Fradi újság (1996)

1996 ősz / 7. szám

FRADI ÚJSÁG Sokan féltették a fiúkat, ám felesleges volt az aggodalom. A Zöld Sasok Pireusz „poklában” a mennybe mentek, s a hazai 3-1 után egy bravúros idegenbeli 2-2-es döntetlennel magabiz­tosan, 5-3-as összesítéssel jutottak tovább az UEFA kupában. Kíváncsiak voltunk, hogyan élték meg a csapat tagjai a csodá­latos sikert, s milyen érzésekkel várják a második fordulóban kisorsolt ellenfelet, a többek között Ginolát, Shearert, Asprillát felvonultató angol Newcastle Unitedet. Szeiler József: Engem kifejezetten feldobott a görög közönség, ennyi néző előtt és ilyen hangulatban már rég léptem pályára. Cseppet sem idegesített, hogy ellenünk szurkolt a hatalmas tömeg, az első perctől az utolsóig nyu­godt tudtam maradni. Nagyon jól játszottak a fiúk, kétszer is vezetést szereztünk, termé­szetesen ez az én teljesítmé­nyemre is kihatott. Abszolút reálisnak tartom, hogy mi lép­tünk tovább. Gondolom, hogy a New­castle elleni első találkozón az Üllői úton is sokan lesznek majd a lelátókon. Ugyanolyan fegyelmezett játékkal, mint amilyet Pireuszben produkál­tunk, lehet keresnivalónk. Már gőzerővel készülök a beívelé­sekre... Hajdú Attila: A felépülé­sem érdekében inkább itthon edzettem, gyógytornáztam, de tévén keresztül szurkoltam a srácoknak. Öröm volt nézni, hogy félelemnek a nyomát sem fedeztem fel az arcokon, a görögök kapufáiról meg csak annyit: minden sikerhez szerencse is kell. Kétség nem fért továbbjutásunkhoz. Ami­kor megtudtam, hogy a New- castle-t kaptuk ellenfélül, egy­ből Ginola ugrott be, szeretem a játékát. De az is eszembe ju­tott, hogy Shearer első őszi newcastle-i edzésén annyian mentek ki a lelátókra, mint itt­hon egy jó széria kellős köze­pén egy Fradi-meccsre. Sok múlik azon, idegileg mennyire tudunk felkészülni erre a ko­moly feladatra. Egyébként sokkal gyengébb csapattal úgysem sorsolhattak volna össze bennünket. Szűcs Mihály: Most re­mek a hangulat a csapat háza táján, jönnek a sikerek, azt hi­szem, már az otthoni Olympi- akosz elleni mérkőzésen el­mozdultunk a holtpontról. Amikor kint Miriuta Laci beta­lált, már minden eldőlt, tud­tam, hogy nem érhet bennün­ket baj. A Newcastle ellen biztosan sokkal, de sokkal több kell majd. Egy nemzetközileg elő­kelő helyen jegyzett klubbal szemben is lehet esélyünk, nem lehetünk kishitűek. Varga Zoli biztosan kitalál valamit, amivel megfoghatjuk őket. Elogy félek-e Shearertől? Tisztában vagyok vele, hogy nem véletlenül a világ legdrá­gább csatára. De ha játszom, s ő lesz az emberem, akkor az ő semlegesítése lesz a feladatom. Muszáj megoldanom! Telek András: Jó csapat az az Olympiakosz, csakhogy a Ferencváros még jobb. Va­lóban félelmetes volt a stadi­onjuk, különösen az a sok ap­ró pénzdarab zavart, amit ál­landóan felénk hajigáltak a le­látóról. Nem is sejtettem, hogy a görög szurkolók ekko­rákat tudnak dobni. Bár, azt hiszem, hogy a második fél­idő elején már nemcsak ked­venceik, hanem ők is feladták a reményt. Örülünk, hogy angol ellen­fél jutott számunkra. A New­castle United gárdája, főleg a támadósora csupa olyan játé­kosból áll, akikre állandóan oda kell figyelni. Nálunk most sokkal felszabadultabb a lég­kör, mint néhány héttel ez­előtt, ez sokat számíthat. Megpróbáljuk. Nagy Norbert: Fantasz­tikus érzés ilyen fanatikus szurkolók előtt futballozni. Akkor tudatosult bennem, hogy a görögök nem vehetik el tőlünk a továbbjutást, ami­kor az első félidő