Fradi műsorlap (1988)

1988. augusztus 20.

Fradi műsorlap Siker után—siker előtt? A júliusi edzőtábor helyszíne • A tavaszi bravúros sorozat folytatása lehetsége-e az új baj­nokság kezdeti szakaszában? - tettem fel a kérdést Albert Flóriánnak, a Fradi futballigaz- gatójának. — Azon vagyunk. A felké­szülés napjaiban most már nem kellett sokáig magyarázni a gye­rekeknek, hogy mit ér egy jó erőgyűjtés. Ezt belátták, minden eddiginél keményebb fizikai ala­pokat raktunk le. Amennyiben arra kiváncsi, hogy hat mérkő­zésen lesz-e ismét 11 pont, ak­kor azt mondhatom: nem va­gyok jövendőmondó, csak re- .ménykedő... • A nyári erősítési tervek sorra kudarcot vallottak. Nem szimpatikus a Fradi? — Erre azoknak kellene vála­szolniuk, akik nemet mondtak. Tény, hogy akkora átigazolási díjakat mi nem tudunk össze­hozni, mint egyes más „menő klubok. De nem sajnálom, hogy így van, mert ne csak a pénzért jöjjön az, aki jönni akar. Télen egyébként Fonnyadt már ná­lunk kergeti majd a labdát. • A kívülálló t,számára úgy fest: a „makrancos Pin tér A ttila meghiggadt, most már nem vitá­zik a bírókkal. — Sokat beszélgettem vele, hogy hiába van igaza, ha nem az ő szájában van a síp. Ez egy olyan játék, ahol a játékos ját­szik, a bíró megítéli, hogy sza­bályosan teszi-e? Öröm, hogy szemléletet váltott. • , fáin ib izonyítvány az el­múlt bajnokság tükrében, a most induló pontvadászat elő­zeteseként? — A kapuban Zsiborás és Józsa is megtette, amit kell. Kár, hogy a veterán ,,Zsiga súlyos szöuli sérülése után most várólistás. A védősorban Vaszil hozta magát, kivéve sérülése idő­szakait. Pintér és Keller nem ok nélkül válogatott, Simon és Lim- perger pedig igen kellemes meg­lepetést szerző labdarúgó. A kö­zéppályán Topor megtalálta ma­gát, Bánki jó összekötő kapocs a védők és támadók között, Kin­csesre sem lehet panaszom. Fiam, ifjabb Albert megsérült, utána a kispadon ült, remélem, tovább gyűjti a rutint. A támadó­sorban sokiféle összeállítási vari­ációra kényszerültem, Fischer remek góllövő formája üde szín­folt volt a bajnokság finisében. Dzuiják sérülése után nehezen lelte meg önmagát. Dukon for­mája hullámzott, Zsinka példát­lan sérülékenysége nekem is ta­lány. Nagy Zsolt ifjú ember, 1968-as születésű, nagy jövő előtt áll. • A nyárról? — Tatán töltöttünk el két he­tet azért, mert így ideális körül­mények között, remekül készül­hettünk. Az ötnapos osztrák tú­rán 2:1 -re és 11 :l-re nyertünk, napi két edzés mellett rugdaltuk a gólokat. Bárcsak maradna ket­tő-három az őszi 15 fordulóra - nevet Albert Flórián. • A sorsolásról mi a vélemé­nye? — Ezt sohasem egy klub csi­nálja, azaz rajtunk kívül álló do­log, következésként teljesen felesleges rágódni rajta. Min­dig jön egy meccs, egy új ellen­fél, arra kell összpontosítani. Flóri nehezen vallja be, de azért úgy kiderül szavaiból, hogy nem lepné meg, ha dobogó körül végezne a Fradi. • Van-e önálló stílusú Fradi? — kérdeztem Rákositól. — Nézd, olyan csapatjáték kell, ami állandó mozgásból ál­landó gólveszélyt jelent a rivális kapujára. Mi annak idején a Fló- rival azért játszottunk, hogy sok góllal kiszolgáljuk, magunk mel­lé édesgessük a közönséget. Szak­vezetőként sem változtattunk a futball alaplényegéről szóló állás­pontunkon. Sok gólt lőni, és ha lehet, keveset