Fradi műsorlap (1988)
1988. augusztus 20.
12 Fradi műsorlap •V Egy nevelőedző elment az Üllői úttól Álló sor balról: Nagy Cs„ Sziklai, Korolovszky, Gosztonyi, Bóna, Szekeres. Középső sor: Diószegi intéző, Soós, Morvái Z., Serli edző, Bora- csek. Fekete B., Fekete G., Szekeres szülői munkaközösség vezető. Ülő sor: Gulyás, Diószegi, Kuczkó, Balogh, Gróf, Horváth Z., Bubcsó. A Ferencváros serdülő I labdarúgó csapata az elmúlt bajnoki esztendőben parádésan szerepelt. A 38 mérkőzésen 35 győzelmet aratott, háromszor döntetlenre játszott s egyetlen vereséget sem szenvedett s így lett utcahosszal csoportelső. Az országos bajnoki címért a másik csoport rangelsőjével, a Vasas együttesével vívta a dfntőt s ezen a találkozón is diadalmaskodott, 1-0-ra nyert. Kupa- mérkőzéseinek mérlege is pompás a zöld-fehér gárdának, hiszen 12 összecsapásból nyolcat megnyert 4 mérkőzés döntetlenre végződött s vereség itt sem csúfított a statisztikán. A Budapest kupa is az Üllői útra került, az országos kupa trófeája pedig csupán azért nem ékesíti az FTC múzeumának vitrinjét, mert a döntetlenül végződött kupadöntőn a 11-esek értékesítésében a fradisták alulmaradtak ellenfelükkel szemben. S még két adat a nagyszerű évzáráshoz; a bajnokságban a ferencvárosi serdülők 164 gólt szereztek s mindössze 11 -et kaptak, míg a kupákban a mérleg; 44 adott és 6 kapott találat. A bajnokcsapat mesterét, a sikeredzőt, Serli Sándort hol máshol kerestem, mint az Üllői úton. Még ott volt, de mát tulajdonképpen elbúcsúzott a klubtól. — Most épp a kilépés formaságait intézem — mondta a telefonba. — Már a kezemben a munkakönyvén! s perceken belül indulok az új munkahelyemre... + Ilyen nagyszerű eredmények után mennie kell a szakembernek — kérdeztem közben, mire a vonal végén egy kis csend után érezhetően szomorúbb hangon csak ennyit mondott Serli Sándor; — Nem kellett. Én döntöttem végülis így. Elfogadtam a megtisztelő felkérést, hogy legyek szövetségi edző. Aztán megállapodtunk, hogy egy interjú erejéig már új munkahelyén, az MLSZ-ben keresem fel. A megbeszélt időpontban az edzői szobában várt s két hatalmas bekötött jegyzetfüzetet tett elém. — Ezekben benne van minden. Minden, amit tudni kell a csapatról, azokról a gyerekekről, akikkel hat éven keresztül dolgoztam, s akik ilyen szépen búcsúztak valahol egy kicsit a gyerekkoruktól is... A két vaskos könyvben valóban benne volt minden. Kezdve, hogy ki hányszor volt edzésen, mit csinált a társaság a foglalkozásokon, bezárva azzal, hogyan értékelte a mester tanítványai előmenetelét. Az aprólékos pontossággal megírt edzésnaplóból nem hiányoztak a bajnoki csapatképek, színves felvételek örö- kitették meg a nagy túra, az 1986-os dániai futballtoma felejthetetlen pillanatait, ahol 256 együttes vetélkedőjében döntőt játszhattak. Tizennyolc ország válogatottját előzték meg. Végiglapoztam a könyveket, beleolvastam a kivágott újságcikkekbe, amelyekből egy fontos dolog csengett ki. Az: van egy edző, aki élethivatásának tartja, hogy apró kis embereket futballra .okítson. S külön boldogság számára, ha egy-egy tanítványából neves futballista válik. > Mióta neveli Serli Sándor a ferencvárosi utánpótlást? — csuktam be a piros borítójú kötetet. — Tizenegy éve. A BVSC-ben dolgoztam korábban, Mezey Gyurival, innen csábítottak át az Üllői útra. ♦ Kikkel kezdett foglalkozni? — Akkor a legkisebbekkel, a tíz éves gyerekekkel. Később „fiatalítottunk , amikor kidolgoztam az úgynevezett előkészítős rendszert. Ettől kezdve már utolsóéves óvódás is felhúzhatta magára a zöld mezt. Manapság a legfiatalabb játékosaink öt-hat évesek. + A bajnokcsapata viszont már kinőtte az általános iskolát. A ragyogóan szereplő serdülő I-el mióta dolgozik? — Hatodik éve. Őket az előkészítő csoporttól vittem tovább és tovább. ♦ Mint tudott, főfoglalkozású utánpótlás-edző volt a Fradinál. Mikor kezdődött s meddig tartott naponta a munkaideje? — Reggel nyolckor kezdtem a pályán a munkát s- általában este hét körül fejeztem be. A serdülő I mellett ugyanis volt egy előkészítő csoportom is. Csupa aranyos kis gyerek. + Az edzői feladatok között ha nem is a legelismertebb, de mindenképpen a legművészibb munka a teljesen kezdő kis futballista palántákat bevezetni e játék rejtelmeibe, megtanítani őket a játék alapjaira, s ugyanúgy a szakma mesterfogásaira is. Serli Sándor könnyűnek, vagy nehéznek tartja az utánpótlásnevelést? — Aki szereti a gyereket, annak könnyű a dolga. Akinek nincs kellő türelme a kicsikhez, annak nehéz ez a feladat. Én húsz éve mindig csak gyerekekkel foglalkozom. ♦ Nem csábítja egy felnőtt csapat? Nem