Fradi műsorlap (1988)
1988. május 14.
12 Fradi műsorlap Fradi futbailmúzeum 1927-1937 Egy sikeres Fradi évtized eseményeiről, érdekessségeiről színes összeállítás — gazdag fényképanyaggal. Egy kis „kóstoló a közel 200 oldalas könyvből, amely az Agropro- dukt gondozásában jelent meg és a Fradi ajándékboltban kapható. 1931 SZEPTEMBER — Szeptember első vasárnapján — 6-án — kezdődött az 1931- 32. évi labdarúgó-bajnokság. Nekünk, ferencvárosiaknak ez felejthetetlen sikert hozott:.a Ferencváros csapat 22 mérkőzésből huszonkettőt megnyert, így 100%-os bajnsoksággal büszkélkedhetett! Az idénynyitó azonban rendkívül puskaporos volt, 25 percig szünetelt a játék! Ferencváros - III. kerület 7—2! „A ferencvárosi közönség hosszú szünet után különös örömmel látta viszont csapatát, de a viszontlátás örömével eleinte baj volt. A III. kér. jól tartotta magát az elején, sőt negyedórái játék után 11 -esből a vezetést is megszerezte. A 11-es természetesen nem tetszett a hazai közönségnek, s noha a Ferencváros hamarosan kiegyenlített, a közönség elkeseredése, amelyet egy, a III. kerületi kapu előtt esett hendsz meg nem büntetése is fokozott. Iváncsics egy darabig -tűrte a dolgot, de a Jiülyézés nem szűnt meg, sőt fokozódott, amikor a bíró Papp hendsze miatt újabb 11 -est ítélt a Ferencváros ellen. Ezt ugyan Háda kivédte, sőt rögtön utána Szedla- csik berúgta a Ferencváros harmadik gólját is, de a közönségnek még ez sem volt elég a le- csendesedéshez. ’ 3 — 1-es állásnál a bíró lefújta a meccset, a kerületiek azt hitték, vége, és nem is akarták a játékot folytatni. Aztán a hátralevő 50 percet egyfolytában játszották a csapatok, minden izgalom nélkül.. .- Az MLSZ kérésére az OTT — a legfelsőbb sportszerv — megengedte, hogy az MLSZ helyiségében tanácskozások idején az altiszt felesége egy büféasztalt felállíthasson. . . Csak vajas kenyeret és málnaszörpöt árusíthatott! — Az FTC -vendéglő egyik asztalánál néhány játékos ül. Vékony szárazkolbászt falatoznak. Minden falatot megforgatnak a mustárban és mohó étvággyal fogyasztják az uzsonnát. Valaki odaszól: — Szóval itt a szárazkolbász járja. Pompás dolog az.. . — Nem az a kérdés, hogy pompás, vagy jó — válaszol Takács I. —, hanem az, hogy olcsó. A legolcsóbb. — Az ilyen nagy futballisták nem szokták nézni, hogy mi a legolcsóbb! — Talán azelőtt nem. De most! Ebben a csökkenő világban? Már csökkent a fizetés, csökkent a prémium! Bizony csökkennek a lakomák is... Profizmus — 1931. szeptember. A 100%-os bajnokság idején. .. — „Égett a Fradi! Pedig még mérkőzést sem játszottak arrafelé tegnap. . . Mester Gyuri bácsi vette észre az irodában, amint rendes munkáját végezte, hogy valami nagyon recseg-ropog odafent. Utánanéztek a dolognak, s kiderült, hogy a kéményből szikra pattant a tetőre s az tüzet fogott. Az eset még nem volt komoly, hamarosan el is oltották a veszedelmessé válható tüzet. Az egyik „tűzoltó azonban felsóhajtott: — Ez is jól kezdődik! Még itt sincs a Bocskai, máris ég a Fradi! Aztán pár nap múlva kiderült, hogy alaptalan volt a kijelentés: Ferencváros — Bocskai 6—1! A kis Taki — széllel szemben — mesterhármast ért el! — „Az új magyar