Fradi újság (1995)
1995 ősz / 2. szám
13 FRADI ÚJSÁG / „Élvezem Budapestet!” abatunde Fatusi 7. szeptember 17-én született. (Ezen a napon lén a Vác-FTC mérkőzés...) >lc NB l-es mérkőzéssel Pécsről érkezett az ÜlIra, eddig két gólt szerzett. Debrecenben a :-FTC mérkőzésen kilencedik bajnoki meccsét tőid mezben játszotta... Góljainak a gyarapodóCIIIchk szintén zöld mezben teszi. B. F.: - Jól érzem magam a Ferencvárosnál, eddig minden simán ment, nem bántam meg, hogy idejöttem. Z. I.: -Az alatt a lél év alatt, amióta Magyarországon játszol, milyen vélemény alakult ki benned a magyar labdarúgásról? B. F.: - Itt ugyanazt a technikás focit kedvelik, mint Dél-Európában. Nagyon sok a jó játékos. Itt van a Debrecen. Néhányan olyan teljesítményt nyújtottak a Pécs ellen, még a tavasszal, hogy bármelyik európai sztárcsapatban, az AC Milánban, az FC Barcelonában, vagy akár a PSG- ben is megállnák a helyüket. Persze, azt is észrevettem, hogy elég rapszo- dikusak, nem mindig megy nekik olyan jól. Pedig érdemes lenne állandósítaniuk a formájukat, mert ezeknél a kluboknál nagyon sok pénzt lehet keresni. A PMSC-ben Gábor (Márton Gábor) és Richie (Richard Niederbacher) európai szintű játékos.- A Fradiból kit tartasz a legjobbnak? B. F.: — Simon jó fej, de itt mindenki kiváló labdarúgó. Már Pécsett, Gábortól, a csapatkapitánytól azt hallottam, hogy az FTC ereje az ösz- szetartásban, a nagy betűs CSAPAT- ban rejlik, ez így helyes, nekünk együtt kell bizonyítanunk.-Hogy érzed magad Budapesten? B. F.:- Budapest csodálatos. Pécs barátságos város, de egy kicsit kicsi volt nekünk Genf után. Szeretem a nyüzsgést, a sok embert körülöttem. Élvezem Budapestet!- Mit csinálsz szabadidődben? B. F.: - No disco, no drink, azaz semmi diszkó, semmi alkohol, csak ásványvizet iszom. A nap minden percében arra készülök, hogy a legjobban játsszam, remélem, ezt sikerül is megmutatnom a zöld-fehér szurkolóknak. Zöld István BORREKLÁM A BRAZÍLIAI MAGYAR ÚJSÁGBÓL (1929) Vigadjunk, mert szomorúsággal úgy sem fizetjük ki adósságainkat. Vigadáshoz BOR kell! * Bort, búzát, békességet! Fia a többi nincs, legalább bort - mert ez már van. Igyunk kecskeméti rizlinget, akkor a kecskeméti öreg templom harangját ide halljuk Brazíliába... A SPORT ÉS A BOR A sport óriási térhódításának a jele, hogy a „bor tragédiáját" a testedzés nagymérvű fejlődésével hozzák kapcsolatba. Azt már megszoktuk, hogy a sport rovására írják, ha a diák rosszul tanul, sok szülő ugyancsak a sportot szidja, mert fiai sok cipőt nyúznak, valamint az sem lep meg, ha a társasági hírek rovatában a nagy napilapok arról tesznek jelentést, hogy X gróf vagy Ypszilon herceg családjával együtt a tengerparti kies fürdőhelyen a sportnak szenteli minden idejét és részt vesz a tenisz-, úszó- és pingpongversenyeken. Az a sirám azonban, amely a napokban látott napvilágot az egyik napilapban és a bor fogyasztásának a csökkenését és ezzel kapcsolatban „a bor tragédiáját"egyéb okok közt a sportnak is tulajdonítja, meglephet mindannyiunkat. Csak örülhetünk ennek a megállapításnak, amely ilyenformán a sport mindent legyőző és eddig általunk sem ismert hatalmas erejét jelenti, és nem szabad sopánkodnunk, hogy a mi dédelgetett gyermekünk, a magyar sport, az ő hallatlan feltörésével tönkretesz egy gazdasági ágat, amely éltetője a mi kis országunk jelentős hányadának. A mi figyelmünket ennek a kérdésnek a taglalásánál csak az ragadja meg - és erre büszkék vagyunk - hogy a sportot ilyen erősnek, ilyen hatalmasnak tartják, hogy előretörését észreveszik olyan helyeken is, ahol eddig azt sem tudták, hogy egyáltalán létezik. Alább közlünk mutatóba egy kis szemelvényt e cikkből: „...aztán itt van a sportnevelés és az a roppant érdeklődés, amely a tömegekben a sport iránt él, - mondja a cikkíró. - Sportember, igen kis töredéktől eltekintve, nem iszik szeszes italt. Azok pedig, akik a sport iránt érdeklődnek, akik a sport- eseményeket felkeresik, vasárnap délután nem ülnek be a kávé- házba és a vendéglőkbe, hanem kimennek a sporttelepre. Békében vasárnap délutánonként zsúfoltak voltak a kocsmák és a vendéglők és még emlékezni lehet arra, hogy vasárnap este a körúton és a nagyforgalmú utakon folyamatosan részeg embereket lehetett látni. Hol vannak már ezek az idők? Egyre kevesebb részeg van Budapesten, igazán már csak elvétve lehet találkozni velük. Az a fiatalember, aki tizenöt évvel ezelőtt vasárnap délután egész heti keresményét elitta, nincs már. A mai fiatalember vasárnap délután kimegy a futballmeccsre, vagy elmegy turistáskodni ki a szabadba, a tőváros gyönyörű környékére és ha ott megszomjazik, nem borral csillapítja le szomjúságát, hanem tejet iszik." Sporthírlap - 1929. a tanti a van ti
