Emlékalbum - 25 éves a Fradi Újság (1995)
Emlékalbum 2.
46 A FRADI HÍRADÓTÓL A ZÖLD SASOKIG Mi lett velük? Vasember Ilyen intéző a labdarúgó csapatnál Monostori Károly, immár 14 esztendeje. Vajon gondolta-e az egykori labdarúgó, hogy intézőként fogja segíteni egykori csapatát?- Ki gondol labdarúgó-korában arra, hogy mit fog csinálni, ha befejezi a játékot? Magam tőzsgyö- keres Fradistának vallom magam, bár a Kispestben kezdtem játszani, s két éven át ott rúgtam a labdát. De régen is volt, talán igaz sem volt!... 1934-ben kerültem a Fradihoz, sok mérkőzésen játszottam, sok nagyszerű labdarúgóval, Sáro- sival, Toldival, Lázárral rúgtam együtt a labdát négy kerek éven át. Aztán egy sérülés befejezte a pályafutásomat. Nem akartam edző lenni, az öreg fiúk csapatában kezdtem újrajátszani, s ott rúgtam tovább a labdát 12 évig. Ennyi dióhéjban Monostori Károly története, s talán szerénységből nem említette a nagy nevek mellett, hogy egyszer rá is került a válogatott mez. A szorgalmas labdarúgó, azután tíz éven át csak szurkolóként lelkesedett a labdarúgásért, a Fradiért.- Kimondhatatlanul örültem, amikor 1960-ban felkértek legyek intéző. Boldogan vállaltam - mondja. Ki mit tud? Mit tudottal intézői feladatkörről?- Csak annyit, amennyit minden labdarúgó tud, hogy egyet, s mást el kell rendeznie, de hogy mi is az tulajdonképpen azt csak akkor tudtam meg, amikor elkezdtem csinálni. Mit csinál az intéző?- Gondja van a játékosok igazolására, számon tartja, hogy érvényesek-e a sportorvosi igazolások, gondja van a vidéki mérkőzések szállására, az étkezésre, a szabad idő programokra. Mindehhez kell az edzőnek, a sportorvosnak a tanácsa, egyetértése. Figyelembe vesz az intéző különleges igényeket?- Inkább úgy mondanám, elkerüli a különleges igényeket. Tudom, hogy melyik labdarúgó melyik társával van szívesebben együtt, úgy intézem, hogy amikor vidéken például a szálloda szoba kulcsait átadják, akkor ezt már ne kelljen kérniük, eleve úgy szól az „összeállítás”, ahogy szeretnék. És az igazolások? A sok vitára okot adó játékosszerzések?- Járom a többi mérkőzést is, kisebb csapatokat is megnézek, soha nem lehet tudni, hogy kire hívhatja fel az ember a figyelmet. Driblik? Én kérem szépen világ életemben szerettem a tiszta dolgokat, soha ilyesmiben nem vettem részt. Mikor elégedett?- Természetesen, ha győz a csapat, s ha mindenki rendben van. S mikor van álmatlan éjszakája?- Ha belső bajok vannak, mert a rossz formát is meg lehet érteni, azon túl lehet lenni, de ha bajok marják a csapatot, akkor nagyon nehéz kilábolni abból a bizonyos hullámvölgyből. Ilyet is megértem, meg persze sikereket, szép győzelmeket. A „három” kívánság Melyik volt a legemlékezetesebb?- Az 1964-es bajnokság megnyerése. Csodás érzés volt, hogy valamiképpen én is ehhez a gárdához tartozom! Jó dolog intézőnek lenni?- Annak aki szereti, feltétlenül. Állandó nyüzsgést, munkálkodást jelent, izgalmat, élményt. Milyen kapcsolat fűzi a többi klub intézőjéhez?- Azt hiszem, nincs haragosom, én legalább is senkit sem tartok annak. A Ferencvárosnál több edző is megfordult, míg Monostori intéző maradt.- Úgy látszik, könnyebb intézőnek lenni, mint edzőnek. De az biztos, hogy minden edzővel együtt tudtam dolgozni. Ha nem lenne a Ferencvárosnál, melyik csapatnál lenne intéző?- Megmondom őszintén egyiknél sem. Melyik nagy külföldi kluboknak intézné a dolgait?- Engem nem csábítanak a nagy nevek, a hírességek, láttam én eleget belőle az FTC-nél. Szóval én nem lennék még a híres Ajax intézője sem, csak a Fradinak. Mi a három kívánsága?- Nyerjen megint bajnokságot az FTC! És a másik kettő?