Fradi műsorlap (1988)
1988. november 2.
Fradi műsorlap bukaresti játékot, az számoljon ezzel a körülménnyel. + Bukarestben Barátky heves vakbélfájdalmakra panaszkodott. Megvizsgálták és azonnal megműtötték - a 24. órában... Ami a csatársorunkat illette — nos, egy „vérátömlesztést” ők is kaphattak volna. Rengeteg helyzetet kihagytak, erőtlenül, pontatlanul lőttek. Az 1—1-es eredménynek inkább a hazaiak örülhettek. Avar „Ricsi”, aki ekkor a Rapid Bukarest edzőjeként dolgozott, így nyilatkozott:- A védelem és Sárosi III. tetszett a legjobban. A csatárokból hiányzott az igazi magyaros lendület. Érdekesek és meghökkentő- ek voltak az olasz Dattilo játékvezető szavai: — Igen jó mérkőzés volt. A magyar csatársor túl puhának bizonyult a gyors román védelemmel szemben. A magyarok körülményes, lassú támadásaiba mindig volt idejük a románoknak a közbelépésre. Megkérdezték a bírót, hogy miért nem adott 11 -est Zsengel- lér buktatásáért?- Azért nem ítéltem büntetőt - mondta Dattilo - mert a román játékos csak szabályosan zavarta Zsengellért. A magyar balösszekötő valószínűleg azért esett el, mert földbe rúgott, vagy a labdában botlott el. + Dimény Lajos edző sikerrel mutatkozott be, hiszen a Ferencváros 4—1-re legyőzte a Haladást. Igaz, nagy küzdelemben született meg ez a győzelem, de az utolsó negyedórában lőtt három góllal végülis ferenvárosi siker született. A Fradi egyébként szokatlan színösszeállításban játszott: zöld mezben és kék nadrágban... (A Haladás élénkzöld mezben és fehér nadrágban.) NOVEMBER + Ferencváros—Kassa 8—1. Macska-egérharc volt - a felvidéki újoncok megillető dve játszottak az Üllői úton. Ami a Fradit illeti, nos a zöld-fehéreknél is három újonc mutatkozott be: Waldinger, Nagy II., Horváth II. Főleg Nagy II. aratott sikert szellemes, technikás játékával. + „A Ferencváros nagyon rég nem járt Debrecenben, mert hiszen az elmúlt bajnoki évben mindkét Ferencváros-Bocskai mérkőzést Budapesten játszották. Pontosan 1937-ben, október 30-án játszott a Fradi utoljára Debrecenben. Ez közvetlenül azután volt, hogy a Ferencváros Rómában a Lazióval szemben megnyerte a KK-t. Az akkori debreceni mérkőzés nem zajlott le simán s a zöld-fehérek csak nehezen nyertek 3—2-re”. A Nemzeti Sportban ezúttal is 3—2-es ferencvárosi győzelmet tippeltek. A Fradi lőtt is három gólt, de... + Bocskai-Ferencváros 4-3. „A két csapat igazán szépen, változatos küzdelemmel örvendeztette meg a Debrecenben régen nem látott nagy közönséget. Voltak a játéknak részei, amikor a Ferencváros igen nagy fölényben volt és különösen az első húsz percben és a második félidő elején játszott szépen a Ferencváros. A Bocskai azonban a döntő pillanatokban jobb küzdőnek bizonyult és a ferencvárosi védelem, elsősorban Zentai kapus gyöngesége eldöntötte a mérkőzést.” A debreceni mérkőzés II. félidejét a rádió is közvetítette. + Nemcsak a fradisták utaztak, a válogatott is. Belgrádba, a Jugoszlávia elleni mérkőzésre. „A magyar válogatottak vonata pénteken délután menetrendszerű pontossággal haladt át Kiskunhalason. A halasi állomáson kétszáz főnyi szurkológárda várta a csapatot. Az ötperces tartózkodás alatt Varga Jenő testnevelő tanár üdvözölte a csapatot és annak vezetőit. , — ígérem, hogy győzni fogunk — válaszolt a csapat nevében Ginzery Dénes szövetségi kapitány. A szurkolók egyenként szólították az ablakhoz a játékosokat. Mindegyiket külön megéljenezték. Már mozgott a vonat, amikor a halasi sportbarátok két kosár almát nyújtottak át a fiúknak, hogy ezzel is fokozzák erőnlétüket.” A két kosár almáért Sárosiék stílszerűen két gólt lőttek. Az első gólt Sárosi dr. szerezte, a mezőny legjobbja pedig Sárosi Béla volt. Sárosi György mesélte a mérkőzés után: — Az első gól előtti szabadrúgásnál szóltam Kiszelynek, hogy adja nekem a labdát. Én ugyanis szabadon álltam. Kiszely erre azt mondta, hogy nem adja. Mikor felállt a jugoszláv sorfal, láttam, hogy az ő helyzete reménytelen. Újra mondtam neki, hogy adja