kapni. Persze ez nehéz, ehhez kivételes taktikai fegyelem, annál is több alaperő,, sokmozgásos játék, önálló elkép­zelések, kivételes, nem lankadó harci kedv szükségeltetik. • Most hirtelen elsoroltad azokat az ismérveket, ami az Eu- rópa-bajnok Hollandiát jellemzi! FERENCVÁROS-AS RÓMA KK mérkőzés az Üllői úton. A kapuban mezítlábas fiatalem­ber áll és kéri a jegyszedőt, hogy eressze be. Cipője a vállán lóg. Egy kis táskában elemózsi­ája. — Van-e jegye? — hangzik a kérdés. — Jegyem az nincs. Honnan is lenne?- Honnan jön maga?- Kecskemétről jöttem fel kérem szépen GYALOG! Az az érzésem, hogy ma nagy győzel­met arat a Fradi. — Miből érezte?- Megálmodtam kérem szé­pen, hogy 8—0-ra fogunk győzni! — 8—0-ra? No, akkor bújjon be gyorsan. Hátha angyal szólt ma­gából. De csakugyan gyalog jött fel Kecskemétről? És csakugyan a meccs kedvéért?- No de, ne tessen engem sértegetni! Hát mi a fészkes fenéért gyüttem volna fel? Csak nem vagyok bolond másért fel­gyalogolni Kecskemétről?... Mindez 1935. június 22 én történt a koradélutáni órákban. Pár órával később a Ferencváros 8-0-ra győzött az AS Róma ellen... f — Azaz a modert futballét. Talán nagyotmondásnak tűnik, de tényleg hadd csalogassam né­zőinket ezzel az Üllői útra. • A nyáron beszéltem Rácz Lászlóval, a Dinamó Kijev közép­pályásával. Azt mondta - bár él-hal a Fradiért -, hogy inkább olyan csapatot választ magának, ha választhat, amelyik nemzet­közi kupában lép pályára. — Lehet, hogy ezután a baj­nokság után lenne rá módja... • Szóval, lehetséges a négy kupa közül valamelyikben in­dulni...? — Én nagyon kellemesen csa­lódtam játékosaimban. Kivételes HARMINC ÉVVEL KÉSŐBB A FERENCVÁROS ISMÉT BUDAPESTEN FOGADTA AZ AS RÓMÁT. EZEN A KUPA- MÉRKŐZÉSEN MILYEN VÉG­EREDMÉNY SZÜLETETT? DEÁK ÉS KOHUT VILI A Szentlőrinci AC csapatá­nak ,gólgyárosa Deák az ősz folyamán már mint az NB II—III válogatott középcsatára is tanúságot tett nem minden­napi góllövő képességeiről. A fiatal tehetséget több - közép­csatár gondokkal küzdő - NB I-es egyesület is megfigyelte, így elsősorban a Ferencváros, a bajnokcsapat! Csatártársáról és egyben je­lenlegi edzőjéről, Kohut Vili­ről nagy szeretettel beszél Deák:- Kohut mellett öröm ját­szani. Mindig irányít, remek labdákkal tesz lyuláa, a taná­csait érdemes megfogadni. Lőni is úgy tud, ahogy kevés játékos a mai fiatalok között. A hatalmas termetű, remek izomzatú fiatal középcsatár Ko­hut Vili szárnyai alatt tulajdon­képpen csak most bontakozik ki. Bíznak benne, hogy „neve­lőjéhez” Kohut Vilihez hasonló módon segítették egymást. Ha ez a szellem jellemezné őket az egész, most kezdődő idényben, akkor nem félek semmitől. • Előnyök és hátrányok a mai Fradinál? • — Az, hogy fiatalok. Mert a fiatalság erő, álhatatosság, min­den akadályt legyőzni való ké­pesség, de ugyanakkor szelebur- diság és meggondolatlan dolgok­ba való beleugrásra is lehetőség. Nekünk Flórival az a feladatunk, hogy ezeket a fiatal srácokat helyes irányba vezessük. nagy értékévé válik a magyar labdarúgásnak, ha nem is a bal­szélső helyén, de középcsatár­ban. (Sporthírlap ­1941. december 27.) A FERENCVÁROS DEÁK FERENCET MIKOR IGAjZOE- TA LE ÉS A PÉNZEN KÍVÜL MIT KAPOTT A FRADITÓL? SZÉLSŐK NÉLKÜL sok min­dent lehet csinálni. Szélsők nél­kül lehet