Fradi újság (1994)
1994 / 6. szám
FRADI ÚJSÁG 11 Kigolyózták a ferencvárosiakat Budafokon A nagy átalakulási hullám vesztesei aligha nézikjó szemmel a privatizációt A tekézők sem gondolták volna néhány évvel ezelőtt, hogy a milliókat éró' pályáikat különböző' vállalkozások raktáraknak fogják használni. Márpedig, legalábbis Budapesten úgy tűnik, ez a sors vár több jól felszerelt tekepályára, így vált otthontalanná a kilencszeres világbajnok, Csányi Béla egykori klubja, a Ferencváros. A sokszoros magyar bajnok, BEK- és Európa Kupa-győztes egyesület alól kihúzták a talajt, illetve pontosabban fogalmazva, privatizálták a pályát. A hirtelen pálya nélkül maradt klub vezetői új otthont kezdtek keresni, s közben azt tapasztalták, hogy az egykori nagy viadalok helyszínein a bábuk helyett rakodólapok állnak. A hosszú keresgélés mégsem telt hiába, hiszen könnyen elképzelhető', hogy éppen a zöldfehérek szorult helyzete lesz a gyógyír az OKGT-BSE tekézó'inek hasonló gondjaira. Juhász László, a ferencvárosiak szakosztály-igazgató, edzője azonban leginkább abban reménykedik, hogy egy-két éven belül végre saját otthonuk lesz.- Mi indította el a lavinát?- Egy tőlünk teljesen független esemény - kezdi mesélni a ferencvárosi tekézó'k kálváriáját Juhász László. - Egyrészt mert a világkiállítás miatt a MAFC átmenetileg pálya nélkül maradt, másrészt a BHG komoly gazdasági gondokkal küzd. A műegyetemisták megkapták a BHG sport- létesítményeit, míg a vállalat a létesítményekért kapott pénzből törlesztette a tartozásait. Mindenki kényszerhelyzetben volt, éppen ezért senkire nem tudok haragudni. Csak a tekepályát sajnálom.- Tudnak arról valamit, hogy mi lesz a pálya sorsa?- Semmi biztosat, jó esetben továbbra is sportcélokra használják.- Rosszabb esetben?- Öltözővé, raktárrá alakítják át. Nekünk, tekézőknek, persze, ez már mindegy. Egy ilyen pályának a berendezése a teljes automatikával együtt körülbelül öt-hatmillió forint. Tönkretenni könnyű, de újat építeni költséges.- A kilakoltatás mikor lép életbe?- Eredetileg március 31-ig kellett volna kiköltöznünk, de kértük a MAFC-ot, hogy legalább a bajnokság végéig maradhassunk. Ók rendkívül rugalmasak voltak, így május 15-ig kaptunk haladékot. Addig kell új otthont találnunk.- Évente mennyit költenek a pályabérletre?- Öt-hatszázerez forintot biztosít erre a célra az FM Kiemelt Sportlétesítmények.- Abból az összegből, amit a bérlésért évek alatt kifizettek, már építhettek volna egy saját pályát.- Egy teljes tekepálya a csarnokkal együtt legalább harminc-, negyvenmillióba kerül, tehát még mindig olcsóbb bérelni. Egyébként, ha szerencsénk van, akkor csak néhány évet kell várnunk a saját pályára.- Egyelőre azonban hontalanok. Ez alatt a rövid idő alatt sikerült megoldást találniuk?- Nagyon nehéz volt, mert úgy tűnik, jelenleg a tekepályákra rájár a rúd. A Városligeti fasorban az Építők Szak- szervezetének volt egy négypályás csarnoka, de azt megvette egy kft. és raktárrá alakította át. Megkerestük a MOM-ot, de annak a helyzete is bizonytalan. Azt a pályát is meg akarják venni, s át szeretnék alakítani. A hírek szerint az önkormányzat ehhez nem adja áldását, nekünk viszont nem szabad bizonytalan helyzetbe beleugra- nunk.- Az imént említette, hogy tervezik egy tekecsamok építését Miből tudják ezt megvalósítani?- Ez nem egy tekecsarnok lenne, hanem billiárd- és bowlingcentrum, ahol az emeleten épülne nekünk egy hatsávos pálya. Fantasztikus sportcentrum lenne. A tervek szerint huszonnégy sávos bowlingpálya épül majd benne, amely minden igényt kielégítene, s rangos nemzetközi eseményeket tudnának ott rendezni.- Mikorra épülhet fel?- Ha jól tudom, már csak egy aláírás hiányzik a tervekről, s rögtön indulhat az építkezés. Mindez azért különösen fontos számunkra, mert jelenleg tizenkilenc női és tizenhat férfi versenyzőnk van, de egyszerűen nem növelhetjük a létszámot, hiszen nem tudunk edzésidőt biztosítani. Normális utánpótlás-nevelésre szinte nincs lehetőségünk, szükségből nem egyszer rövidített edzést kell tartanunk, amikor a fiatalok csak egy szériát guríthatnak.- Nem érzik úgy, hogy mostoha- gyerekek a Fradin belül?