Fradi újság (1994)

1994 / 6. szám

10 FRADI ÚJSÁG A két Pindák A két Pindák. Az egyik a pályán, a másik a lelátón. Az egyik a korongot üti, a másik arra ügyel, hogy a mieink ne üssék az ellenfél szurkolóit. Ha egymás mellé állnak, az avatatlan szemlélő zavarba kerül: vajon milyen rokoni kapcsolat lehet közöttük? Ifjabb Pindák László már évek óta oszlopos tagja a Ferencáros jégkorongcsapatának, az idősebb Pindák pedig túl fiatalosnak tűnik ahhoz, hogy ekkora fia legyen. Ha a „kis-Pindák” gólt út, a „nagy” pedig ünnepel, megoldódik a rejtély: így mégis csak egy apa örülhet a fia sikerének. Világos, hogy a srácot a papa vitte le a jégkoron- gozókhoz, de vajon honnan ered idősebb Pindák László sportszeretete? Innen, a gyökerektől kezdtük a beszél­getést.- 1959 és 65 között a Honvéd ifiben futballoztam, majd miután kiöregedtem, az NB ll-ben, NB Ill- ban játszottam tovább. Huszonöt évesen egy sérülés vetett véget a „hivatalos” pályafutásomnak, de kedvtelésbó'l azóta is egyfoly­tában focizok. Visszatérve a Hon­véd ifihez, együtt jártunk jégko­rongmeccsre, és mindannyian a Fradi hokicsapatának szurkol­tunk. Feltehetően én is az Üllői úton kötöttem volna ki, de egy jól irányzott atyai pofon térített Kispest felé. - kezdi az idősebb Pindák, aztán, ahogy jól össze­szokott pároshoz illik, az első hosszabb légvételnél átveszi a szót a fiatalabb.- A Telepi utcai testnevelés tagozatos általános iskolába jár­tam, birkóztam, atlétizáltam, úsz­tam, tornáztam, a labda azonban nagyon hiányzott. Egy Kana­dában élő rokonunk küldte az első korcsolyámat, majd megje­lentem egy hokitoborzón, és ezzel körülbelül el is dőlt a dolog. Az első két év kegyetlenül nehéz volt, néha meg is inogtam, de mindig új erőre kaptam. Két év ezután aztán 255-1-es gól- különbséggel bajnokságot nyer­tünk, én pedig gólkirály lettem. Voltunk harmincán, abból a tár­saságból mára megmaradtunk hárman: Bán Karcsi, Horváth Csaba és én. A többiek elkallód­tak, eltávolodtak a hokitól. Én vi­szont gyorsan bekerültem a korosztályos válogatottba, simáb­ban jutottam előre, mint ahogy például fociban sikerülhetett volna.- Az idősebb Pindák elő­szeretettel kommentálja a mér­kőzéseket, az egyes játékhely­zeteket, de van-e hitele, szakmai hitele a fia előtt? Tud-e például korcsolyázni? - dobom fel a kér­dést, de a végére sem érek, a pa­pa máris a szavamba vág:- Már hogyne tudnék. Régen, Kispesten telente felöntöttük az utcákat, ott korcsolyáztunk. Igaz, csak csatos korival, jégkoron- gozni nem különösebben tud­tunk. Ennek bizonyítására a fiú mesél el egy történetet:- Hiába volt sikeres a már említett csapatunk, a szülők per­sze állandóan „cinkeltek" minket. Addig-addig, míg egy esti ed­zésen ők is szerelést öltöttek és pályára léptek. Hangos röhögés­sel méltányoltuk a produk­ciójukat, hogy mást ne mondjak, két súlyos sérülés is történt, a mentő ingajáratban közlekedett.- Térjünk vissza az eredeti kér­déshez: milyen intenzitással és eredménnyel tárgyaljátok meg az egyes mérkőzéseket?- Reggeltől-estig a sportról beszélgetünk és vitatkozunk - mondja az idősebb Pindák. - Minden sportág érdekel bennün­ket, képesek vagyunk egy röplabdameccsen is összeveszni azon, hogy a leütés vonal volt-e vagy sem. Ami pedig a hokit illeti, nagyon kritikus vagyok a Lacival, kivesézem a hibáit.- Te pedig el is fogadod az észrevételeket? - fordulok az ifjabb Pindákhoz.- Néha nem esik jól a kritika, de azért általában elfogadom. Na, nem azonnal a meccs lefú­jása után, másfél-két órát tart, míg lehiggadok. A televíziós meccseket még éjszaka vissza­nézzük videón, pontról-pontra haladunk. Sokat számít, hogy apu kívülről látja a meccset, nem mint én a pályán, felhevült álla­potban.- Azonnal teszteljük is a véleménykülönbségeket. Melyek voltak Laci eddigi pályafutásának legemlékezetesebb pillanatai, góljai - a szurkoló és a játékos szemével?