beszélőfilmet - A kék bálványt - már nem illik megkülönböztetni a külföldi beszélőfilmektől. Technikai és anyagi tekintetben feltétlenül állja a versenyt. Előnye: magyarul beszél! A Kék bálvány szenzációja Gózon Gyula alakítása. Egy tönkrement báró inasát játssza. Pazarul. Tökéletes beszélőfilmszínész. Gazdagabb országban arannyal fizetnék minden szavát, és az egész világ megtapsolná.” Egy olyan nagy művészről írták mindezt, aki mellesleg Fradi-szurkoló volt. .. — Egy igazi szeptemberi szenzáció a konkurenciától: Újpest - Hungária 5-0! A lila-fehérek „a Hungária úton „ütötték ki” a Hungáriát! És a Fradi a későbbiekben ezt az Újpestet győzte le 5—0-ra — a Megyeri úton! OKTÓBER — A Ferencvárost némi szorongással engedték el hívei Szombathelyre. Hiszen ha kísérhette volna pár száz jó torkú ferencvárosi, mindjárt más lett vol-. na a dolog, de a nyomor elérte a Ferencvárost is és a külön autóbuszra nem lehetett összehozni azt a minimális 25 jelentkezőt sem, ami kellett volna az induláshoz — pedig 15 pengőbe sem került volna az utazás, ami igazán nem sok. A szurkolók nem hiába aggódtak a csapatért, bizony Szombathelyen nehéz 90 percet játszottak Toldiék. 3—1-re győztek ugyan, de a befejezés előtt 4 perccel még 1—1 volt az eredmény! NOVEMBER — A Ferencváros diadalmenetét a Hungária sem tudta megállítani : az örökrangadót is biztosan nyerték Sárosiék (4-2). A mérkőzés utáni hangulat és néhány nyilatkozat: Pataki Mihály: — Vitán felül áll, hogy tudásban a mieink a Hungária felett állottak ezen a mérkőzésen. Majorszky működését nem illetem kritikával, mert minden tekintetben korrekt sportember. A szabályosan elért, de meg nem adott gólunkat Majorszky minden bizonnyal of- szájdnak látta és így ítéletét fenntartás nélkül el is fogadjuk. Bródy Sándor: — Ilyen nagy hibát csináljon ilyen kitűnő bíró? Turay nagyon fáradt, panaszkodik: — Alig állok a lábamon. Amseit ugratja valaki: — Mi az, Náci, már a tizenegyest sem tudod kivédeni? Miré Amsei tréfásan szól vissza: — Meghipnotizáltak! A folyosón Berkessy így beszélt: — Ebbe a csapatba nem lehet bekerülni! Nagyon tudnak a fiúk. — A mérkőzés után visszafelé történt a 6-os villamoson: A kocsi tömve volt szurkolókkal, folyt a hangos vita. Egyszerre csak a kalauz fennen kijelenti: -Vége a Ferencvárosnak! Többen nem értették a dolgot, dermedt csend támadt. De aztán mindenki nevetett, mert kiderült, hogy a József kőrúthoz értek.. . DECEMBER — Ferencváros — Somogy 6—1! A Ferencváros biztos fölénnyel győzte le a helyenként jól futballozó kaposvári csapatot, szinte kikövetelte a nagy gólarányú győzelmet és a szép „Ezért nem kell rólam írni...” Rendhagyó kezdeményezésnek mondhatjuk, hogy a Fradi futbailmúzeum címet viselő könyvsorozatban az ,Aranylabdától az első FTC aranydiplomáig című kötet ár nélkül került forgalomba. Illetve a szerző, Nagy Béla ötlete nyomán felajánlott összegért lehetett hozzájutni a Fradi ajándékboltban, s 1988 darabot sorszámozva — ami nagyobb értéket jelent — vehettek meg az érdeklődők. Mi tagadás, az érdeklődés felülmúlta a várakozást, s amint a Fradi műsorlap legutóbbi számában megírtuk, akadt, aki 1000 forintot tett le