Fradi újság (1993)
1993 / 14. szám
I FRADI ÚJSÁG „Mindig a Fradi volt a mindenem” „A Simi a Honvédban?! Olyan nincs, az nem létezik! Biztos csak kacsa.” - horkantak fel a szurkolók egy újságcikk olvasása közben. Merthogy abban az ominózus cikkben az állt, elképzelhető, hogy Simon Tibor, a ferencvárosiak válogatott védője Kispesten folytatja pályafutását.- Nem vitás, most nagyságrendekkel több pénzt kereshetnék a futballal, ha átigazolok a Honvédhoz. Csakhogy a pénz nem minden. Illetve nekem amióta az eszemet tudom, mindig is a Fradi volt a mindenem. Éppen ezért szó sem volt róla, hogy itthagynám az Üllői utat - mondja utólag, az őszi idény kellős közepén járva Simi. És lön, mert maradt is a zöld- fehéreknél. Aligha kétséges, nem bánta meg, hogy így döntött.- A Fradi lényegesen jobban kezdte ezt a bajnokságot, mint a legnagyobb rivális piros-feketék. Mitói ez a hatalmas lendület?- Valóban, amióta itt játszom a felnőttcsapatban, még soha nem rajtoltunk ilyen jól. Nincs ebben semmi titokzatosság. Sokat számított, hogy nagyszerűen sikerült a felkészülés. Valahogy könnyedebben jutottunk túl az alapozó időszakon, annak ellenére, hogy rengeteget dolgoztunk. Viszonylag korán, már a második héten sorra játszottuk az edzőmeccseket. Közben kirobbanó erőben éreztük magunkat, amit sikerült átmentenünk bajnokságra is. És mindemellett jött Döme. Egy ötszörös világválogatott játékos jelenléte mindannyiunkat inspirált, mindenki nagyobb erőbedobással végezte az edzéseket, mert láttuk, ő sem engedi meg magának, hogy egy pillanatig is lazítson.- Akár párhuzamot is vonhatnánk az idei ősz és a két évvel ezelőtti felejthetetlen tavaszi menetelés között?- Az azért túlzás lenne, de nyomaiban már fellelhető az a hangulat. Az a lényeg, hogy a langyos tavalyi esztendő fásultságából kilábaltunk, bajnokként valahogy nem tudtunk annyira harapni, amennyire kellett volna az aranyérem megvédéséhez. Most már kezdünk teljesen összerázódni, a sikerre is éhesek vagyunk.- Nem hagyhatom ki a felettébb kellemetlen kérdést. Miért van az, hogy ami itthon kimagasló eredményhez is elegendő, az nemzetközi porondon édeskevésnek bizonyul. Ugye sejted, mire gondolok?- Nem nehéz kitalálni. Valóban kiábrándítóan szerepeltünk a KEK- ben. Ám ennél sokkal jobbak vagyunk, mint amit az Innsbruck ellen produkáltunk. Az előző években soha nem nyújtottunk ilyen gyenge teljesítményt, holott az ellenfelek nagyságrendekkel jobb csapatok voltak, mint az osztrákok. S a mi gárdánkban sem volt ennyire erős a játékosállomány, mint most.- Akkor mi volt a baj?- Annyit bevallhatok, hogy a kinti mérkőzésen rettenetesen tompának éreztem magam. A reakcióidőm legalább háromszorosa volt a megszokottnál. Nem tudom, a többiek hogy voltak vele, de lehet, hogy a magaslat egy kicsit megzavart bennünket. Hiába hergeltem magam, nem tudtam kellőképp felpörögni. A továbbjutás különben sem 180 perc alatt dőlt el, hanem odakint, 15 perc alatt, amitől valósággal sokkot kaptunk.- De a visszavágón még lehetett volna javítani.- Ha az elején rúgunk egy gólt, a közönség belehajszol minket, hogy lőjjönk még kettőt. De hiába... Pedig még fogadtam is egy hentes ismerősömmel egy reklámtáblába, hogy sikerül. A tábla nála maradt. Ezúton is elnézést kell kémem a szurkolóktól a csapat nevében, hogy vállalták a kiutazás viszontagságait, s ezt kapták tőlünk cserébe. A Honvéd elleni rangadón értük játszottunk. Egyébként azt hiszem, hiba lenne általánosságokat levonni a két összecsapás alapján, ennyivel nem jobb az osztrák foci, hisz legutóbb válogatott szinten le is győztük őket.- Apropó, válogatott. Mikor viselted utoljára a címeres mezt? . - Izlandon.- Hm. És bízol benne, hogy kapsz még valaha meghívót a keretbe?