Fradi műsorlap (1987/88)

Fradi futballmúzeum

Mi újság, Miklós?

BESZÉLGETÉS VARGA MIKLÓSSAL, AKIRŐL KIDERÜL, HOGY NEM BORSZAKÉRTŐ, MAJDNEM FERENCVÁROSI, ÉS NAGY FRADISTA

Varga Miklós a magyar köny- nyűzenei élet egy olyan egyénisége, aki szinte egyik napról a másikra robbant be a köztudatba. Az István a király című rockopera, és első szóló felvétele az Európa egy év leforgása alatt ismertté tette. Barátaiból alakított zenekarával járta és járja a világot, és az országot. A megalakulás óta a zenekar több alkalommal átalakult. Megjelent két nagylemeze. Az utóbbi időben azonban mintha csend lenne körülötte. így azt hiszem, ha valaki az utcán ma találkozik vele, akkor is értelemszerű a kérdés.

Mi újság Miklós?

— Dolgozom és a zenekar is dolgozik. Én a zenekar két tagjával ismét a színház világát kóstolgatom. A Szegedi Nemzeti Színházban Jézus szerepét játszom a Jézus Krisztus szupersztár című rockoperában. Régi álmom teljesült ezzel, hiszen első önálló estjeimen is énekeltem ebből a már klasszikusnak számító, és azt hiszem, mindenki számára sokat mondó műből.

Fel se tedd a következő kérdést, tudom. Nem nagy bátorság a Rockszínház bemutatója után egy más szereposztásban műsorra tűzni és valakinek elvállalni ezt az operát? A válaszom egyértelmű nem. Az eddigi teltházak, az előadások sikere bizonyítja, van igény ilyen művek bemutatására. Az pedig csak sajnálatos, hogy a vidéki nézőknek nem nagyon van lehetőségük ilyen művek élvezetére. Akár az István a királyt, akár a Nyomorultakat szeretné megnézni, Budapestre kell utaznia. Ezt pedig egyre kevesebben engedhetik meg maguknak.

— így te vidéki színésszé váltál?

— Nem. Továbbra is él és dolgozik a Varga Miklós Band, de mellette szívesen vállaltam ezt a feladatot, hiszen mint már említettem, régi vágyam volt ennek a szerepnek az eléneklése.

— Akkor beszéljünk a zenekarról. Mintha egy kicsit gyakoriak lennének a, személycserék.

— Én nem érzem gyakorinak, hiszen a zenekar négy éve dolgozik együtt. Először nem is gondoltuk, hogy együttmaradunk, csak összejöttünk egy kis baráti zenélésre az Uránia moziban. Itt olyan jól sikerült a zenélgetés, hogy meg kellett ismételni az estét. Ezek után az Európának köszönhetően is hívtak minket az országban és ^z országon kívül is mindenhová. így együttmaradtunk. Majd, mint ahogy az egy baráti társaságban lenni szokott kiderült, hogy nem mindenki ugyanazt akarja, így ugyan olyan barátsággal, mint ahogy alakultunk, el is váltunk egymástól azokkal, akik mást szerettek volna, mint ami itt történik. Persze ebben benne van az is, hogy az ember — ha valami nem olyan jól megy, ahogy szeretné — köny- pyen keresi a másikban a hibát, így ha mondjuk én azt képzelném el, hogy a legjobb vagyok és a közönségnek más a véleménye, akkor kereshetném a hibát mondjuk a zenekar valamelyik tagjában. Pedig a kisebb sikernek sok oka lehet. Oka lehet akár az is, hogy a munkánkban én is maximalista vagyok. így sokszor többet hiszek, valamiről, mint amennyit ér. így aztán minden vita nélkül, figyelembe véve az előbbieket, én azt tartom, hogy

mindenkinek azt kell csinálnia, amiben hisz. És nem szabad erőltetni azt, amiber valamiért nem.

