Fradi műsorlap (1987/88)

1987. október 28.

2 Fradi műsorlap Újra a dobogón Amikor ez év tavaszán megkez­dődött az új bajnokság a női kézilabda NB I-ben, a Ferencvá­ros csaptától senki sem várt cso­dát. A tavalyi 8. hely után a szur­kolósereg megelégedett volna már a hatodik hellyel is. Dobogó? Ér­met utoljára a hetvenes évek vé­gének nagycsapata szerzett... Az első fordulóban győzelem­mel rajtolt a gárda Békéscsabán — ott, ahol korábban még pon­tot sem szerzett. Két újabb siker után minimális vereség az előző évi ezüstérmes Vasastól, majd nem sokkal később, szinte végig egyenrangú ellenfélkén, kikaptak a lányok az új szupercsapat, a Debrecen otthonában. Ezt köve­tően olyan sorozatot produkált az együttes, amire már régen volt példa a Fradi házatáján. Az őszről előrehozott mérkőzése­ket is számítva kilenc győzelmet aratott zsinórban a csapat. Mint a téli Cséfay-vándordíj nyertese, az FTC elindulhatott nyáron a Duna Kupában, s az osztrák válogatottal csaknem azo­nos Hypobank Wien mögött má­sodik lett. A bajnokság második felvonásában folytatták a lányok sikereiket, s a szurkolók már-már bajnok esélyesként emlegették őket. Ám a váratlan győri fiaskó, majd az Építők elleni vereség szertefoszlatta az álmokat. A cikk írásakor ugyan még hátra­volt a bajnok DMVSC elleni mér­kőzés, de az már bizonyossá vált, hogy oly sok év után ismét érmes a Ferencváros női csapata. Abban mindenki egyetért, hogy a nagyszerű eredményben oroszlánrésze van a gárdát ta­valy november óta edző Berzse­nyi Máriának, az egykori KEK- győztes FTC kitűnő kapusának.- A bajnokság előtt a szak­osztályvezetés a 4-6. hely vala­melyikének megszerzését tűzte ki célul — mondta az edzőnő.- A magam részéről elégedett lettem volna a hatodik hellyel is. Aztán elkezdtünk keményen dolgozni, és a lányok maximáli­san partnerek voltak mindenben. Én világéletemben akartam a si­kert, és ez a társaság is erre vá­gyott. Az elképzelések találkoz­tak, s ennek az eredménye az érem. Aki rendszeresen járt a csapat mérkőzéseire, jól tudja, hogy Ber­zsenyi Mária szinte ugyanúgy ki­ad magából mindent a kispadon — pontosabban mellette —, mint játékosai bent a pályán. Egységes, kitűnő hozzáállású CSAPAT ala­kult ki a Népligetben; így, csupa nagybetűvel, ahogy az egyik leg­nagyobb /legyőzött/ ellenfél, a Vasas edzője, Barabás Zsolt mondta. Egyénileg is jól képzett játékosokból áll a mai Ferencvá­ros, akik a begyakorolt figurá­kon kívül mindig kitalálnak vala­mi újat, amivel meglephetik az ellenfelet. A korösszetétel ideá­lis, a húzóemberek 25—27 év körüliek, s a fiatalok remekül illeszkedtek be az együttesbe, felnőttek a feladatokhoz. Az előző évekhez képes ala­posan feljavult a Fradi védő­munkája. A két kapus nagyszerű teljesítményt nyújtott, és „fal” is jól dolgozott. Berzsenyi azon­ban korántsem elégedett min­dennel: — A támadójátékon még van javítanivaló. Mérkőzésenként négy-öt góllal többet kellene dobni, és ez nemegyszer a két pont megszerzését is jelentené. Arra a kérdésre, hogy kikkel elégedett így válaszolt: a csapat­tal. Néhányan persze, többlettel­jesítménnyel járultak hozzá a si­kerhez, de valamennyi játékos mindent megtett a jó szereplés érdekében. Álljon hát itt az érem­szerzők névsora: Fiedler