Fradi műsorlap (1989)

1989. február 25.

Fradi műsorlap Pakkról—pakkra scrrm A Mester-Coop a hokiért A Ferencváros elnöksége december végén úgy döntött, hogy a jégkorong-szakosztály csak akkor maradhat meg, ha az már­cius 31-éig előteremti a működéséhez szükséges összeget. Ezek után országos akció indult a Fradi megmentéséért. A szakosz­tály csekkszámlaszámpt nyitott, amelyre a szurkolók feladhat­ták támogatásaikat. Általános iskolások éppúgy összespórol­tak egy kis pénz erre a célra, mint a nyugdíjasok. Szerencsére, jelentős összeggel jelentkező támogató is akadt: a Mester—Coop Ipari és Kereskedelmi Részvénytársaság.- Én először a Népsportból értesültem arról, hogy bajban van az FTC — mondta dr. Csizmadia László elnök-igazgató. - Részvénytársaságunk élelmiszerkereskedelemmel foglalkozik, így szinte kötelességünk, hogy segítsük a zöldfehéreket. A legfontosabb azonban az, hogy kisgyerekkorom óta Fradi- szurkoló vagyok. A jégkorongot kitűnő reklámhordozónak tartjuk, mert ez egy népszerű játék. Hogy mennyivel támo­gatjuk a Fradit? Ez a csapat teljesítményétől függ, az összeg ötszázezertől kétmillióig terjedhet. Ha első lesz a Fradi, a Mester is első lesz. „Karfi” A sportpályák lelátóin min­dig vannak olyanok, akiknek igazi nevét csak kevesen isme­rik. A Ferencváros jégkorong- mérkőzéseire járók közül például bizonyára kevesen tudják, ki az a Barta József. De ha azt kérdez; nénk, ismerik-e Karfit, majd mindenki rávágná az igent. ,fiz a név még tizenéves ko­romban ragadt rám. Lejártunk a haverokkal focizni, és minden­kinek azt mondogattam, amikor kicseleztem, hogy mi van, kis karfiol. Meg aztán nagyon szere­tem a rántott karfiolt. Egyre töb­ben hívtak Karfiolnak, Karfinak, végül rajtam maradt.” Amióta az eszét tudja, fradis- ta, a családjában ez hagyomány. Valamikor a zöldeknél focizott, majd a Ganz-Mávagban folytatta. A katonaság alatt a Honvéd Nóg­rádi SE-ben játszott, és ott ért véget pályafutása. Szétfúgták a bokáját, tönkrementek a szalag­jai. Műteni kellett volna, de ő nem vállalta. Sima talajon ma is ,,penge ’, de különben kifordul a bokája. S bár álma, hogy nagy nemzetközi meccseken találkoz­zon külföldi játékosokkal, meg­hiúsult, változatlanul kötődik a futball nagyjaihoz. Mezeket gyűjt, méghozzá olyanokat, ame­lyekben játszottak is más nemze­tek legjobbjai. , fi okira a bátyám vitt el elő­ször, még Mészölyék idején. Gyors, látványos, kemény, férfias sportág, egyértelműen a jövő sportja. Sajnos, ezt nálunk hiva­talosan még nemigen ismerik el. Az utóbbi tíz évben szinte nem is volt olyan Fradi- vagy váloga­tott mérkőzés, amelyen ne let­tem volna ott. Az a tapasztala­tom, hogy a jégkorong minden társadalmi rétegben nagyon nép­szerű. A hokimeccseken sport­szerűbb a közönség, mint focin, hiszen mindenki érzi, erre szük­ség van a sportág érdekében. Ná­lam a jégkorong az első rangsor­ban, utána jön csak a futball. Ha a csehszlovák, a szovjet vagy a műholdas programokon hoki van, mindig megnézem. Több kedven­cem is van. A kanadaiak közül Gretzky, aki a szerintem egy fe- nomén és Lemieux, a szovjetek­nél Makarov és szegény Harla­mov játéka ragadott meg. Ideha­za Mészölyék sora csodálatos volt. A maiak közül szeretem a csapatot magával ragadni tudó Hudákot, az erőtől duzzadó Mi- leticset, a finom húzásokra képes Szajlait, az intelligens hátvédjáté­kot nyújtó Parat sot, a Makarov- ra emlékeztető, lendületes Pindá- kot. Az ellenfeleknél nagyra tar­tom Ancsin Jánost, és nagy jövőt jósolok Géczinek. Fehérvárott még nincsenek nagy egyéniségek, de komoly munka folyik, amely előbb-utóbb meghozza gyümöl­csét. ’ A' 28 éves Karfi életének kö­zéppontjában a hoki áll. A Ma­gyar Posta hírlaposztályán újság­kihord óként dolgozik, valamint üzletkötő a Képcsarnok Vállalat­nál. Sok szabadidejét a Fradi jégkorongozóira áldozza. A fe­rencvárosi hokibarátok klubjá­nak egyik leglelkesebb szervező­je. A