- Nem is tudom. Most már 28 éves vagyok, nem tekintenek jövő emberének, annyi bizonyos. De engem mindig a Fradi foglalkoztatott elsősorban, ha jól megy a klubnak, nincs probléma. S az sem vitatható, hogy az utóbbi időben nem volt túl kellemes a válogatottban játszani. Az állandó eredménytelenség majd mindenkit visszavet. Az elsődleges célommár nem lehet más, minthogy a Zöld Sasokkal megnyerjük a bajnokságot.- Két éve, a Kispest elleni idegenbeli győzelem után valóságos utcabál szerveződött a Simon söröző előtt. Mintegy négyszázan ünnepelték önfeledten azt a sikert. Az idei bajnokság alatt is számítani lehet valami hasonlóra?- Nem szeretek jósolgatni. A mérkőzések után most is lejárunk a srácokkal ide biliárdozni. Az idegfeszültséget, ami bennem például az eredménytől függetlenül még a meccs utáni éjjelen sem múlik el, itt vezetjük le. Gyakran ütögetjük a golyókat Wukoval, Flórival, Nagy Zsoltival és Sorinnal. És néhány szurkoló is ellátogat ilyenkor hozzánk. Annyian, mint akkor a spontán utcabálon voltunk, azóta egyszer sem jöttünk össze. De ha megnyernénk a bajnokságot, biztos ugyanolyan sokan jönnének ünnepelni. (nasz-) Az AVANTINÁL tankoltak... A Tatabánya-FTC Magyar Kupa mérkőzés után Gosztonyi András, az Avanti magyarországi igazgatója három játékosunkat is meghívta a Komáromnál lévő töltőállomáshoz. Különösen Lipcsei Peti hallgatta érdeklődve az igazgatót, aki többek között elmondta: Magyarországon már majd negyven Avanti töltőállomás üzemel - egyetlen kifogás, panasz, környezeti ártalom okozta vita nélkül. Ezért is borús a tekintete, ha a kazincbarcikai esetre gondol. Történt ugyanis, hogy a helyi Önkormányzat megszavazta - a városnak szüksége van az állomásra. Ivánfi Jenő alpolgármester - aki mindenben korrekt partner - megrendelte a terveket az YBL Miklós Tervező Szövetkezettől, akik soron kívül átadták azt. Az Avanti is ígéretet tett, hogy mielőbb elkezdik az állomás létrehozását. Felvonultak a földmunkához - de akadályba ütköztek! Kazincbarcikán ugyanis a környék lakói megtorpedózták a kút létesítését. A polgármesteri fórumon nem sikerült a szakembereknek a lakókat arról meggyőzni, hogy az állomás létesítése nem környezetszennyező, a tartályok duplafalúak, a hangfogó falaktól a zöld sávig minden ugyanúgy funkcionál, mint Ausztriában valamennyi Avanti tótnál. Az igaz érvek ellenére a lakók makacsul kitartottak álláspontjuk mellett és közölték, hogy mindent latbavetnek a benzinkút létrejötte ellen. Azonban a bíróság sem adott igazat a tiltakozóknak, így elmentek a köztársasági megbízottig... Az ügy ma is lassan csordogál, ahelyett, hogy az üzemanyag a kazincbarcikaiaknak csordogálna... Nos, az Avanti Komárom melletti állomásán - ezt is az YBL Miklós szövetkezet tervezte - Lipcseiék is meggyőződhettek arról, hogy a környezetszennyezésnek nyoma sincs, egy korszerű töltőállomás - ugyanaz, amit Kazincbarcikán is szeretnének üzembe helyezni. Lipcseiék tehát látták, hogy mi az igazság és Peti mondta is, hogy szeretné, ha Kazincbarcikán élő szülei minél előbb Avanti kútnál tankolhatnának. Merthogy az értelmetlen vita hamarosan lezárul, az bizonyos. Ugyanis, ha egész Ausztriában - ahol a környezetvédelem egész Európában az egyik legszigorúbb! - és a többi magyarországi kútnál sehol sincs környezeti szennyeződés, úgy kizárt, hogy Kazincbarcikán az Önkormányzat szerint is szükséges állomás ilyen lenne. Pillanatnyilag tehát egy „fantomkút” az, ami „szennyezi” sok ember életét, és ami miatt még nem üzemel az igazi - az Avanti... Az AVANTI szó hat betű - hatan az állomáson... Balról: Simon Tibor, Gosztonyi András igazgató, Havasi Mihály, Albert Flórián, Takács Tibor az YBL Miklós Tervező Szövetkezet elnöke, Lipcsei Három híres fradista - tankolásra várva... Lipcsei vajon mikor tankol Kazincbarcikán?...