Adrien, Szabó Annamária, Gendúr Judit /kapusok/, Bajczy Gyuláné, Bart- ha Jánosné, Fiedler Erika, Hesz Ágnes, Kántor Anikó, Kobilik Gyöngyi, Krepeta Anna, Szarka Éva, Szendi Gyuláné, Topor Ma­riann, Pális Lívia, Dejtári Mónika, Steitz Zsuzsanna, Tóth Éva /mezőnyjátékosok/. A játékosok zöme a Ferencvárossajátnevelése. A bajnokságról így véleke­dett az edzőnő:- Tavasszal várakozáson felül szerepelt a csapat. Olyan együt­teseket vertek meg idegenben, akiktől korábban rendre kikap­tak. Augusztusban csaknem húsz tétmérkőzést játszottak a lányok, ennek ellenére idegileg és fizika­ilag egyaránt „talpon maradt' a gárda. A bajnokság első felében még csak csodálkoztak a Fradin, mondván, megszaladt nekünk. Aztán már jobban figyeltek ránk. Több meccsről hiányzott Pális, ám ezt kitűnő csapatmunkával ellensúlyozni tudták a lányok. Erőnlétben jók vagyunk, bírja a Fradi a „végjátékot’. A győri mérkőzés előtt már világossá vált, hogy matematikailag csak mi érhetjük utol a Debrecent. Bár igyekeztünk levenni a játé­kosok válláról a felelősséget, a nagy lehetőség megbénította ő- ket. Az Építők ellen a megen­gedhetőnél sokkal több techni­kai hibát vétettek, azért .vesztet­tek, utána pedig zokogva borul­tak össze az öltözőben. Nagyon örülök annak, hogy a csapaton belül nincs féltékenység — még a kapusok között sem —, és ez nem emészt fel energiát, nyugodtan lehet készülni az újabb és újabb feladatokra. A korábbiakhoz ké­pest mindvégig korrekt volt a bí­ráskodás. Sokan mondják, hogy könnyű nekem, mert és is nő va­gyok. Ha nem is túl egyszerű a dolgom, annyi igaz, hogy sok problémát meg tudunk beszélni. Közöttük ülök az öltözőben, és én csak a pályán vagyok edző. Remélem, nem széled szét a csapat, mert ebben a gárdában még sok szép eredmény van, és a közönség is megérdemelne egy kitűnő együttest. Kár, hogy csak kevesen férnek be a csarnokba. A „hogyan tovább?”-ról nem tudott sokat mondani Berzsenyi Mária. A bajnokság befejezése után két hét szabadságot kapnak a lányok, majd közösen megbe­szélik a továbbiakat. Az már biz­tos, hogy Kobilik egyelőre nem állhat a csapat rendelkezésére, mert kisbabát vár. Az utánpótlás­sal nincs gond a Népligetben. Akárcsak korábban, most is Ber­zsenyi foglalkozik az ifjúságiak­kal, s bízik abban, hogy újabb tehetséges játékosokat tud fel­hozni a felnőtt keretbe. Aki annak idején jelen volt az FTC fantasztikus hangulatú KEK-mérkőzésein, tanúsíthatja: kevés csapatnak adatik meg olyan ünneplés. Berzsenyi Mária játé­kosként már átélte azokat a cso­dálatos perceket. Lehet, hogy néhány év múlva edzőként is része lesz ha­sonlóban? Margay Sándor Jó vó/ór voll! A Ferencváros női kézilabda­csapata az idei bajnokság egyik legnagyobb meglepetését okozta nagyszerű eredményeivel, har­cosságával, összeszokottságával Mindezek eredményeként Ber­zsenyi Mária tanítványai a koráb­bi éveknél jóval sikeresebb sze­zont zárhattak. Pális Lívia, a 25 éves, 176 centi magas átlövő oroszlánrészt vállalt góljaival a sikerek elérésé­ben. Hesz Ági mellett ő talált leggyakrabban az ellenfelek háló­jába.