vége felé va­laki 5 méterről a kapufára lőtte a labdát. Fortuna is velünk volt. Az öltözőben sem ide­geskedtem, nem volt miért. Csak azt sajnálom kicsit, hogy nem sikerült kint is győznünk. Az angolok csatár­sora borzasztó erős, viszont a védelmük sebezhető. Bizton­ságos védekezéssel és gyors kontrákkal meglephetjük őket, s ha itthon nyernénk, akkor kint biztosan kihúznánk egy döntetlennel, hiszen nekik lenne inkább vesztenivalójuk. Az itthoni megszokott futó­mennyiségnek szerintem mi­nimum kétszeresét kell telje­sítenünk. Hrutka János: A görö­gök ellen nekem az első meccs tűnt nehezebbnek, a visszavágón amúgy is csak húsz percet játszottam, ami­kor már különben is minden eldőlt. Pireuszban a Fradi­ban sem akadt igazán kiugró teljesítmény, de rendkívül fegyelmezettek és egysége­sek voltunk. Megmutattuk, hogy magyar futballisták is tudnak küzdeni nemzetközi porondon. A Nemzeti Sport hasábjain azt nyilatkoztam, hogy a New- castle-nek örülnék a legjob­ban, hát teljesült a kívánsá­gom. Most aztán megméret­hetünk, mire vagyunk képesek egy komoly ellenféllel szem­ben, remélem, a fejjátékom miatt rám is számít majd az edző. Az eredményeket illető­en az itthoni 3-1-gyei, s a kinti 2—2-vel most is elége­dett lennék. Limperger Zsolt: Min­denki számára óriási élményt jelent ilyen hangulatban ját­szani. Persze, néha itthon is összegyűlnek néha ennyien, no meg Spanyolországban is pályára léptem már hasonló zsúfolt ház előtt, de a görögök fanatizmusa egyedülálló. Örü­lök, hogy egy nagyon jó ütemben szerzett találattal én is kivehettem a részem a nagy sikerből. Következő ellenfelünkről csak annyit tudunk, amennyit a tévében az összefoglalókban láttunk, vagy olvastunk az új­ságokban. Mindenesetre ahol egy Asprilla néha a cserepad­ra szorul... Bízom benne, hogy felépülök a sérülésem­ből, és én is pályára léphetek. Ha itthon úgy nyerünk, hogy nem kapunk gólt, ezen az aka­dályon is túljuthatunk. Póling Zsolt: Nagyon nagy bravúrt hajtottunk végre azzal, hogy kivertük a görögö­ket. Egyébként én már a sor­solás után mondtam, hogy nem vagyunk esélytelenebbek az Olympiakosznál. Itthon is és idegenben is jól játszot­tunk, és ezúttal a szerencse sem pártolt el tőlünk. A Newcastle lényegesen nehezebb falatnak ígérkezik, bár jobban örülök, mintha spanyol vagy olasz csapattal hoz össze a sors. Fizikailag erősek, darálnak becsülettel, de klubszinten nem szerepel­nek jól az angolok. Valószínű­leg nem játszhatok, hiszen Fe­hérváron részleges bokasza­lagszakadást szenvedtem. Nem láttam még ellenfelün­ket, de Varga Zoli igen, na­gyon bízunk benne, hogy ki­agyal valamit, amivel lehet esélyünk. Simon Tibor: A kispad- ról néztem végig a pireuszi visszavágót, valóban fantasz­tikus volt a hangulat. Okosan, taktikusan játszott a csapat, már-már a tavalyi őszt idézve. Varga Zoli teljesen berekedt a szünetre, így a második fél­időben már én üvöltöttem be az utasításait a pályán lévők felé. Úgy látszik, hallották. Nemrég napvilágot látott az az ominózus cikk a Sunban, ami nagyon bántott, és téves képet fest drukkereinkről és a csapat tagjairól. Erre csakis kulturált játékkal és szurkolással vála­szolhatunk, hiszen nagyító alatt vagyunk, ne vágjunk vissza mi is támadással a megdöbbentő rágalmakra. Le­het, hogy sokakat meglep, amit mondok, de érzésem szerint egy itthoni 1-1 után kint 1-0-ra nyerünk, és már csak azért is továbbjutunk. Pireusz után, Newcastle előtt

Next

/
Thumbnails
Contents