Fradi műsormagazin

1986. június

VOLT EGY HÁTVÉD, AKIT NEM LEHETETT LEFUTNI

KUC^S FERENC

négy évtizeddel ezelőtt az „Év játékosa** volt

I. fejezet, amelyből kiderül, hogy Ruck Feri beleszületett a labdarúgásba

Hősünk, tulajdonképpen még alig látszott ki a földből, de már a futballpályán érezte a legjobban magát. Itt tette meg az első lépéseket a válogatottság felé, méghozzá úgy, hogy eleinte többször bukfencezett jó nagyokat a két kapu között, mint járt a talpán: hogy ki vitte ki először a sporttelepre? Senki. Maga bóklászott oda, bizonytalan, kacsázó léptekkel, a szülők, meg a nagypapa hagyta, hadd menjen. A lakástól az oldalvonalig ugyanis rövid volt az út, tudniillik Ruck Ferike családjával a KTC sporttelepén lakott. S ott is született.

Amikor már nyiladozott az értelme, egyre jobban tetszett neki az, amit hétvégeken egy labda társaságában míveltek az ilyenkor rövidnadrágot öltő felnőttek. Természetesen neki is hamar lett labdája,s természetesen nap mint nap gondosan utánozta a focistákat. A Törekvésben lett először igazolt játékos Ruck Ferenc. Az ifiben nyűtte a labdát, s mivel tüneményes gyorsasággal rendelkezett, edzője már a kezdet kezdetén a jobbszélre állította. Hadd bosszantsa ott a bekkeket1.

Az elemi iskolából kinőve Ferit a Szent István Felsőkereskedelmibe íratták. S mivel ezt a tanintézetet a nagyhírű FTC patronálta, a villámlábú ifjút is beajánlották a zöld—fehér

klubba. Ettől kezdve a patinás egyesület ifjúsági gárdájában szerepelt, itt is a jobbszélen, s bármilyen furcsán is hangzik — elsőrangú protekciójának köszönhetően. A papa ugyanis jeles játékvezető volt; s lévén az ifiedző a tisztelője, hát a kis Ferinek bérlete volt a támadósorjobb oldalán.

A Fradi ifi akkoriban is a legjobbak közé tartozott. Csupa nagy ígéret koptatta a focicsukát, kiknek nagy jövőt, sokszoros válogatottságot jósolt a B közép. Később ki is került közülük nagyhírű, sokszoros válogatott játékos.

Egyetlen egy. A protekciós szélső Ruck Feri.

De ne vágjunk a dolgok elébe, addig még sok víznek le kellett folynia a Dunán. 1939- ben leérettségizettjS a Standard gyárba került tisztviselőnek. A gyárban tudták, hogy a Fradiban futballozik, s hogy nem középiskolás fokon, természetes hát, hogy a gyári csapatba is meginvitálták. Aki pedig azt hiszi, hogy az ilyesmi valamiféle lealacsonyító dolog volt, ahol kövérkés művezetők s hajlott korú tisztviselők rúgták kedélyesen a luftokat hétről hétre, azok alaposan tévednek. A cégligában futballozni, ez

igenis megtisztelő volt. Még neves, válogatott játékosok is igen lelkesen kergették itt a lasztit, a közönség legnagyobb örömére. Az üzemi bajnokság résztvevői zömmel jeles klubokban futballoztak. Ott vasárnap. Szombaton viszont a cégligában ropták a labdás táncot.

Hogy bírták a kettős strapát? NoSjremekül.

Ruck Feri is élte a maga kettős életét. Egyik nap a Standard színeiben rótta a két futballkapu közötti területet, másnap pedig az FTC amatőr csapatában ásta alá az utána rohangáló hátvédek idegeit.

10