az asztalra, hogy megkapja a könyvet. A nevét sem tartottuk titokban, sőt, inkább példamutatónak mondhatjuk Vajnóczky Gusztáv bőkezűségét. A nevet tehát megtudtuk, ismerjük és tisztelhetjük is, de, hogy ki a viselője, azt mostanig titok fedte. A telefonkönyv viszont sokszor gyors segítőeszköz, ebben az esetben is az volt. A szám ismeretében hamar kapcsolatba kerültünk Vajnóczky Gusztávval, akinek első szavai ezek voltak: „Ezért nem kell rólam írni. . . . Nehéz is volt szóra bírni, de a Fradi-varázs mégiscsak hatott, s utána megismerkedtünk közelebbről si a 62 esztendős sportbaráttal.- Gyerekkorom óta ferencvárosinak vallom magam, évtizedekkel ezelőtt édesapám vitt először Üllői úti mérkőzésre, s hamar rajongója lettem az egyesületnek — mondta. — Később iskolatársa voltam Erzsébeten a Kossuth Lajos reálgimnáziumban Csanádi Árpádnak és Ferencnek is, akik a futballra termettségükkel hamar kitűntek közülünk. Magam is játszottam, igaz csak az iskolai bajnokságokban, de nagyon sok szép emléket őrzök. Az volt az igazi fociszeretett! Álig vártuk már, hogy vége legyen az utolsó órának és máris rohantunk a hátsó udvarra játszani. Mindegy volt, hogy milyen labdával, ha mással nem, hát a híres, a mai fiatalok számára talán elképzelhetetlen rongylabdával vívtuk az izgalmas meccseket. Később viszont kissé elszakadtam a sporttól, a futballtól, a háborús évek után már csak figyelője, szurkolója voltam a történéseknek. De a nagy egyéniségeket azért mindig láttam, lenyűgözött ahogy futballoztak. És beszélgetésünkben itt jutottunk el ahhoz a ponthoz, illetve személyhez, aki miatt lett az 1980-as években a Baráti Kör egyik tagja, lelkes támogatója az egyesületnek.- Toldi Gézát régóta és nagyon jól ismertem. Mint labdarúgó és mint ember is csodálatos egyéniség volt, s amikor végleg hazatért külföldről, alkalmam volt vele többször is találkozni. Ekkor léptem be a Baráti Körbe, s ma is minden negyedévben 1500 forinttal járubk hozzá a működésűnkhöz. És akad egy régi jó barátom, Gyulavári Gyula, aki még hetvenévesen is fiatalos szívvel és lelkesedéssel tevékenykedik a futballban, intézője a Ferencvárosi Vasutasnak, s egyik leghűségesebb szurkolója a Ferencvárosnak. Ö az, akivel a legtöbbet beszélgetünk a múltról, a jelenről és arról, mit hozhat a focii'övő. Hát mit?- Ha már szót kaptam, én csak a Ferencvárosról akarok nyilatkozni. Látom, hallom, tapasztalom az igyekezetei, bízom Albert Flóriban és Rákosi Gyusziban, de csodákra ők sem lehetnek képesek.- Ez alatt azt értem, hogy csak azzal .főzhetnek”, ami van, ami rendelkezésre áll. Sajnos mostanság nemcsak a Fradiban, az egész magyar labdarúgásban hiánycikk a klasszis tehetség. S ami talán a legnagyobb baj, hiányzik a gyerekek, a fiatalok olyan mérvű érdeklődése, a foci iránti rajongása, amely nélkül nem lehetjényegesebben előbbre jutni, magasabb színvonalat elérni. Régen az Üllői út ontotta a tehetségeket, ma sokszor idegen toliakkal kell, illetve szeretnénk „ékeskedni”. És ez az, ami egy ideje kicsit távolabb tart a futballtól, bár továbbra is híve, barátja vagyok. Igaz szavak, amelyek mögött bizonyára jótanácsok is vannak. . .