Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 9. szám
6 FRADI ÚJSÁG Merre halad Szekeres szekere? I bajnokként is többet akar I Amikor a Ferencváros szurkolói a labdarúgó-mérkőzések előtt kezükbe veszik a sportújságot, és elkezdik böngészni az összeállítást, biztosak benne, hogy a listán szerepel Szekeres Tamás neve is. A 22 éves játékos stabil csapattaggá vált, és jószerével csak akkor nem ő az egyik emberfogó, ha sérült, vagy eltiltás alatt áll. Játéka többnyire nem látványos, ám rendkívül hasznos, és fejesei mindig veszélyt jelentenek az ellenfél kapujára. Amikor Szekérrel leültünk beszélgetni az öltözőben, már csak egy hajszál választotta el a Fradit a bajnoki címtől. Magától értetődő volt tehát, hogy először azt kérdeztem tőle: milyennek ítéli saját maga szempontjából ezt az idényt?-Változónak - mondta, és (ön)kritikusan fogalmazott, mint mindig. - A legfontosabb, hogy biztos kezdőember lettem. Szerencsére elkerültek a sérülések. Ugyanakkor többet vártam magamtól, nem jött ki annyira a lépés, mint szerettem volna. A jó átlagos teljesítmény nem elég, legalábbis számomra.- Miben fejlődtél és miben kell még javulni?-Úgy érzem, gyorsabb lettem. Előrelépésként értékelem, hogy nem voltak hullámvölgyeim. Viszont támadásban eléggé egysíkú a játékom. Még sok mindent nem merek megcsinálni, a kapu előtt kevesebb az önbizalmam, mint hátul. Próbálom magam képezni, és pluszmunkákat végzek ennek érdekében. Persze, ez nehezebb, mintha fizikailag akarnék fejlődni.-Ifistaként a felnőttek között játszottál Norvégiában. Az onnan hozott útra- való mire elég?- Bár csak a harmadosztályban futballoztam, sokat tanultam. Az ottani hajtásnak köszönhetően erőszakosabb lettem, bátran bele merek menni az ütközésekbe. Szóval, egy ideig táplálkoztam az ott szerzett tapasztalatokból. Sajnos, idehaza nagyon nehéz fejlődni. Fia az ember elér egy szintet, onnan szinte nincs továbblépés, mert a környezet nem teszi lehetővé. Csak akkor van rá némi esély, ha nem magyar mércét állít maga elé a futballista. Elsősorban a mentalitásra, a hozzáállásra gondolok. Szerencsére, itt, a Fradiban van néhány olyan játékos, aki hajlandó többet dolgozni a saját fejlődéséért.-Azt hiszem, nyugdtam kimondhatom: bajnok lett a Fradi, ám - finoman fogalmazva -játéka nem volt túl látványos.-Tény, hogy általában nyögvenyelősen győzünk. De a csapatnak megvan az a képessége, hogy tud nyerni, és azért ez is valami. Elvégre a látványnál mégiscsak fontosabb az eredmény. Szerintem fejben kellene jobban „ott lenni”, és akkor színesebb lehetne a játék. Ám azt látni kell, hogy ez a bajnokság gyengébb volt, mint amikor három éve aranyérmesek lettünk. A csapatok nem űzik úgy egymást, mint akkor. Tudom, egy Ferencvárosnak többet kellene nyújtania, de ennyi is elég volt a magabiztos bajnoki győzelemhez. Én is többre lennék képes, ha az ellenfelek rákényszerítené- nek. És itt visszakanyarodtunk oda, amiről az előbb beszéltünk: ilyen helyzetben nagyon nehéz fejlődni.- Mire lehet képes a Ferencváros a BEK-ben?-Sok függ attól, hogy a meghatározó játékosok közül ki marad. Az újonnan érkezőknek kevés idejük lesz beilleszkedni, megszokni a Fradi légkörét, ezért én fontosabbnak érzem a maradók kérdését.- Ki a legkellemetlenebb ellenfél a magyar bajnokságban?-A váci Füle Antal. Rengeteget mozog, és már ebben is eltér a hazai átlagtól. Kilencven percig kell rá figyelni, mert mindig benne van a gól, egy villanással képes eldönteni a mérkőzést.- Van példaképed?-Nincs. Nem egy-egy játékoshoz szeretnék hasonlítani, hanem a legjobbak mentalitását szeretném megközelíteni.-Egy jó emberfogóra a magyar válogatottnak is szüksége van...-Természetesen én is szeretnék címeres mezben játszani. Mostanában viszont ez nehéz lesz, a szövetségi kapitánynak megvannak az emberei, azokkal operál. Ráadásul az elmúlt idényben nem is voltam olyan jó. Mindenesetre igyekszem úgy futballozni, hogy előbb-utóbb észreve- gyen a kapitány.- Köztudomású, hogy egyetemre jársz, méghozzá nappali tagozatra, Miskolcra. Hogyan tudod összeegyeztetni a tanulást a játékkal?- Most fejezem be a harmadik évet, és igenis lehet együtt csinálni a tanulást a futballal. Igaz, rengeteg lemondással jár. Gyakran az edzőtáborokba is könyvekkel megyek, és amíg a többiek pihennek, én tanulok. Sokat segítenek a tanáraim, akikkel telefonon gyakran beszélek, hiszen ritkán megyek el Miskolcra.- Történelemszakos vagy. A diploma megszerzése után milyen terveid vannak?-Egy szó, mint száz, nem tudom magam elképzelni tanárként. Nekem a történelem a hobbim, illetve most már több annál. Megnyit egy olyan utat, amelyen később majd járhatok. De érdekelnek a nyelvek is. Norvégból középfokú vizsgám van, és szeretnék angolból is levizsgázni.-A nyelvtudás jól jöhet, ha ismét külföldön játszol majd. Gondolom, a légióskodás is szerepel a terveid között.-Feltétlenül, méghozzá belátható időn belül. Szeretnék még szakmailag fejlődni, és erre - mint már beszéltem róla - itthon nemigen van lehetőség. Margay Sándor avauti