inkább nekem a labdát, de ő a fejét rázta. Azután nekifutott. Ügy látszik, futás közben meggondolta a dolgot és hirtelen odatette elém a labdát. A lövésembe egy kis pörgés került, s úgy ment be a kapuba. + Ferencváros-Elektromos 3-1. A Fradi második és harmadik gólját Jakab rúgta. Meg is jegyezte az egyik szurkoló: — Megint a Nemzeti Sportnak volt igaza. Megírta ma reggel, hogy Jakab szokta rúgni a döntő gólokat. Egy másik szurkoló hozzátette: — Ez igaz, csak az a baj és az a szomorú, hogy a Fradinak mostanában folyton döntő gólokat kell rúgni. Hol vannak a régi szép idők, amikor arról vitatkoztunk, hogy a kis Taki, vagy a Szedíacsik rúgta-e a hatodikat... + Kispest—Ferencváros 2—1. A Ferencváros Gyetvai révén már az első percben gólt szerzett! Aztán a Fradi részéről a folytatás elmaradt, a kispestiek megérdemelt győzelmét hozta ez a 90 perc. A kitűnő iramú és színvonalú mérkőzés után a két edzői nyilatkozat: Puskás Ferenc: — A csapat pompásan játszott, megérdemli a győzelmet. Tizenhárom év után megtört a jég, legyőztük a kispesti pályán a Fradit. Dimény Lajos: — A Kispest megérdemli. Nekünk balszerencsénk is volt. + A Hungária amatőrcsapatával, az MTK-val rendhagyó mécsesét játszott. A vezetőség az amatőröknek 4 gólos előnyt adott — amiről azonban a meccs előtt titokzatosan hallgattak. A győztes csapatnak viszont egy ebédmeghívás volt a jutalma — így volt „tétje” a barátságos ta- lállkozónak. Mivel a pályán 3-3- -mal zárult a mérkőzés, az előnynyel az amatőrök 7—3-ra győztek — ők mehettek ebédelni... DECEMBER + Ferencvárosi körökben az örökrangadó előtt nem volt valami rózsás a hangulat. Még a B-közép tagok is kék-fehér győzelmet emlegettek! Aztán elérkezett december harmadika, amely egyben a labdarúgó szakosztály születésnapja. Hát szomorú születésnap kerekedett: Hungária-Ferencváros 3-0! Az Üllői úton! A Ferencváros óriási mezőnyfölénye ellenére a Hungária 1-0Az egyik Bologna elleni mérkőzés előtt készült ez a közös csapatkép. Balról: Toldi, Háda, Barna, Lyka, Polgár, Lázár, Bán, Sárosi, Móré, Táncos, Korányi. A KK TÖRTÉNETÉNEK az első, legértékesebb korszaka 1939-ben lezárult. Elnyeréséért a kontinens legjobb csapatai játszottak — napjainkig is emlékezetes, sokszor legendás mérkőzéseket. A kupagyőzteseket, döntőbejutásokat már ismertettük. A KK mezőnyének bajnoki pontszámok szerinti élcsoportja is sokatmondó, hiszen azok a csapatok játszottak több mérkőzést, amelyek továbbjutottak a finálé felé... Összeállításunkban azok a csapatok szerepelnek, amelyek legalább 20 mérkőzést játszottak a KK 1927-1939 közötti időszakában: 1. Ferencváros 55 29 6 20 152-106 64 2. Sparta 55 25 11 19 119-105 61 3. Austria 31 19 3 9 73-^16 41 4. Slavia 45 16 9 20 86-80 41 5. Juventus 32 17 6 9 71-56 40 6. Rapid 33 17 5 11 83-70 39 7. Vienna 30 18 2 10 60-45 38 8. Újpest 43 16 6 21 98-99 38 9. Ambrosiana 28 11 5 12 65-69 27 10. Admira 25 10 6 9 49-53 26 11. Bologna 20 9 1 10 43-35 19 12. Hungária 26 6 6 14 48-60 18-as vezetésével zárult az első félidő. A 42. percben Pósa még 11-esből sem tudta a hálóba juttatni a labdát! A második játékrészben sem volt döntő változás: a Hungária a kitűnően védő Szabó kapussal az élen minden hárított, és a korabeli „kontrák” már akkor is veszélyesek voltak... + A BEAC-pályán zsúfolt nézőtér előtt került sor a Ferencváros—Gamma mérkőzésre. A Gamma Toldi szabadrúgás góljával 1—0-ra vezetett, majd pár perc múlva a másik volt ferencvárosi bravúrja következett: Háda hárította Sárosi dr. tizenegyesét! No, de ezután Gyurka javított, mesterhármasával megfordította a mérkőzést. + Jugoszláv bíró vezette az Üllői úton a Ferencváros-Üj- pest rangadót. A bíró jó volt, a Fradi is szépen játszott - de a meccset az Üjpest nyerte 1 -0-ra. „A Ferencváros a játék egész tartamán többet támasztott. A ferencvárosi csatárok lábában több helyzet is alakult, ezek jóval góltígérőbbek voltak, mint a lila-fehéreké. A 6—0-as szögletarány is igazolja a zöld-fehérek kapu előtti