vidéki mérkőzésekre, az NSZK-beli kirándulásra minden alkalommal toborozza a szurko­lókat. .Nagyon együtt van most a csapat és csalódnék, ha nem a Fradi nyerné meg a bajnokságot. Sokat számított, hogy a Mester- Coop jelentősen segíti a koráb­ban megszüntetéssel fenyegetett szakosztályt. Nagyon kellene már egy fedett pálya. Megnyugtató volt, amit Hargitai elnök úr mon­dott, vagyis, hogy lesz jégpálya a Ferencvárosban. Ha kell, én is megyek segíteni. Addig pedig ugyanúgy kijárok a Kisstadionba meg a többi pályára, mint eddig. Szerencsére, sokan vagyunk ilyenek, hiszen NB I-es focicsa­patok megirigyelhetnék a Fradi- hokisok közönségét. ’ Öröm­ünnep a BS-ben Ismét „kizöldült” a jég - hir­dette a január 22-i, a Budapest Sportcsarnokban lejátszott Ú. Dózsa—Ferencváros bajnoki jég­korongmérkőzésről szóló tudósí­tása címében a Népsport. Nos, az 1988—89-es idényben akkor már negyedszer. Hiszen augusz­tusban, ugyancsak a BS-ben 8—3-ra, a kazincbarcikai MNK- döntőben 4—3-ra, a Kisstadion­ban 4-1-re nyertek a zöld-fehé­rek, s a liláknak csupán egy 1—1- es döntetlenre futotta az erejük­ből. Mire ezek a sorok napvilágot látnak, talán már kiderül: a baj­nokság hajrájában is a Fradi a jobb, vagy a Dózsa megfizet a kudarcokért. Február végéig ugyanis eldől, kettejük közül melyik nyeri a bajnoki címet. Most azonban pillantsunk egy kicsit vissza a szezon — sajnos! — egyetlen fedettpályás bajnoki mérkőzésére. * Már a találkozó kezdete előtt háromnegyed órával lehet érezni a BS környékén: valami készül. A parkolóban már alig volt hely, s a lelátó is félig megtelt. A két szurkolótábor már hangolt - egyelőre csak „szalonképes rig­musokkal. öt órakor körbenéztünk a csarnokban, és nagy örömmel ál­lapítottuk meg: a hokirajongók népes tábora ismét hitet tett a sportág mellett, zsúfolásig meg­töltötte a Budapest Sportcsarno­kot. És újfent felmerült a kérdés: vajon meddig, hogyan kell még bizonyítani, hogy igenis kell a jégkorong Magyarországon... S ha kell, akkor bizony szükség lenne állandó fedett jégpályád­ra is, mert a riválisok rohamosan fejlődnek. Óriási hangorkánban kezdő­dött az összecsapás. Jóidéig úgy tűnt, mintha az újpestiek bizto­sak lennének abban, hogy csak ők nyerhetnek. Kovácsék irányí­tották a játékot, de meglehető­sen kényelmesen tették mindezt. Érezhető volt, hogy ez előlpb- utóbb megbosszulja magát. így is lett, mert Hudák váratlanul megszerezte a vezetést a Fradi­nak. A lilák rövidesen válaszol­tak, és ez újra megnyugtatta őket. Aztán az első harmad végén káprázatos hajrát produkált az FTC első sora. Még el sem ült a Szajlai gólja utáni „hangrob­banás"' zaja, amikor Hudák is­mét betalált Epeijessy kapujá­ba. A középső harmadban szer­zett korongot, majd mindenkit kicselezett, és mesterien emelt a felső sarokba. A második játékrészben gól nem esett, kiállítás viszont szép számmal akadt. Amikor a játéko­sok a pakkra figyeltek, a Fradi volt enyhe fölényben. Az utolsó harmadban egy Pék-gól hamar felpiszkálta a zöldeket, és úgy gondolták, itt az ideje felavatni a dózsás cserekapust, Géczit. Miletics és Orbán volt az ítélet- végrehajtó, s a csatárból védővé vedlett „Mile” ritkán látható bombagóllal tette le névjegyét. Bár nemsokkal a végső dudaszó előtt szépített a Dózsa, ez már nem ronthatta el a közönség örömét. Túlzás nélkül állíthat­juk: a nézőknek legalább a négy­ötöde a zöld-fehéreknek szurkolt, és ennek megfelelően kiadós ün­neplésben lehetett részük Hajze- réknak. A szezonban már nem először jött be Orbán György edzőnek az a húzása, hogy a sokszoros vá­logatottakból álló újpesti első sor ellen a „csikósort küldte pályára. A 28 éves Miletics szin­te matuzsálemnek számít Pin- dákék mellett, és a tapasztalt já­tékos jól fogta össze a fiatalokat, akik valósággal „szétkorcsolyáz­ták a rutinos, ám gyorsaságuk­ban már kissé megkopott hátvé­deket. De most is csak azt lehet i mondani, mint az írás elején: a . rájátszásban eldől, hogy a rutin vagy a fiatalos lendület ér-e töb­bet. Fradi-zászló az öltözőben A zöld-fehérek február elejéig nyújtott teljesítménye nemcsak a szurkolóknak okozott örömet, hanem a Ferencváros edzőjének, Orbán Györgynek is. A mester elégedetten nyilatkozott fiairól a Magyar Nemzet Kupa után, amelyen ismét remekeltek a fe­rencvárosiak: a tizenhárom ma­gyar gólból tizenegyet ők szerez­tek. Hudák ötször, Szajlai négy­szer, ifj. Orbán kétszer volt ered­ményes.