szívesebben dolgozna mondjuk egy ismert élvonalbeli együttessel? Ahol nem csak a játékosok, az edző is mindig a rivalda fényében áll. i- Nem. Egyáltalán nem. El sem tudom képzelni az edzős- ködést gyerekek nélkül. ♦ Azt, hogy milyen eredménnyel oktatott, sikerei bizonyítják. De arról, hogyan neveli az ifjú futballistákat, csak növendékei tudnának mesélni. Most önvallomást kérek, kellő szigorral keü bármi a gyerekekkel ahhoz, hogy komoly eredményeket érjenek el, katonásan kell nevelni, sűrűn fegyelmezni, míg kinőnek az ifjú korból? — A fegyelem természetesen elengedhetetlen, de fegyelmet nem csupán összeráncolt szemöldökkel, büntetéseket kilátásba helyezve lehet tartani. Sokszor a szép szó jobban használ, mint a zord fellépés. Hiba például, ha valakit azzal büntet az edző, hogy foglalkozás közben az öltözőbe zavarja, vagy hazaküldi. Nem a játék megvonásával kell fegyelmezni, arra vannak más eszközök. + Soha nem tanácsolt el gyereket a pályáról? — De. Igen. Ahhoz azonban súlyosan kellett vétkezni, vagy nagyon el kellett hanyagolni a tanulást. Nos üyenkor ha fájt is a szívem a gyerekért, el kellett búcsúznunk egymástól. ♦ A szülőkkel milyen volt a kapcsolata? Sok utánpótlás edző panaszolta el, hogy neki a legtöbb gondot a papák és a mamik jelenléte okozta a csapat körül. — Nálam is voltak ilyen problémák, de hamar lerendeztem. Volt úgy, hogy a hangoskodó papa csemetéjét lecseréltem s a végén közöltem a szülővel, hogy mindezt neki köszönheti a gyerek. Később azátn már semmi gondom sem volt a túlbuzgó ősökkel. Sőt... Diószegi József — egyik játékosom papája — a legjobb segítőtársam volt, aki csupán futballszere tértből rengeteg támogatást adott a napi munkámhoz. + Hogy jött ki a nagycsapat, edzőjével? Látogatta foglalkozásait, meccseit? — Hogyne. Dalnoki Jenővel is, Albert Flóriékkal is kitűnő volt a kapcsolatom. Ők is hangsúlyozták, hogy ilyen tehetséges társaság régen volt az Üllői úton, s nem csupán dicsérték, de támogatták is a csapatot. + Aligha vitatható, megtisztelő volt a felkérés, hogy a jövőben szövetségi edzőként tevékenykedjen. Mindenképp előrelépés válogatottakkal foglalkozni, de azért biztos vagyok abban, hogy nem volt könnyű a búcsú az Ullqi úttól. — így igaz. Nehéz volt. Bár a serdülő I-nél mindenképpen változás következett volna, az ifiben én már nem viszem tovább a társaságot. Hat év után egyébként is jobb ha más veszi át a csapatot, mert ezután már aligha tud újat mondani egy edző. Tőlük könnyebb is volt elköszönni, a piciknél már törést jelentett a búcsú. Ők már sírtak, kis híjján és is. A Fradiban kérték, ha engedélyezik a szövetségben , mellékfoglalkozásban vigyem tovább az előkészítő csoportomat. Ha mód lesz rá, nem is hagyom el őket. + Mint szövetségi edző melyik korosztállyal foglalkozik majd? — Az 1972-es és az 1975-ös serdülő válogatottakkal. Az itteni munka sem lesz új számomra, hiszen tíz és fél évig társadalmi edzőként dolgoztam az MLSZ- ben. + Megbízható hírforrásból tudom, hogy nem csupán Serli Sándor, hanem két csemetéje is imádja a focit. — A hírek igazak. A nagyobbik fiam - aki harmadikos - az FTC-ben játszik. A kicsi, aki most megy elsőbe „szintén már félig-meddig „profi , hiszen játszott már a Thosiba kupán. S hogy teljes legyen a kép, a feleségem aktív sportoló, a Gold- bergerben kézilabdázik. * Akkor Otthon is sok szó esik a sportról? — Rengeteg. S annak kapcsán arról, hogy ki vigyázzon a gyerekekre. Az FTC pályáról ősztől hiányzik majd egy kiváló utánpótlásedző. De a futballból nem. Továbbra is járja majd az országot, keresi a tehetségeket s felkészít egy csapatot az UEFA tornára. S ez utóbbi feladat sem kicsi. FRADI MŰSORLAP A Ferencvárosi Torna Club kiadványa az Üllői úti mérkőzésekre. Felelős kiadó: Hargitai Károly, az FTC ügyvezető elnöke Felelős szerkesztő: Nagy Béla Művészeti szerkesztő: ■ Orbán László Fényképek: Pozsonyi Lajos, Magdics László Készült az MGKSZ Nyomdájában. Felelős vezető: Mázi Ferenc (88.259) Fradi félóra — A Ferencváros 1965. március 17-én a Népstadionban VVK mérkőzést játszott az AS Rómával. A Fradi - Albert góljával - 1-0-ra győzött és továbbjutott. Három hónap múlva pedig kupát nyert!- Deák 1947 nyarán lett a Ferencváros játékosa. Egy Nefelejts utcai bérházat kapott - amit hamarosan államosítottak... — LUKÁCS Edét Nagybányáról szerződtette a Ferencváros. Bár a válogatók is felfigyeltek gyors, lendületes játékára - megsérült, a későbbiekben pedig nem került a nemzeti tizenegybe .- Rudas Ferenc, aki ezekben az években az egyik legjobb magyar hátvéd volt, s akit társai rendre kapitányul választottak.