- A szurkoló, azaz idősebb Pindák: - Tizenhárom és fél évesen már a Fradi első csa­patában játszott, és fonákkal hatalmas gólt ütött Kovalcsiknak. A fehérváriak válogatott kapusa ki is szólt a volnál mellé, megkér­dezte Török László rádióriportért: ki ez a kisgyerek? Ez az emlék még a pályafutása elejéről szár­mazik, a második viszont nagyon friss. Idén, a szlovákiai C-csopor- tos világbajnokságon, a bolgárok elleni, sorsdöntő mérkőzésen, 2-2-es állásnál Laci ütötte a har­madik gólunkat. Méghozzá a má­sodik harmad utolsó percében, amikor egyáltalán nem volt mind­egy, melyik csapat vonulhat e- lőnnyel az öltözőbe. Külön érdem, hogy ilyen hosszú sérülés és kihagyás után sikerült a döntő pillanatban, emberhátrányból be­találnia. A játékos: - Ez a két gól nálam is előkelő helyen áll, de hadd említsek egy harmadikat is. Az ausztráliai C-vb előtt Boróczi Gábor szövetségi kapitány azt mondta, abból a csapatból visz ki két sort Ausztráliába, amelyik az akkori favorit Jászberény mellett bejut a bajnoki döntőbe. A Fradi-Újpest rangadó utolsó per­cében, 2-2-es állásnál a félpá­lyáról ütöttem a gólt Góczinek, ezzel dőlt el, hogy mi utazhatunk. De nagyon kellemes emlékem az 1991-es dániai világbajnokság is, ahol a mi sorunk talán élete legjobb formájában játszott.- Korábban terveztétek, hogy Laci külföldre szerződjön, a szándék majdnem meg is való­sult. Mostanra lemondtatok erről az álomról?- Egyrészt kétszer is súlyosan megsérült - kezdi a válaszadást a papa -, másrészt pedig a Szov- jetúnió felbomlásával annyira megtelt a játékospiac, hogy egyre kisebb az esélyünk. Végleg nem adtuk fel, de nagyon nehéz most vevőt találni.- A magyarok szerintem még mindig megállnák a helyüket külföldön, ha a kellő alapokat megszerezhetnék itthon - folytat­ja az ifjabb Pindák. - Nem is csak arra célzok itt, hogy nincsenek fedett jégpályáink, sőt, a Fradi­nak, egyedüli magyar szakosztályként valódi otthona sincs, a szükséges önbizalom is hiányzik belőlünk, pedig a profiknál ez elengedhetetlen.- Egész eddig csak két Pindákról beszélgettünk, a család hölgytagjairól szót sem ejtettünk. Pedig gonolom, nem kis bravúr két ilyen „sportörülttel” egy fedél alatt lakni...- Az biztos, hogy a hátorszá­got megteremtik a számunkra, hálásak lehetünk érte, hogy egész napokat elvitatkozhatunk a sportról, és ők bírják. Hajni (a lány, illetve húg) is a Telepi utcai sporttagozatos általánosba járt, ő is több sportággal megpróbálko­zott, és bár a válogatottságig nem jutott el, azért egyáltalán nem idegen tőle ez a terület. A mamától viszont az is hatalmas sportteljesítmény, hogy egy zok­szó nélkül elvisel bennünket - fejezi be a két Pindák, ezúttal tel­jes egyetértésben. Az FTC labdarúgó­szakosztály egyik új szponzora (((f)))))))) \NESTEL RÁDIÓTELEFON KFT. Egy Fradista old-boy Gerlei Ferenc (73 éves) egy emberöltő óta Fradi szurkoló. Első Fradi meccse amit látott: a Ferencváros-Újpest 5-0! Ez 1932 tavaszán a 100%-os bajnokság idején volt... Azóta szive minden dobbanásával a Ferencvárosért él, és bár Pápán lakik, Fradi szive mindig az Üllői úton dobog. Mindhalálig... (Figyelem! A továbbiakban is váijuk hetvenen felüli régi szurkolóink fényképeit - amelyeket a Fradi újság­ban emlékül megjelentetünk...) A MEGFEJTÉS: GREGOR A Fradi újság 4. számában közölt kérdésre a helyes válasz: Gre­gor József. íme a tíz helyes választ beküldő': Regős Péter - Buda­pest, Érsok Béla - Nyékládháza, Lándor Andrea - Budapest, Kónya Csaba - Budapest, Mészáros Nóra - Budapest, Harangozó Sándor - Budapest, Kárpáti József - Budapest, Szadlis József - Salgótarján, Novák Zoltán - Érd, Dudák Ferenc- né - Dunakeszi. A nyertesek a Fradi futballmúzeumban vehetik át a 25 darabból álló Fradi forint garnitúrát! J ,HERMÁI. HOTEL, AQV1NCVM HÉTVÉGI PROGRAMAJÁNLAT Kikapcsolódás, fitness, sport: A szálloda uszodája várja vendégeit: Úszó- és termál medencék, szauna, jacuzzi, gőzfürdő, fitness terem, masszázs és szolárium. Nyitvatartás: 7-21 óráig VASÁRNAPI CSALÁDI EBÉD az Apicius étteremben 3 fogás 500,- Ft/fő Gyermekeknek további 20% engedmény. THERMAL HOTEL AQUINCUM Budapest, III., Árpád fejedelem útja 94. Tel.: 250-3360, 250-4177

Next

/
Thumbnails
Contents