- Igen, igen, igen! Nagyon szeretném, ha a gyerekek, a fiatalok a sportban, a futballban a játék örömét, a szórakozást, az egészséges mozgást is látnák és keresnék, s necsak a pénzszerzési lehetőséget. Ha így gondolkodnak, akkor talán könnyebb is előrejutnti, érvényesülni, feltűnni — amiért aztán elismerés is jár. Beszélgetésünk végén visszakanyarodtunk a Fradi futballmúzeum- hoz és az egyesület más kiadványaihoz. Rendszeres vásárlója, sőt gyűjtője a ferencvárosi kiadványoknak?- Sokat vettem, sokat őrzök belőlük. De azt, amelyik miatt megkerestek, mindenek előtt Toldi Géza miatt szereztem be. Olvashatok róla és képeken láthatom fiatal, majd idősebb és idős korban azt a sportembert, akit mindig nagyon tiszteltem. Kozák Mihály játékot. A Ferencváros így pontveszteség nélkül 55—11-es gólaránnyal fejezte be az őszi évadot! Átlagban minden meccset 5-1-re nyertek!) Más csúcseredmények is fűződtek ekkor a zöldfehérek nevéhez. Megszerezték a profizmus bevezetése óta a 400. gólt, valamint Takács ü. is remekelt: 26 gólt lőtt all mérkőzésen! A Ferencvárosnak ebben a bajnokságban elért 50. gólját Kohut szerezte, amiért Weinber- nek — az FTC «gi válogatott játékosának — plakettjét kapta emlékül. — 1931 utolsó napján a Sporthírlap kék színű lapján „őseink ezt olvashatták: Az ódon föld tekét már csak egyszer járja körül a sárga napkorong és az élet halandó szolgái, mi emberek újra egytől kezdjük számolni az örök elmúlásba lefutó napokat. . . Mit rejteget a holnap soha fel nem fedhető titokzatossága alatt? Mit kapunk ezután? Szebbet, jobbat,1 vihart, vagy áldott napsütést, örömet talán, vagy új redőket gondterhes homlokunkra? A most kalászba szökellő új emberfiák szánakozva emlékeznek-e majd a mára, vagy visszasírják a tegnapot, amely köré patinát von az utódok kegyelete?... A Holnap, az örök Titoktehát láthatatlan palástja alá takarja a Jövendőt és mi gyarló emberek csak várhatunk, remélhetünk és álmodozhatunk szívünk-lelkünk akarása szerint. De mit?. .. Új sportpalotát tele örökkön nyüzsgő, pirosarcú emberkékkel? Lélekemelő dicsőséget a sport tisztes porondján küzdő nagyszerű fiainknak? Békét mindenütt és mindenkor, ahol ember él és megértést, ahol a viszály felüti romboló fejét? Emberek tízezreitől roskadó zsúfolt arénákat mindenhová, ahol az emberi akarat, az ifjúság örök ereje, a test kultuszának nagyszerű feltörése küzd a homlok köré vont glóriáért?. .. Mindezeket együtt kívánni nem volna túl sok a sziluettjét már halványan látatni engedő újesztendőtől? Hiszen az események azokat igazolják, akik lecsökkenteti várakozással néztek a jövendő felé. Maradjunk meg tehát egy szűkebb határok közé szorított álomvilágban és csak a mánál kívánjunk egy — jobbat. Kívánjunk egy jobb holnapot. A fradisták számára a ,jobb holnap ’ beteljesedett: 1932-ben korona került bajnoki sikereinkre, 100%-os bajnokságot nyert a Ferencváros! FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa az Üllői úti mérkőzésekre Felelős kiadó: Hargitai Károly Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: Orbán László Fotók: Pozsonyi Lajos, Magdics László Készült a MGKSZ Nyomdájában Felelős vezető:Mázi Ferenc (88.147)