- Szó sincs róla. A sportág valóban árnyékban van, az eredményeinkhez mérten méltánytalanul keveset írnak rólunk, de a ferencvárosi vezetőktől minden segítséget megkapunk. A németországi világbajnokságra, ahol előreláthatóan öt tekézőnk szerepel majd a válogatottban, az egyesület jóvoltából az egyik kollégámmal eltudunk utazni. Ez szakmailag nagyon hasznos lehet, és ezt elsősorban elnökünk, dr. Szívós István támogatásának köszönhetjük. Sütó'-Nagy Zsolt (Nemzeti Képes Sport) FEHÉR László A zöld-fehérek házatáján arányaiban messze a tekézó'k között sportol a legtöbb Fehér ember. Mármint olyanok, akiknek azonos a vezetéknevük szeretett klubjuk színeinek egyikével. Nemrég Fehér Annát szólaltattuk meg e hasábokon, most egy 26 esz- tendó's férfiún, Fehér Lászlón a sor, aki szintén a bábudöntögetés- nek hódol.- Ha jól tudom, a Ferencváros nem az első' egyesületed.- Nyíregyházán születtem, ott gurítottam eló'ször a helyi elsó' osztályú csapatban, s onnan hívtak be a korosztályos válogatottba is. Aztán két év elteltével, 1988-ban a munkahelyemen megjelent egy háromtagú miniküldöttség a Fradi tekeszakosztályának képviseletében. Hankó György, Füredi Ancsa és Juhász László komoly szerzó'dési ajánlattal kerestek meg.- Sokáig vívódtál, hogy aláírd?- Nem gondolkoztam sokat, hiszen a továbbfejló'désem szempontjából mindenképpen előnyös- nek tűnt, hogyha a fővárosban, a Ferencvárosnál folytatom a pályafutásomat. Ráadásul egészen kiskorom óta a Fradinak drukkolok. De az átigazolás mégsem ment simán.- Miért nem?- Akkoriban kaptam meg a behívót a katonaságtól. Éppen túljutottunk a németországi Dugel- heimben rendezett junior világbajnokságon, ahol csapatban negyedikek lettünk, párosban meg hetedik helyezést értem el. Vagyis a sikereket nem is volt idó'm megemészteni, egyból angyalbó'rbe bújtattak.- A hon védelme nem jelentett némi kiesést?- Ahogy vesszük. Áldozatokat kellett hoznom, hogy legalább a versenyekre kiengedjenek. Általában egy-egy 72 órás szolgálat után kaptam eltávozást. Mit mondjak, elég fárasztó volt, de vitathatatlanul megérte.- A leszerelésed óta már a Fradit szolgálod. Milyen eredményekkel büszkélkedhetsz?- A juniorválogatottban a '91-es linzi világbajnokságon egyéniben enyém lett az aranyérem, csapatban pedig a dobogó második fokára állhattunk fel. Az egy csodás szereplés volt. Emellett akad néhány előkelő helyezés is a korábbi évekbó'l. A Fradiban is több országos bajnoki címet mondhatok magaménak, de azt még mindjuniorként szereztem.-Es a felnó'ttekközött?- Sajnos még nem sikerült. Bár tavaly közel álltam hozzá, egyéniben bronzérmet harcoltam ki. De ami késik, az nem múlik.- A tekézó'knél is nyilván jegyzitek, hogy hosszabb távon milyen átlaggal rendelkeztek.- Hogyne, az első' osztályú szintet is megszabták, méghozzá 880 fát írtak eló'. Nekem 910 körül mozog az átlagom.- Ezzel a teljesítménnyel hányadik helyre taksálod magad a honi élmezőnyben?- Nehéz lenne megmondani, de annyi bizonyos, hogy az elsó' tíz között vagyok. Ami azért nem rossz.- Egyébként főfoglalkozásod a gurítgatás?- Nem, a teke nem az a sportág, amiből meg lehetne élni, s mellette ne kellene valmilyen pénzkereseti lehetőség. Egy szegedi, német érdekeltségű kereskedelmi cég pesti kirendeltségét vezetem.- Az nem kis felelősséggel jár. Hogyan tudod összeegyeztetni a munkádat és az élsportot?- Igaz, ami igaz, nem könnyű. Olykor előfordul, hogy ütköznek a programok, s akkor döntenem kell, mi a fontosabb. Úgy, hogy egyik se szenvendjen csorbát. Volt már, hogy a kettő közül a végén egyik sem jött össze.- Komoly probléma is adódott belőle?- Szerencsére eddig megúsztam.- S jut idó'd más sportágak eseményeire járni, és ott szurkolni klubtársaidért?- Régebben minden létező Fradival kapcsolatos versenyre, mérkőzésre kimentem. Főleg a csapatsportágakat szeretem, a labdarúgók, a jégkorongozók, a vizipólósok és a kézilabdások meccseire ma is rendszeresen kijárok. De az újságokat is bújom, így a többiek eredményeit is tudom követni.- Most éppen ideális tekés korban vagy, hiszen a fiatalok közül kinó'ttél, kiöregedni meg tán csak évtizedek múlva fogsz. Meddig folytatod, mikor teszed le végleg a golyóbist?- Addig biztosan nem hagyom abba, amíg egy aranyérmet nem gurigátok össze a Fradiban. S persze jó lenne, ha ugyanezt a válogatottal is megismételhetném. Az se baj, ha mondjuk már idén sikerülne mindez. (naszály) 1994-ben is együtt az, élvonalban! Együtt a sikerekért!
