Simkó, Pongrácz Cs.: Richter, Csatlós Kinizsi: Kele—Berendi, Som, Nád, Vájná, Vágvölgyi, Tor- mássy Cs.: Jaczulák Gl.: Pongrácz (4), Mezei (3), Hajas (2), Csák (2), Nád (3), Som (3), Vájná (2), Jaczulák, Vágvölgyi-Akkor negyven éve... meg­született a mérkőzés újrajátszá­sának a határozata, amelyre azonban az említett okok miatt nem kerülhetett sor, így az újjá­alakult Szövetség 1957 tavaszán mindkét csapatot bajnoknak hir­dette ki és kiosztotta az aranyér­meket.-Akkor negyven éve... - a sorok írója - ezen a mérkőzésen még mint jövendő társaiért szo­rító szurkoló vett részt, nem sejt­ve, hogy sohasem fogja magára venni a Kinizsi piros-fehér me­zét, ugyanis 1956. decemberé­nek végén a Ferencvárosi Torna Club zöld-fehér mezében szere­pelt először a TF-csarnokban rendezett négyes tornán, nem gondolva, hogy az a pillanat meghatározó lesz életében, hi­szen - azóta negyven éve... - megszakítás nélkül tagja a nagy „Fradi-családnak". Elek Gyula liUlí* i in* symphonia-f-

Next

/
Thumbnails
Contents