- A legutóbbi bajnoksághoz képest jelentősen sikerült előbb­re lépnünk — mondta az edző. — Már két ütőképes sorunk van, hiszen a fiatalok — Pindák, Do­bos, Szabó Miklós — felnőttek a Dózsa válogatottjai mellé mind kondícióban, mind technikailag. Ez érthetőj önbizalmat adott a gárdának. + Az első sor nehezen len­dült formába... — Igen, az idény elején kissé hullámvölgyben voltak, de az­után magukra találtak, s rövide­sen átvették a vezetést a házi kanadai pontlistán. Formájuk meredeken ível felfelé, ezt bizo­nyították a Magyar Nemzet Ku­pán is. Játékuk időnként már a legendás Kereszty, Mészöly, Hav- rán sort idézi, Hudák pedig pará­dés dolgokat művel. ♦ A harmadik sorban több­nyire feltörekvő fiatalok kaptak helyet. Mi a véleményed róluk? — Ebben a sorban és a ne­gyedik csatártrióban olyan játé­kosok léptek jégre, akik tanul­nak, vagy munkájuk mellett jég- korongoznak, tehát a többieknél kevesebbet tudnak edzeni. Mivel Miletics a válogatottban hátvédet játszik, nálunk is hátrébb került, így Horváth Csaba a harmadik sorban védekezik. A csatárok kö­zül ki kell emelnem Vadóczot, akinek centeijátéka sokat fejlő­dött az utóbbi időben. Nagy te­hetség Kojsza György, de ő tar­tós hullámvölgyben van. Sajnos, Jécsi abbahagyta a játékot, pedig egy jó Jécsire szüksége lenne a Ferencvárosnak. + A magyar jégkorong egyik nagy problémája a hátvédjáték. Mi a helyzet ezzel a Fradiban? — Nekünk is vannak gondja­ink. A harmincöt éves Hajzer Tibor viszi a prímet változatlanul. Balogh Imre tudása szintén átla­gon felüli, de őt eléggé lefoglalja a munkája. A többieknek még sok tanuínivalójuk van, lehet be­lőlük jó bekk. Ugyanakkor van három jó kapusunk, bármikor, bármelyiküket be merem állítani. + Minek köszönhető a csapat számottevő fejlődése? — Kezd beérni a korábban megkezdett munka. Persze, ez csak úgy vált lehetővé, hogy sok olyan edzést sikerült tartani, amelyen nagy gondot fordíthat­tunk az egyéni képzésre. A spe­ciális gyakorlatok hatása már je­lentkezik a fiúk játékában. Az öltözőben elhelyeztünk egy súly­zókészletet, így helyben végez­hetnek a játékosok minden nap erőfejlesztő gyakorlatokat. S ha már az öltözőnél tartunk: kitet­tünk egy Fradi-zászlót és egy transzparenst a falra, ezzel is erő­sítendő a klubhoz való kötődést. Jó közösség alakult ki a Ferenc­városban, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Ismét egyre töb­ben járnak mérkőzéseinkre, még vidékre is elkísérnek bennünket, és ez is sokat jelent a csapat szá­mára. Most, a rájátszás előtt azt mondom: ha nem jön közbe egy sérüléshullám, ezúttal miénk lesz a bajnoki aranyérem! Az oldalt írta: Margay Sándor AZ FTC VÁLOGATOTT JÉGKORONGOZÓI A Fradi; műsorlap jégkorong-különkiadásában statisztikai „feladattal” bíztuk meg böngésző hajlamú szurkolóinkat. Ha­tan vállalkoztak arra, hogy a megjelent adatok alapján kigyűjt- sék a százon felüli válogatottsággal rendelkező ferencvárosi játékosokat. Ők hatan: Radványi Zoltán - Bp. Havashalom u. 29., 1163 Kiss József — Bp. Tahy út 59., 1135 Kiss Gábor — Bp. Vadgalamb u. 42., 1213 Juhász István — Bp. Tahy út 59., 1135 Somogyi Tibor - Székesfehérvár, Fáy A. u. 7/b. Vida Zoltán - Bp. Ecseri út 6., 1098 az ezredfordulóig ingyenes belépőt kapnak az FTC valameny- nyi — saját pályaválasztású — bajnoki mérkőzésére, továbbá várhatják a meghívót a jégkorongcsapat idényzáró vacsorájára!

Next

/
Thumbnails
Contents