A zenekaromban is szeretem, ha olyan emberek dolgoznak, akikkel megoszthatom a gondjaimat és akik szeretik azt, amit csinálunk. Én nem várom el azt, hogy bárki is alakoskodjon, de ha vállalja hogy velünk legyen, akkor csinálja ezt tiszta szivből.- Ne haragudj, de az előbb elmondottakból azt a következtetést is levonhatnám, hogy nem megy valami jól a zenekarnak?- Tudom, hogy a kérdésre kérdéssel nem illik válaszolni, de kinek megy ma jól? Ennyit a tréfából. Nézd, aki elégedett magával, az már nem akar semmit csinálni. Én nem vagyok elégedett, de ha az elmúlt négy évet nézem, a zenekar nem sikertelen. Első lemezünkből megközelítően 100 000-et adtunk el, ami első lemezből nem rossz. A második - egy kísérleti arculatot viselő lemez volt — sem fogyott rosszul. Több alkalommal szerepeltünk a Szovjetúnióban, Csehszlovákiában, felléptünk Bulgáriában. Én több fesztiválon szerepeltem és mindig valamilyen díjjal tértem haza. Jelenleg pedig Bécsben dolgozunk, ott vesszük fel felvételeinket és élénk érdeklődés mutatkozik ; angol-nyelvű anyagunk iránt. így ha reklámozni szeretném magunkat,-lenne mit sorolni. Ez azonban távol áll tőlem. Azt szeretném, ha meghallgatnának, akinek valamit mondok. Persze azt is szeretném, ha minél több ilyen ember lenne. Nem szeretném reklámmal becsalogatni a közönséget, mert ha csalódás éri, többet nem hisz nekünk. Már pedig a legfontosabb, hogy az embernek hitele legyen.- Nektek van hiteletek?- Remélem. Nézd, a magyar könnyűzene ma egy reklámmal és üzlettel terhelt időszakot él. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mi nem a piacból élünk, de fontos és azt hiszem, a jövőben egyre fontosabb lesz, hogy ki müyen árut akar eladni. És ahogy az üzleti életben is fontos, hogy tudjuk, melyik cég milyen minőséget kínál, és nem vesszük meg még egyszer annak a cégnek a termékét, amelynek a reklámja többet mutat, mint amit a produktum ér. Meggyőződésem, hogy így lesz ez a könnyűzenében is.,

— Ti nem is reklámozzátok magatokat?

— Nem a reklám ellen vagyok. Sőt a reklámra szükség van, hiszen ez hívja fel a figyelmet az újdonságokra. Csak abban nem hiszek, hogy csak reklámmal bármit is el lehet érni. Jó bornak is kell a cégér, ha sok bor van piacon, vagy ha kevés az emberek pénze borra.

— Most szerinted a könnyűzenei életben mi van?

— A kérdés aért is jó, mert ha ezt megválaszolnám,, akkor már mindent tudok. így ez megválaszolhatatlan. Biztos, hogy kevesebb az emberek pénze „borra”. De azt hiszem, hogy a kínálat is csak a könnyű borok világából való. Ezért az emberek csak az „asztali fehér” izét ismerik meg. És ha már a bor hasonlattal éltem, hadd folytassam ezzel. Ennek megvan az a veszélye, hogy nem ismerik meg az igazi borokat, mert az „asztali fehér” ugyanolyan bódulatot okoz, mint a jó és nemes Tokaji, de nincs olyan finom íze. És még egy, ami nagyon fontos. Az „asztali fehértől”, bár a pénztárcánkat kíméli, másnaposak leszünk, a Tokaji pedig másnap is kellemes közérzetet biztosít.

— Szerinted a Varga Miklós Band Tokaji, vagy Asztali fehér?

— Nem vagyok borász, de maradjunk ennél. Ügy látom, neked nagyon tetszik ez a bor dolog. Szóval mi szeretnénk Tokajivá válni, de ehhez érlelő gombákra is szükség van. A bor sem érik önmagától, ha a legjobb szőlőből készült mustot más vidékre viszed, már nem lesz ugyanaz a bor. A Tokaji csak Tokajon lehet olyan, amilyen.

— Ezek szerint nektek valahova máshova kellett volna születnetek?

— Nem! Sőt, mi csak itt lehetünk igazán otthon. Most, hogy Bécsben is dolgozunk, nem mondom, sokat jelent az a környezet, az a hozzáállás és az a technika, ami ott van, de mi akkor is magyarok vagyunk és nem angol, vagy osztrák zenekar. így ha ott vevők ránk, ott is a „magyarságunkat” várják el. Nem

lenne őszinte, ha mi mást csinálnánk. Talán nem is érdeklődnének utánunk. De nem lehet azonos a magyar zene és az esetlenség. Vagy nem lehet a magyar könnyűzene cégélj e a neoprimi- tivizmus. Meggyőződésem, hogy csak eredeti és őszinte hangokkal kezdhetünk valamit egy ilyen erős és jól szervezett konkurenciával szemben. És ebben benne kell hogy legyen az is, hogy mi magyar zenekar vagyunk.

— Szerinted sem lehet senki próféta a saját hazájában?

— Először is nem vagyunk próféták. Hiszem, hogy a saját hazánkban is figyelnek ránk. Másodszor, mi semmi mást nem szeretnénk itthon, mint azt, hogy mindig és mindenki egyenlő pályán induljon. Ne legyen az elfogultság döntő kérdés, és ehhez még sokat kell változni a könnyűzenét, de az egész művészeti világot körülvevő intézményrendszernek .

— Eljutottunk a magyar könnyüzenészek örökzöld témájához. Lemezgyár.

— Nem, mert nemcsak a Lemezgyáron múlik minden. De a rádió, a tv és a Lemezgyár együtt már sok mindent tehet; Ők együtt már valóban ízlésformáló erők. Egyébül külön-külön, vagy ne adj isten, egymás ellen már kevésbé. Sajnos ennek a műfajnak Magyarországon nincsenek kialakult esztétikai szabályai, így vagy csak az üzleti szempont, vagy a személyes ízlés dönt.

