Fradi újság (1995)
1995 tavasz / 9. szám
7 FRADI ÚJSÁG Ismét itt ülünk a XIX. kerületi bíróságon, és folytatódik a Simon Tibor, Telek András és Va- nicsek Zoltán ellen indított per. A tárgyalás tíz perc késéssel kezdődik, de a „dicsőséges” lovas rendőrök még ezután érkeznek. Elsőként Nyilasi Tibort szólítja a csinos bírónő. Nyíl fenntartja a rendőrségen tett vallomását, és ahhoz nem kíván semmit sem hozzátenni. Nagyon visszafogott, pedig annak idején felé is sújtott a kard. Dóra János, a szertáros fel- dúltan mondja: ütöttek ott mindenkit. De nem akar semmit sem mondani, mert „nekem családom van”. Ő is, meg az utána következő Páling Zsolt is fenntartja korábbi vallomását. Tóth László jő, ezúttal nem lovon. Elmeséli, hogy egy esetben használt kardlapot, mert nem fért oda az egyik kollégájához. Utólag tudta meg, hogy Szeiler Józsefet, a Fradi kapusát vágta hátba. Indoklásul azt mondja, Szeiler arrogánsán viselkedett, és különben sem volt ott semmi keresnivalója (mármint a futball- pályán). Az első tárgyalás óta bíróság a védelem kérésére beszerezte az ORFK által lefolytatott vizsgálat és fegyelmi eljárás iratait, valamint a két, rendőri ezredhez tartozó („kommandós”) egyenruhás jelentését (ők „emelték ki" azt a szurkolót, akinek ütlegelésében akadályozták Simiék a rendőröket). A kommandósok által leírtak és a legutóbb elhangzottak között több ellentmondás is van. Pl. a jelentés az intézkedés alá vont személy heves ellenállásáról szól, míg Pál tanú azt mondta: nem volt ellenállás. A kérdésekre összezavarodik ő és társa is, és amikor a bírónő megkérdezi, a jelentésben foglaltakat, vagy az előző tárgyaláson elhangzottakat tartják-e fenn, Pál azt feleli: „Ha mindenképpen választani kell, a jelentésünket”... A tanácsvezető dr. H. G. ezután felolvassa az ORFK jelentésének lényegét. Eszerint a Bo- zsik-stadionban foganatosított rendőri intézkedés jogszerű volt, bár voltak szakszerűtlen mozzanatok. Emiatt az ORFK a biztosítás parancsnoka - dr. Ormossy Attila, a XIX. kerületi kapitány - és négy másik vezető ellen fegyelmi eljárást folytatott. Az elmarasztalás módjáról közelebbit nem tudunk meg, mert - nem ide tartozik... Azt viszont megtudjuk, hogy a biztosítás parancsnoka nem rendelkezett az ekkora csapaterő vezetéséhez szükséges tapasztalattal, és a biztosítási tervnek több olyan hiányossága volt, amely az események során kiütközött. A lovasság bevetéséről megállapította a vizsgálat: nem helyeselhető, hogy az egyes lovas rendőrök függetlenítették magukat a - rádióját elvesztett parancsnokuktól. Ám a kényszerítő eszközök használata az egész intézkedés során jogszerű volt a rendőröket megtámadó szurkolókkal szemben. Vagyis a kezdeti taktikai hibák után a rendőrség szakszerűen és jogszerűen fejezte be az intézkedést. A jelentés nem részletezi az egyes intézkedéseket. Az ORFK - egy főosztályvezető által írt levélben - tájékoztatta a vizsgálat eredményéről dr. Kónya Imre akkori belügyminisztert is (aki a brutális roham utáni napon bocsánatot kért a Fradi- szurkolóktól). Ebben az áll, hogy a Ferencváros játékosai és edzője erőszakot alkalmazva próbáltak a rendőrre hatni, ami népszerűségük miatt a tömegre biztató- tag hatott, és utána kiváltotta a médiák nagy érdeklődését. Az