Fradi műsormagazin

1986. október

rövid időt töltöttem el velük ahhoz, hogy komolyabban elemezni tudjam a játékukat, tudásukat.- Néhány hónappal ezelőtt, amikor a korábbi junior gárdáról beszélgettünk, még rövidtávú prognózisra is vállalkozott. Vagyis néhány játékosát konkrétan ajánlotta Dalnoki Jenő figyelmébe.

— Emlékszem erre a beszélgetésre és ma is vállalom annak minden mondatát. Azt mondtam, hogy Dukon rövidesen akár az első csapatnak is tagja lehet, Simon fejlődését is pozitívan értékelem és Bústól is elvárom, hogy méltó konkurrenciája lesz a jelenlegi NB I-es szélsőhátvédeknek. Bár beállósan is képes jó teljesítményt nyújtani.

— Igen, és még valakiről elismerően szólt, mégpedig Lim- perger Zsoltról. Mi van vele?- Sérülések és betegség miatt némileg lelassult a fejlődésének üteme, de változatlanul olyan labdarúgónak tartom, aki sokra viheti. Nagyon nagy

hibának tartanám, ha türelmetlenség, elhamarkodott értékítélet miatt hosszú távra hullámvölgybe kerülne. Annál sokkal értékesebb játékos, hogy ilyen sorsra jusson. Remek érzéke van a játék szervezéséhez, kitűnően lát a pályán, egyszóval olyan erényei vannak, amelyek nagyobb feladatra is alkalmassá tehetik.

— Térjünk vissza a néhány hónappal ezelőtti jóslatára. Hol tartanak most ezek a fiatalok?

— Dukon már több NB I-es mérkőzésen is igazolta tudását és Dalnoki Jenő az utóbbi időben folyamatosan játéklehetőséget biztosít neki. Simon kicsit megrekedt és az okokat elsősorban önmagában kell keresnie. Korábbi lelkesedését, szerénységét hiányolom. Bus most is a legszorgalmasabb játékosaim közé tartozik, és változatlanul állítom, hogy az élvonalban is használható labdarúgó lesz.

— Borbélyról is elismerően beszélt idén tavasszal.

Balogh, Csiba, Mucha edző, Hudák, Garas, Takó, Nagy S„ Borbély, Nagy Zs., Albert,

— Most is a junior csapát egyik erőssége, aki fontos gólokkal járult hozzá eddigi eredményeinkhez. Az ő esetében azonban óvatosabban fogalmaznék, nem merném egyértelműen azt állítani, hogy rövid időn belül alkalmas nagyobb feladatok megoldására. Sok múlik rajta, holott azt is rögtön hozzá kell tennem, hogy az ő mentalitásával semmi baj nincs.

— Mégis mi lehet az oka, hogy a junior bajnokságban néhány korábban egyértelműen tehetségesnek tartott játékos képtelen kibontakozni, korábbi teljesítményét nyújtani?

— Tudomásul kell venni, hogy az ifjúsági bajnokság lényegesen alacsonyabb színvonalú, mint a miénk. Az ottani kiugró teljesítmény az nálunk legfeljebb átlagos játékkal ér fel, olyannal, amit tulajdonképpen észre sem vesznek a nézők. Nekünk, szakembereknek a junior gárdánál olyan műhelymunkát kell végezni, ami leginkább színházi milliőhöz hasonlítható. Ott is az olvasópróbától jutnak el a színészek a szerep megformálásáig. A folyamatot nem lehet siettetni, csak akkor alakulhat ki jó előadás, ha a művészek megérzik azt, hogy milyen színdarabban milyen feladatot kell megoldaniuk. Nekem is rá kell hangolnom ezeket a fiatal játékosokat egy emeltebb színvonalra, nagyobb követelményre. Itt nálunk dől el az, hogy ki alkalmasabb a felsőbb osztályba lépésre, arra, hogy epizódszereplőből valaha is főszereplővé léphessenek elő.

(gy-)