fölényét. Különösen szünet után jelentkezett ez határozottan. A ferencvárosi csatársor azonban vészes gólszegénységben szenved. Kétségtelen, hogy a szerencse sem szegődött a zöld-fehérek lába nyomába, a kapu előtti ekkora tehetetlenség azonban már túltesz minden balszerencsén és pusztán önmagába keresheti a hibát.” Az őszi idény végén ez volt a bajnokság élmezőnye: 1. Kispest 20, 2. Üjpest 20, 3. Hungária 19, 4. Szeged 18, 5. Ferencváros 16. pont. + A törökországi portyára készülő fradisták nagy izgalommal várták az utazást. Különösen az újoncok. „Ortutaynak és Waldingernek ragyogott a szeme, arca, amikor a készülő portyáról beszéltek. Waldinger egy kicsit félt, hogy a mamája nem engedi el, de most már mosolyog és így mondja, hogy már a szülői beleegyezés is megvan mindkettőjüknek. A Ferencváros vezetőségétől aztán a portyáról és az előkészületekről a következőket tudtuk meg: A vezetőség nem túlságosan lelkesedik a portyáért. Jobban szerettük volna, ha pihen a csapat, hogy a sérült játékosok teljesen rendbe jöjjenek. Nyomasztó anyagi kötelezettségeink azonban arra kényszerítenek, hogy téli portyával könnyítsünk helyhetünkön.” + A török portyára utazó fradistákat a karácsonyi ünnepek már Üjvidéken találták. Az újvidéki magyar sajtó (Reggeli Üjság és a Nép) a Ferencváros vezetőit és portyacsapatát zártkörű karácsonyi vacsorára hívta meg a katolikus körbe. A ferencvárosi csapatot a nagy számban megjelent itteni magyarok végtelen szeretettel fogadták. A magyar vendégek tiszteletére díszes karácsonyfát állítottak fel. A vendéglátó magyar sajtó részéről Nagy Iván dr. meleg szavakkal köszöntette a vendégeket és utalt arra, hogy ezzel a kis figyelemmel szeretnék elfeledtetni velük azt a fájó érzést, hogy a kereszténység e legnagyobb ünnepét nem tudják családi körben eltölteni. Ezután Tóth Lajos dr. a Ferencváros vezetője megköszönve az elhangzott üdvözléseket és a tanúsított vendégszeretet, engedélyt kért arra, hogy ez alkalommal megtarthassa a Ferencvárosnak évtizedek óta szokásos karácsonyi ünnepségét. Beszéde után kiosztotta a játékosok között a Ferencváros ajándékait. Mindegyik játékos egy töltőtollat kapott. Az újvidéki magyar sajtó ajándéka „Jugoszláv” cigaretta mintasorozat volt. A vacsora alkalmával borlevest, görög halat, valamint mákos gubát (bácskai módra) szolgáltak fel. Az újvidéki és budapesti társaság a legjobb hangulatban éjjel féltizenkettőig volt együtt. Aztán másnap rúgtak egy „nyolcast” a Vojvodinának! Ferencváros—Vojvodina 8—2 Tóth Lajos dr.: — Nagyon jól ment a játék. A II. félidőben a csapat lefékezett, mert a keddi mérkőzésre gondolt. A nagy győzelem elsősorban Sárosi dr. kitűnő játékának köszönhető. + Ferencváros—Jugoszlávia 8-2 Tóth Lajos.: — Nagyon jól ment a játék. A II. félidőben a csapat lefékezett, mert a keddi mérkőzésre gondolt. A nagy győzelem elsősorban Sárosi dr. kitűnő játékának köszönhető. + Ferencváros—Jugoszlávia 8-0! A Ferencváros keddi mérkőzésére az egész környék megmozdult. A hétfői szép játék után csak úgy özönlöttek az emberek Szabadkáról, Zomborból, Nagybecskerekről, Apatinból, Palánkáról, mindenünnen a környékből. A Karagyorgye-pályán megjavították a hétfőn felállított nézőcsúcsot. Gombostűt sem lehetett volna elejteni: 8000 néző sereglett egybe. Borús, enyhe, szélmentes időben állt ki a Fradi a szerb liga második helyezettje ellen: Ezúttal Kiszely volt a legjobb góllövő formában — négyszer talált a kapuba! Nagyon népszerűek voltak a ferencvárosiak. Sárosi dr.-t még a hétfői mérkőzés után egy munkásember kedd estére vacsorára hívta. Gyuri azt hitte, hogy csak tréfa az egész meghívás és elfogadta. Nagy volt a csodálkozás, amikor a keddi mérkőzés után a meghívó házigazda konflissal jelent meg a szálloda előtt. Ekkor már nem lehetett visszatáncolni, annál is kevésbé, mert kiderült, hogy a házigazda az utcabelieknek cédulát osztogatott, hogy Sárosi dr. kedden nála vacsorázik, és aki látni akarja őt, az jöjjön el... Nagy Béla