országos főkapitány, Pintér Sándor jelentésében azt írta: az FTC több játékosa, edzője a rendőröket akadályozták, lefogták, és ezzel kivonták a garázda személyt a rendőri intézkedés alól. A rendőrök nem követtek el olyant, amiért büntetőjogilag felelősségre lehetne őket vonni. Dr. Búza János, Simon és Telek védője megjegyzi: ezek az iratok nem az igazságot tartalmazzák, alaptalan állítások vannak benne, olyanok, amilyeneket az ügyészség sem tett. Arról viszont nem hallottunk, hogy az adott esetben jogszerű volt-e az intézkedés, vagy sem. Dr. Duda Attila, Vanicsek ügyvédje a rendőri eljárás objektivitását megkérdőjelező észrevételt tesz. Az események felidézésében szót kap az ominózus szurkolóverés egyik főszereplője, Kle- ment Tibor rendőr is. Már meg sem lepődünk azon, hogy másképp beszél, mint a márciusi tárgyaláson. A szembesítés Simon és a rendőrök között természetesen eredménytelen. Az ebédszünet után mozizunk. Megnézzük a Telesport és a rendőrség felvételeit a történtekről. Jól látszik, hogy amikor Telek odaér a szurkoló felett térdelő Bartalus István rendőrhöz, ráteszi a kezét annak hátára. A következő pillanatban az egyenruhás a gumibotos kezével megüti Mancit. Bartalus ezt úgy kommentálja: elütöm a kezét (merthogy lök- döste őt Telek). Hát, kérem, ha egy rendőrhátra tett kéz hivatalos személy elleni erőszaknak minősül... A szurkoló gumibotozása egyértelmű, a rendőrök azonban megmagyarázzák, mit látunk rosszul. Aztán robban a bomba: egyetlen felvételen sem lehet felfedezni Vanicseket! Pedig számtalanszor kikockázzák a filmet, mindhiába. Az viszont tisztán látszik egy másik „jelenetben", hogy egy földre vitt embert legalább hatan ütnek-rúgnak. Ez jogszerűség? - véleményezi a látottakat Búza doktor. Simiék ügyvédje ismételten kéri a bírónőt: a következő tárgyalásra idézze meg dr. Kónya Imrét. Ezt azért tartja szükségesnek, mert hamis tényekre épül a rendőri jelentés, és az iratokból nem derül ki, mi volt a belügyminiszter álláspontja. Választ ezúttal sem kap, dr. H.G. még mindig nem döntötte el, küldjön-e idézést Kónya úrnak. A játékidő azonban letelt, és a bírónő kitűzi a „hosszabbítás" időpontját: június 12. A tárgyalóteremből kijőve dr. Búza János újságírók gyűrűjében mondja: úgy véli, azért hozta össze a vádhatóság a három személyt az ügyben, mert így csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak lehet a vád, és így öt év a büntetés felső határa. Ám, ha háromnál kevesebb az elkövető, csupán három évig terjedhet a büntetés. Vanicsek esetében pedig el kellene ejteni a vádat, hiszen őt nem látni a filmeken. Ezzel azonnal átminősülne a vád. Persze, az ügyvéd úr elképzelhetetlennek tartja, hogy Teleket elítéljék, mondjuk két évre, mert két másodpercig a rendőr hátára tette a kezét, hiszen jól láthatóan nem bántotta, nem lökdöste az egyenruhást. Ami Simont illeti, az ő felelősségét sem lehet megállapítani. A játékos mindkét tárgyaláson hangsúlyozta, hogy nem a rendőri intézkedést akarta megakadályozni, hanem a jogszerűtlen tettlegességet, az ütlegelést. Márpedig ilyen esetben a rendőri törvény szerint minden állampolgárnak kötelessége közbeavatkozni. Szóval, a történtekért nem jár büntetés. Június 12-én minden bizonnyal választ kapunk. M. S.