- Ugyanaz!... Ebből a beszélgetésből kikerekedett az intéző munkája, feladata, gondja. Monostori intéző 61 éves, s mint nyugdíjas „időmilliomos”, de igazi portréjához az tartozik, hogy akkor is minden szabad percét a csapatnak szentelte, amikor nem volt ilyen bőviben az időnek. Az intézői munka csak látszólag technikai feladatokat takar, mert valójában az intéző ért a főzéshez (menüt rendel és tudja, hogy ki mit tud enni mérkőzés előtt), sőt a diplomáciához is... L. Réti Anna (1974) A koratavaszi fények ott villódz- nak a jó öreg Császár frissen festett falain, kerge vitustáncot járnak a hullámok hátán... Az igazi játék azonban ott folyik benn a vízben, az egyik kapu előtt. Kézről-kézre jár a labda. Tíz-tizenkét éves KSI-s gyerekek ügyeskednek. Forognak, perdülnek, lőnek - csupa mozgás, dinamizmus, vidámság a fel-felcsapódó vízcseppek szivárványos kísérőjátéka mellett. A középpontban a labdák kereszttüzében, az eleven nyüzsgés fókuszában hófehér hajú mester áll. Dehogy is áll! Épp olyan for- dulékony, fürge, gyors, akár a tanítványok, a gyerekek s éppen olyan nevetős, legfeljebb abban különbözik tőlük, hogy a megoldásai ötletesebbek, és hogy szemmel láthatóan jobban kezeli a labdát.- Csodálatos az öreg! - tiszteleg elismeréssel egy törzsvendég. - Ugyan mennyi lehet?... Ötvenöt?... A különleges acélból formált, hajlott korú, de szálfa egyenes vízilabda művész - Vértesy József. Nem ötvenöt, nem is hatvan - het- venhárom éves. Kifogott az időn, fittyet hány az éveknek és az öregségnek. Lenyűgöző, amit és ahogyan tanít... A játékos, szellemes technikát, az ismeretlen trükköket, mindig ébren tartva azt a vezérelvet, amiért annak idején az FTC-be ment játszani, s amit az ott töltött, dicsőségekkel teli esztendők során példásan megvalósítottak a gyakorlatban: az összmunka, a csapatjáték mindenek felett! S ez pedig csak akkor lehet tökéletes, ha testvéri, igaz barátok ápolják az együttes közösségi szellemét. A szoros együvé tartozás érzésének elmélyítése valóban az egyik leghatékonyabb jellemzője az FTC mindenkori sikereinek. A III. kér. TVE-ben tanult meg úszni, de 1919-től a vízilabda „tanulmányait” már az FTC-ben kezdte. Kiemelkedő tehetsége, Speisegger Ernő, valamint a két nagyszerű játékos, Fazekas és Wenk segítségével hamarosan a legjobbak közé emelkedett. 1920 és 1928 között hat alkalommal nyerte meg az FTC az országos bajnokságot. Diadalainak csúcspontján, 1925-ben Párizsban - nagy európai útjának befejező állomásaként - legyőzte az 1924- ben olimpiai bajnokságot nyert francia válogatottat is, itthon biztosan nyerte a bajnokságot. A legendás együttes - amelyben Vértesy József főszerepet játszott - igazán megérdemli, hogy ez alkalomból felsoroljuk a tagjait: Nagy, Barna, Fazekas, Wenk, Nádas, Keserű II, Vértesy, Tűri. A Magyar Vízipóló Történetében az FTC aranycsapatát méltató sorok között ezt olvashatjuk Vértesy Józsefről: „...modern, kombinatív csatárstílust játszott, minden helyzetből imponáló biztonsággal dobott kapura, s akárhány mérkőzésen csakúgy ontotta a gólokat.” Gyors, vérbeli gólratörő csatár volt, s 1923-ban már Komjádi Béla, a magyar vízilabda sport nagy vezéregyénisége, olimpiai sikereink megalapozója is szárnyai alá vette. 1923 és 1937 között hetven- három alkalommal kapott helyet a nemzeti válogatottban. Ez az időszak a sportág hazai történetének első nagy sikerkorszaka, s benne csaknem minden fegyvertény részese lehetett az FTC fiatal játékosa. Ott volt 1924-ben a párizsi olimpián, amikor a nevezetes „ca- talaunumi” vízi ütközet lezajlott, s háromszori hosszabbítás után magyar győzelemmel zárult (7:6) a háromszoros olimpiai bajnok angol válogatott elleni mérkőzésünk. Négyszeres Európa-baj nők játékos volt, három olimpián vett részt - 1924-ben, 28-ban és 32-ben. Ott volt tehát olimpiai hagyományaink alapkövének letételénél Los Angelesben, az első olimpiai győztes együttesben is. Számos technikai újítást vezetett be, s azóta sem született olyan magyar, és más nemzetiségű játékos sem, aki annyi gólt szerzett volna, mint ő. A legemlékezetesebb volt talán valamennyi közt a harmincas évek közepén Budapesten lejátszott MagyarországN-émetország mérkőzésen így szerzett gólja... 3:l-re győztünk, két gólt is lőtt. Az elsőt és a másodikat, az utóbbit úgy, hogy háttal a kapunak kapásból, jobblábbal a bal felső sarokba bombázott. Még a mérkőzés után is hosszasan ünnepelték a remek teljesítményéért. A vízilabdázás nagy rajongója nehezen szakadt el a varázslatos játéktól. Talán akadnak, akik kételkednek, de tény, hogy még kerek ötven éves korában is - 1951- ben - aktívan játszott a Gyárépítők csapatában Szalay Ivánnal, Gyulai Pállal együtt. Vasemberünk világéletében a