Ilyen alapon azonban az a szakma, különösen világszínvonalon nem működhet. Én nem hibáztatom a Lemezgyárat, bár dicsérni sem tudom őket. Úgy működnek, ahogy működni tudnak, és ez így van mondjuk a Húsipari Vállalat esetében is. De az biztos, hogy mi nagyon kiszolgáltatottak vagyunk nekik, hiszen komoly konkurrenciájuk nincs.- Folytassuk könnyebb kérdésekkel. Mikorra várható, hogy újabb lemezetek megjelenik?- Most készítjük új műsorunkat, amely mondanivalójában jelentősen eltér az előző műsorunktól. Szeretnénk ezzel országos és nemzetközi körútra indulni. Ezt az anyagot természetesen benyújtjuk a Hanglemezgyártó Vállalatnak is. Reméljük, tetszeni fog nekik. Ennek a koncertsorozatnak az első állomása lesz az Üllői úti FTC stadionban tartandó Majális esti koncertje.- Ha már itt tartunk, ha meghallod azt, hogy Ferencváros, mi jut eszedbe?- Sokminden. Mindének előtt az FTC. Mielőtt énekelni kezdtem komolyabban és több időm volt, minden Fradi mécsesén ottvoltam. Ma is őrzom az akkori csapat autogrammjait. Sajnos ma már ritkábban jutok ki egy-egy meccsre. Bár azt is el kell mondanom, hogy a fiúk ma mintha nem is szereznének annyi örömet.

Itt a Ferencvárosban működött régi zenekarom klubja a pé- si Huber Művelődési Házban. így énekesi pályámat is a Ferencvárosban kezdtem. És itt lakom majdnem a Ferencvárosban, hiszen arról nem tehetek, hogy a kerület határát egy utcasarokkal előbb jelölték ki. De Közértbe már a IX. kerületbe járok.- Mit vársz a május 7-i koncerttől?- Sokat. Remélem, jó idő lesz és sokan megnézik ezt az érdekes műsort, amelynek végén mi is színpadra lépünk, hosszú idő után Budapesten. Mi mindent megteszünk, hogy né csak mi érezzük jól magunkat.- Köszönöm a beszélgetést.

Varga Mihály

BILL ÉS A BOX COMPANY

Deák Bill Gyula és a Box Company hirdetik öles plakátok egy-egy koncertől hirt adva. A színes plakátokat nézve talán már kevesen tudják, hogy ez a zenekar szupergrupnak tekinthető. Tagjai ugyanis olyan zenészek, akik már több zenekarban bizonyították tehetségüket. így a névadó — Deák Bili Gyula - hosszú éveken keresztül énekelt különböző zenekarokban, amíg a Hobó Blues Band tagjaként országosan ismertté vált. Jelentős szerepe ’/olt az István a király című rockopera sikerében is. Sajátos alakja azóta is fel-fel tűnik a színház világában. Játszik a Jézus Krisztus szupersztár Rockszínházi előadásában, és szerepet kapott annak idején a János a vitéz című rockmusi- calban is. A színházi szereplések ellenére nem lett hűtlen a koncertszínpadhoz sem. Ma is járja az országot zenekarával, hiszen csak itt művelheti azt a műfajt, amelyik számára a legkedvesebb. A Blues csak a koncertszínpadon él igazán. így színház ide, színház oda, Bill a koncertezést sem hanyagolja el. Havonta fellépnek állandó klubjukban, a Dési Huber Művelődési Házban.

Ha már szupergrupnak neveztük a zenekart, beszélnünk kell a többi tagról is. A zenekar basszusgitárosa Zselencz László, vagy ahogy a szakmában emlegetik, Zsöci. Az EDDA együttessel lett országos hírű. Az első EDDA feloszlása után a Pandoras Boxban bizonyította tehetségét és innen került, vagy inkább maradt a zenekarban. Ha összeadná arany és platina lemezeinek számát, elég jelentős szám jönne ki.

Az együttes dobosa Pálmai Zoltán. Játszott már az Illés zenekarban, a P. Mobilban, a Hobo Blues Bandban, és a P. Boxban. A zenekarok lemezein kívül is sok felvétele van, amelyet vendégművészként készített. A pontosság emberének tartják és ez a fellépésre és a próbákra érkezésében igaz.

A zenekar szólógitárosa Felkai Miklós, aki az Apostol és a Color együtteseket megjárva került a csapathoz. Technikai tudását már több alkalommal bizonyítota. Ütoljára a Gitárpárbaj 91'mű lemezen és előadásokon gyönyörködhettünk játékában, így biztos, hogy jó szórakozásban lesz része a Ferencvárosi majális közönségének is.