- Családunkban senki nem sportolt, viszont rám már az álta­lános iskolában felfigyelt a tesne- velőm — mondta a csurgói szár­mazású lány. - Tanulmányaimat a helyi gimnáziumban folytat­tam, ahol a Kátai házaspár oktat­ta a testnevelést, és szívügye volt a kézilabda. Az iskola csapata az NB II-be verekedte magát, és a középiskolás bajnokság döntőjé­be is gyakran bejutott. A gimnáziumban minden nap volt edzése az együttesnek, s Lí­via szorgalmasan gyakorolt a tár­sakkal. Akik felismerték tehetsé­gét, javasolták, az érettségi után iratkozzon be a Tesnevelési Fő­iskolára, válassza élethivatásának a sportot. Kátai Ferenc és felesé­ge szintén bíztatták, segítették és felkészítették a felvételi vizs­gára, amit sikeresen teljesített.- A családom nem volt elra­gadtatva az ötlettől, hogy a kézi­labdázásra tegyem föl az élete­met, pedig nekem már akkor is mindennél többet jelentett a já­ték. Szüleim féltettek a főváros­tól, attól tartottak, hogy meg­szakad a kapcsolatunk. Aggo­dalmuk azonban alaptalannak bi­zonyult, mert sem tőlük, sem Csurgótól nem szakadtam el vég­leg. Főiskolai tanulmányai idején albérletben lakott. Budapesti ro­konaival, ismerőseivel tartotta ugyan a kapcsolatot, elfoglaltsá­ga miatt azonban sok időt kellett magányosan töltenie. Tanulással, edzésekkel, mérkőzésekkel tel­tek a hetek, a hónapok.- Nem volt könnyű a főisko­lai csapatba bekerülni, mert csak a legjobbak játszhattak az együt­tesben. Viszont a hangulat min­dig nagyszerű volt, és ez az, ami­re a legszívesebben emlékszem a főiskolás évekből. A TF-en minden esztendőben másik edző keze alatt csiszoló­dott Pális Lívia kézilabdatudása. Fejlődését azonban sérülések gá­tolták. A térdét kétszer kellett megműteni, hogy folytathassa pályafutását. — A diplomaszerzés előtt több egyesület tett ajánlatot, hogy náluk kézilabdázzanak az iskola befejezését követően. Konkoly Károly, az FTC akkori edzője is megkeresett, és a Fradi mellett döntöttem. Az igazság­hoz tartozik, hogy akadtak, akik lebeszéltek volna erről a lépésről, mondván, nincs jövője a zöld­fehérek női szakosztályának, szétesőben van a csapat és rossz a közösségi szellem a Népliget­ben. Nos, ezek a hírek hazugság­nak bizonyultak, és nagyon örü­lök, hogy a Ferencvárost válasz­tottam. A csapat tagjait 1986-ig csak a pályáról ismerte. Ez alól Hesz Ági volt kivétel, mert vele az if­júsági válogatottban már ját­szott. Az együttes kissé idegen kedve fogadta, de az újakkal ez talán mindenütt így van. A tar­tózkodás azonban rögtön elmúlt, amint jobban megismerték Lívi­át.- Szerencsére jó természetem van, tudok alkalmazkodni, nem szeretem a vitákat, veszekedése­ket. Ha nézeteltérésem van vala­kivel, azt igyekszem gyorsan el­simítani. De ilyen esetem a csa­pat tagjaival eddig még nem a- kadt, s remélem, a későbbiekben sem lesz. Berzsenyi Mária véleménye szerint Pális legfőbb erőssége a felugrásos átlövés. Nagyszerű vá­sár volt a szerződtetése, mert csodálatos jobbkezes lövő. Poszt­járól biztosabban talál a kapuba, mint a balkezesek. — Egyelőre csak a támadá­sokban vehetek részt, mert a vé­dekezéssel hadilábon állok - vé­lekedett szerényen. — Sajnos, a cselezés sem megy igazán jól, s az átadásaim is pontatlanok oly­kor. Gyakran előfordul, hogy tu­dom, mit kellene csinálnom, de a jó elképzelés megvalósítása nem mindig sikerül. Szóval van mit tanulnom, amíg olyan játé­kos lehetek, mint példaképem, a színesen, keményen, de