sakkozni, lehet táj­képet festeni és lehet pipaszó mellett csendesen borozgatni. Spéciéi futballozni azonban nem lehet szélsők nélkül. Er­re már a Ferencváros is rájött. De néha elfelejti, hogy rájött. De aztán szerencséjére mindig rájön, hogy elfelejtette... Aszlányi Károly 1938 novem­berében írta ezeket az örök­érvényű mondatokat. OPATA ZQLTÁN HÁROM ÉV MÚLVA ÍGY BESZÉLT AZ EGYIK FERENCVÁROSI SZÉLSŐRŐL:- Szerintem minden szélső­nek úgy kellene játszania, aho­gyan a kis Lukács játszik. Min­dig oda megy, ahová a labda ér­kezését sejti, állandóan változ­tatja a helyét, sokat mozog, fürgén és ötletesen. Ez az igazi szélsőjáték! KÉRDÉS: LUKÁCS EDE ME­LYIK ERDÉLYI VÁROSBÓL KERÜLT A FRADIBA? EGY KUPA - AMELYET CSAK 100 ÉVENKÉNT LEHET NYERNI! A felszabadulás utáni idő­• Sokak felkapták a fejüket, amikor a Rába ETO nótáját el­húztátok 52-re, és utána kikap­tatok a cseppet sem élcsapat- kéné számon tartott Vasastól! Oka?- Minek tagadjam? Talán túlzottan sokáig tartott az ün­neplés a győriek lesöprése után. Az ilyesmi pedig megengedhetet­len. Mert sokat elbír az ifjú szer­vezet, de túlzottan sok ünneplést nem. • A sok fiatal mellett ki lesz az ügyeletes berobbanó a Fradi­ban? — Nézd majd meg Wukovics Lacit, ha végképp helyet szorít magának a csapatban. Ügyes srác, annyi szent: • Mi lenne a Rákosi féle ide­ális összeállítású Fradi az őszre?- Lévén, hogy Zsiborás ki­esett, Józsa a kapus. A hátsó alakzatokban Simon vagy Va­szil, Pintér, Limperger vagy Strausz és Keller, középütt To­por, Bánki és Kincses, elől pe­dig a Fischer, Dzuiják, Dukon trió a legjobb. • Miért hezitált annyit Kin­cses, mielőtt újra aláirt a Fradi­hoz? — Nem tudom, ezt tőle kel­lene megkérdezned. De hogy aláírt, és kedveljük, arra bizo­nyíték: ő az új csapatkapitá­nyunk. szak egyik legérdekesebb kupa- küzdelme 40 évvel ezelőtt — 1948 nyarán volt. A szabadság- harc 100. évfordulója alkalmá­ból kiírt trófráért négy magyar élcsapat — FTC, Vasas, MTK, Csepel — mellett a Wacker és a Jednota versengett. 1948 au­gusztusára Mészáros leigazolásá­val együtt volt a Fradi legendás csatársora: Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor. Az MTK elle­ni Centenáris Kupa mérkőzésen játszott először együtt ez a „százgólos csatársor . Ekkor „csak három gólt szereztek az MTK ötjével szemben így ké­sőbb a kupát az MTK-sok nyerték. A Fradi viszont a Centenáris Kupa mérkőzéseken megtalálta, összeszoktatta új csatársorát — amivel az 1948 —49-es évadban felejthetetlen bajnokságot nyert! A ritka trófeát — az ezüst Centenáris Kupát viszont a kék­fehérek nyerték. Az idén 100 éves MTK-VM kiállításán bizo­nyára sokan szemlélik majd a Centenáris Kupát. 1948-ban Hidegkúti Nándor vette át azon a Gundelben ren­dezett vacsorán, amelyen csak a csapatkapitányok képviselték csapatukat. A Fradi csapatkapi­tánya a 3. helyért egy kis emlék­serleget szintén átvehetett. KI VOLT A FERENCVÁ­ROS CSAPATKAPITÁNYA 1948-BAN? Szabó Sándor NAGY BÉLA Fradi félóra Az alábbiak elolvasásához nem szükségeltetik félóra, de talán a fel­tett kérdések megoldásával együtt majdnem igaz a cím - azaz egy félórát a Fradival foglalkoznak... n Amennyiben pedig „gyorsan" akarnak végezni, nincs kedvük a múlton merengeni - lapozzanak a 12. oldalra...

Next

/
Thumbnails
Contents