Fradi újság (1993)
1993 / 14. szám
FRADI ÚJSÁG 3 Bajnok volt az Üllői úton és Győrben is! Szepessy László a Ferencváros pályaedzője ritka hosszú „névsorral” válaszol annak, aki klubjai felól ér- deklódik. íme játékospályafutásának „vándorútjai”: BEAC (1962), Bp. Honvéd (1965), Kossuth KFSE (1968), Egyetértés (1970), RWDM (1971) - ez I. osztályú belga csapat volt -, Egyetértés (1972), Dunaújváros (1975), Volán SC (1979), Nyíregyháza (1980), Ferencváros (1980), Kecskemét (1981), Rába ETO (1982), Dunaújváros (1985), Ganz Mávag (1985), Volán SC (1985), Kittse (1986) - osztrák tartományi csapat -, Báden (1987) - osztrák III. liga Soltvadkert (1988).- Összesen 18 klubcsere - ebből az 1985-ös év a „csúcsforgalmi”, három egyesületnél is játszottál! Volt ahová visszatértél, volt ahol éppen csak felvetted a szerelést. Melyik klubnál voltál a legrövidebb ideig?- Nyíregyházán 14 napig voltam, alig igazoltak le, megkeresett Novák Dezsó, aki akkor lett a Fradi edzője és hívott az Üllői útra. Dezsővel már Dunaújvárosban is megértettük egymást, így hívó szava után azonnal csomagoltam és úgy jöttem el Nyíregyházáról, hogy ott meccset sem játszottam. Természetesen pénzt sem vettem fel...- A bemutatkozásod a Fradiban?- Az is emlékezetes, hiszen péntek délután kaptam meg az átigazolási okmányt és szinte a pecsét még meg sem száradt, úgy mentem első Fradi meccsemre. A Vidi ellen a Sóstói stadionban mutatkoztam be.-A Ferencváros 1980-81-es bajnokcsapatának a tagja voltál...- Igen, tagja lehettem ennek a nagyszerű gárdának, dehát az az igazság, hogy nem voltam meghatározó egyénisége az akkori Ferencvárosnak. Bántott is, hogy nem tudtam többet produkálni, pedig elsősorban Nováknak nagyon szerettem volna bizonyítani, hogy nem érdemtelenül hívott és megérdemeltem a zöld-fehér mezt...- Apropó! Zöld-fehér mez - ahhoz képest, hogy ennyi egyesületben játszottál, azt hiszem, hogy csak kettőnek volt ilyen a színe.- Igen, a Fradin kívül csak Győrben szerepeltem zöld-fehér mezben. De ott is bajnokcsapatban. Úgy tudom, hogy az egyetlen vagyok a magyar mezőnyben, aki mind fővárosi, mind vidéki bajnokcsapatban szerepelt!- Akkor ott Verebes volt az edző. Mint régi Fradi játékosok beszéltetek a hétköznapokon is a Ferencvárosról?- Sokszor és mindketten büszkék voltunk arra, hogy ennek a klubnak a játékosai lehettünk. És egyaránt sajnáltuk, hogy játékosként nem vittük többre annakidején - mármint az Üllői úton... Úgy érzem, Verebes a lelke mélyén még mindig fradista, hiszen gyermekéveit senki sem tudja elfelejteni. És ő ugye, itt a Franzs- tadtban nőtt fel, itt rúgta a labdát...- Szepi! Te tényleg nem vagy a klubhűség mintaképe... Most már játékosként, majd edzőként is, mi az ami ilyen hosszú ideig a Fradihoz, az Üllői úthoz köt?- Az Üllői úti pályának egyedi varázsa van - a szurkolótábor csodálatos. A klubszeretet, a régi hagyományok szele a klubház minden szegletében érződik. Ez, aki szereti a Fradit, a futballt jóleső érzéssel tölti el. Úgy érzem, mind a vezetőkkel, mind edzőtársaimmal, és természetesen a játékosokkal közös hullámhosz- szon vagyunk - és vágyunk az újabb sikerre... Tuda-e ÖN?- hogy az FTC a Győri ETO régi pályáján - a Vagongyár üzemcsarnokai és az Erőmű között helyezkedett el - nos, ott ünnepelték 21. bajnoki címét. Az időpont 1968. december 15. Mellékelten a 25 évvel ezelőtti ferencvárosi bajnokcsapatot, játékosaival, aláírásaival láthatják.- hogy az új stadion kivitelezési időszak 1968-tól 1976-ig teijedt. (Az építkezés költsége 200 000 000 Ft volt.) A győri stadion befogadóképessége nagyobb, mint az Üllői úti stadioné - ott 25 000 nézőt tudnak fogadni, a Fradi pályán - az ülőhelyes átalakítás mitt - „csak” húszezret...- hogy a fradisták győzelemmel avatták az 1977-ben átadott győri stadiont. A Ferencváros az új stadionban az első meccsét 1977. november 5-én játszotta és az FTC 2-1-re győzött! Az új stadionban az első győzelmet ők szerezték: Hajdú-Martos, Bálint, Rab, Vépi-Ebedli, Esterházy, Mucha-Pusztai, Szokolai, Takács. Cs.: Kelemen, Megyesi. A győri stadionban az első ferencvárosi gólt Vépi Péter szerezte! Az FTC 21. bajnokcsapata - a régi győri pályán. Álló sor balról: Lakat Károly edzó', Novák, Juhász, Géczi, Bálint, Páncsics, Keller István intéző, Havasi, Logodi László a serdülők intézője. Elöl: Katona (kabátban), Szőke, Branikovits, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr., Balázs László gazdasági vezető Ellenfelünk múltjáról röviden + A Győri Egyetértés és Torna Osztálya 1904-ben alakult, színe szintén zöld-fehér. + A győriek 1937-ben kerültek először az NB I-be - szereplésük tiszavirág életű volt. + 1946 óta - három bajnoki esztendőtől eltekintve (1956-57, 1957— 58, 1959-60), valamennyi bajnoki évben a magyar labdarúgás élvonalában szerepelnek. Harminc éve - 1963 őszén - nyerték első bajnoki címüket, majd a BEK-ben a legjobb négy közé jutottak! + A hatvanas években az MNK-t háromszor nyerték meg és jól szerepeltek a KEK mérkőzéseken is. + A hetvenes években egy 3. hely (1973-74), majd 1979-ben MNK siker. Éppen a Ferencváros elleni kupadöntőn... + A nyolcvanas években kétszer is két-két zöld-fehér csapat végzett a bajnoki élmezőnyben. Az első helyen mindkétszer a győri zöldek! 1981- 82: 1. Rába ETO 49 pont 2. FTC 44 pont 1982- 83: 1. Rába ETO 44 pont 2. FTC 43 pont Azóta tíz év telt el...