min­dig sportszerűen játszó Ster- binszky A mália. Jókora súlyfelesleggel került a Ferencvárosba, de szívós mun­kával és nagy akaraterővel majd­nem tíz kilót leadott. Időközben azonban kiújult régi portcsérülé- se, és a kezét is hosszú ideig fáj­lalta. Az idei bajnokságban azon­ban már kezdőembere volt az e- gyüttesnek. — Álmomban se jöjjön elő a Győri Richards elleni meccsünk. Érthetetlen „góliszony” szálta meg a társaságot, nekem sem si­került semmi. Húsz percen át mindössze két gólt dobtunk. Kellemes élményt nehéz válasz­tani az idei bajnokságból, mert gyakran nyertünk és ezekre a találkozókra szívesen gondolok vissza. A legszebb mindig a leg­utóbbi győzelem. Szerződése még két évig köti az FTC-hez. Arra a kérdésre, hogy azután hogyan tovább, ha­tározottan válaszol. Szeretne a Fradiban maradni. Ha a szakve­zetők elégedettek lesznek a já­tékával, akkor nem keres másik egyesületet, mert itt jól érzi ma­gát, a csapat befogadta és szere­ti, közösen nagy célok elérésére lesznek képesek. — Menyasszony vagyok, vá­lasztottam azonban nem spor­toló. Egy családban - szerintem - elég egy „megszállott". Sza­badidőmben szívesen olvasok é- letrajzi regényeket, és megnyug­tat, ha gobelint varrók. Az esté­im általában szabadok, ezért hó­dolhatok színház- és mozilátoga­tó szenvedélyemnek. Szerencsére a vőlegényemmel ebben is töké­letesen megértjük egymást. Fradi a Jurtában -Jurta a Fradiban Folytatás az 1. oldalról pését — természetesen díjtalanul! Október elejéig Pataki Jenő, Szemes Mari, Sinkovits Imre, Tomanek Nándor, Pécsi Ildikó, Gombos Kati, Keres Emil, Muszte Anna, Peremartoni Krisztina, Sáfár Anikó, Bánffy György, Dózsa László, Moldován Stefánia, Vitay András, Szabó Zsu­zsa, Szvorák Kati, Úri István, Oszter Sándor, Petényi Ilona. Biztos többen jelentkeznek még, és szép műsorban lesz részük a megjelen­teknek. Belépőjegyek 150 Ft-os áron a Fradi ajándékboltban kapha­tók. Romhányi László elmondta, hogy sok közös programon törik a fejüket. Például a vidéki mérkőzések után a színházban videón lehet majd megnézni a meccseket. A teremben összesen 330-an fémekéi. Baráti találkozók, híres sportolók és művészek közös programjai mind a jövő tervei. Egyébként úgy állapodtak meg, hogy a bevételen fe­le-fele arányban osztozik a Jurta Színház és az FTC labdarúgószak­osztálya. A színház csak a rezsiköltséget számolja fel, terembértől eltekint. Nagy előny a jövőre nézve, hogy a kisszövetkezetnek önálló ren­dezési joga van, így esetleg még az Üllői úti stadionba is rendezhet­nek különféle programokat. Tervezik, hogy vidéki iskolás gyerekek­nek bemutatják a stadiont, majd a tanulók megismerkedhetnek a klub szakembereivel, edzést tekinthetnek meg, majd délután diák előadást élvezhetnek a Jurta Színházban. Az elképzelések ismeretében kiváló ötletnek tetszik a Fradi Foci Club és a Jurta kapcsolata. Remélhetőleg sikeresek lesznek a rendezvények, amelynek legnagyobb hasznát a szurkolók látják majd. Őri B. Péter Álló sor balról: Nagy gyúró, Dr. Pártái orvos, Hegyesi szakosztály- elnök, Szarka, Krepeta, Pális, Hesz, Bajcziné, Berzsenyi edző, Elek szakosztályvezető. Elől: Kántor, Fiedler E, Kobilik, Szabó, Fiedler A, Topor, Szediné (Simon)

Next

/
Thumbnails
Contents