Fradi műsorlap (1987/88)

1988. június 4.

Fradi műsorlap OLIMPIÁRA KÉSZÜLNÉK ZSOLTIES VALIRA Harminc évvel ezelőtt — TF hallgató koromban - vegyes ér­zelmekkel fogadtam a verseny tornával történt találkozást, kü­lönösen a gyakorlati órákon. Atlétikus és sportjátékos al­katom és képességem, másrészt az akkori magyar sportmozgal­mat átható tornacentrikusság miatt. így a tornacsarnokot, - mint minden más gyakorló helyet — elkereszteltük, csak úgy egysze­rűen „krematóriumnak”! Ré­szünkre a szerenkénti alapgya­korlatok elsajátítása győzelem volt, de egy-egy szeren ha sike­rült plusz gyakorlat elemet is be­mutatni, csúcsteljesítménynek tartottuk. Ahogy telt a tanulmányi idő, és egyre jobban megismertem a sportágat - megtanultam, hogy a látványosan bemutatott gya­korlatok mögött milyen hatal­mas mennyiségű és minőségi munka volt, csodálattá és tisz­teletté változott a viszonyom a versenytornához. Harminc évvel ezelőtt! Hol van az a torna attól, amit a mai tornászok bemutatnak? Bilozercsev, Thomas, li Jing, Magyar Zoltán, Borkai, a lányok­nál Korbut, Kim, Komaneci, Su- sunova és a többiek, — lehetet­len felsorolni a nevüket — elju­tottak a lehetetlenség határá­hoz. Egyes gyakorlatukkal meg­tréfálják a fizika törvényeit, az anatómia lehetőségeit. Ezekkel a gondolatokkal mentem a központi tornacsar­nokba nap-nap után az olimpiai keret edzéseire, hogy beszél­gessek a keret FTC versenyzőivel Horváth Zsolttal és Kiss Valériá­val. örültem, hogy várnom kellett rá­juk, így lelkileg rendezhettem magam az edzés látványának ha­tásától, mert a kemény edzés­munka a versenyzők erőfeszítése egy kissé felzaklatott. Először Horváth Zsolt fejezte be a munkát, gyűrűn és lihegve ült le mellém a lelátó padjára. — Zsolti, gratulálok a Kínai nemzetközi versenyen elért he­lyezéseidhez, különösen a lólen­gésben szerzett bronzérmedhez. És most hogy vagy? — Köszönöm jól, kissé fárad­tan, de az elért jó eredmények­től jó a közérzetem. — Ezek szerint a jó verseny­teljesítmény „feldob”. A rossz teljesítmény is befolyásol? — Igen, engem elgondolkod­tat a rossz eredmény elég sokat foglalkoztat. De a sikeres gya­korlatokat nagyon szeretem, mert a következő felkészülési szakaszban az edzésmunkám is jó irányba változik, sokkal ke­ményebben dolgozom. — Egyenletes az edzésmun­kád? Mindig,szívesen dolgozol? — Oh nem! Engem sokat kell noszogatni. Amióta tornászom, többször abba akartam hagyni, de a környezetemben mindig volt, aki tovább lökött, most már teljes bizonyossággal tudom, hogy igazuk volt, köszönet érte. — Most Bordán Dezső bácsi — a válogatott edzője — irányítja a felkészülésedet, milyen a közös munkátok? — Azt tapasztaltam, hogy jó, hiszen fejlődtem, versenybizto- sabb lettem. Néha ő is felemeli a hangját - jogosan, ha figyelmet­len, puha vagyok az edzésen. — Hogy állsz a kötelező, sza­badon választott gyakorlatokkal, szerekkel? Köztudott rólad, hogy elegáns tornász vagy, muta­tósak a gyakorlataid. — Természetesen a szabadon választott gyakorlatokat szere­tem jobban, hiszen a nehézségi elemek összeválogatása, sorren­disége, az összekötő elem beépí­tése a gyakorlatokba mind testre szabott lehet. A versenyzői egyé­niség maradéktalanul érvényesül­het. Ami a szerek sorrendjét illeti, a lólengés a kedvencem, a továb­bi sorrend a nyújtó, ugrás, gyű­rű, talaj, korlát. Talán azért utol­só a korlát, mert itt tudtam a legkevesebbet, de ma már kevés­bé rontja a szerenkénti teljesít­mény átlagomat. Örülök, hogy gyakorlatvégrehaj­tásom elegánsnak hat. Úgy gon­dolom, hogy a lendületi szereken (nyújtó, lólengés, korlát, ugrás) és a lendületi elemek végrehajtá­sának ritmusát nagyon megérez- tem, és hosszú lábaim kiemelik, látványosabbá teszik gyakorlata­imat. — Olimpiai esélyeid? — Először oda kell jutnom! Az elmúlt évben a VB-n tartalék voltam, azóta az edzésben maga­sabb intenzitással dolgozom,, melynek eredménye a kínai nemzetközi versenyen már meg­mutatkozott. Sokat jelent majd a május végi magyar bajnokság eredménye, mindent összevetve jócskán közelítek a Szöuli gép­hez. Zsolti, három éve érettsé­giztél, azóta elvégezted a TF tor­na edzői szakát, napi két alka­lommal 6—7 órát edzel, gondo­lom, ezen kívül más is érdekel a világból. — Igazság szerint vannak táv­lati terveim, de mert a torna áll az életem középpontjában, min­den e köré épül. A legbizotsabb a csodálatos családi háttér. Szü­leim évek óra az én életritmu­somhoz igazodnak, mindenben támogatnak. Ha van szabadidőm, szeretem a társaságot, nem a va­gánykodást, hanem a színvonalas beszélgetést, együttlétet. Ebben n-m szenvedek hiányt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy hosszabb ideje tartós barát­ság fűz egy kerettag sporttárs- nőmhöz, és ez a kapcsolat számomra nagyon gyönyörű és tartalmas, közös a tevékenysé­günk és céljaink is, feloldja a ke­mény felkészülés feszültségét, monotomiáját. — Hogyan tovább? — A cél egyelőre Szöul! Utá­na lesz egy másik olimpia is úgy érzem van bennem képességbeli tartalék, fejlődési lehetőség. Sze­retnék mindent elérni, amit adottságaim alapján elérhetek. — Köszönöm a beszélgetést, sikeres felkészülést és verseny­zést kívánok. Amíg Zsoltival beszélgettünk, Kiss Valéria a további programot beszélte meg Bathó Mártával, ed­zőjével Valikéról tudtam, hogy nagyon jó tanuló, láttam, hogy hihetetlen szorgalmával végzi ed­zésmunkáját, de valahogy azt éreztem, hogy félénk, zárkózott kislány. Nagyon kellemesen csalódtam! Nyílt tekintete, céltudatossága, egész egyénisége szeretetre mél­tó, ugyanakkor következetes ma­gatartást tükröz. Valika, hogy birkózol meg a vál­lalt kettős feladattal, a tanulással és tornával? — Hogyan? — csodálkozás volt a tekintetében — hát a csa­lád és Márta néni segítségével. Anyuék mindent megadnak, mindenben támogatnak, úgy élünk, ahogy az én versenyzésem diktálja. Márta néni nemcsak a munkámat irányítja, hanem segít szervezni a napi teendőimet. — Az elmúlt időszakban két jelentős nemzetközi versenyen vettél részt, ahol igen jó ered­ményt értél el, különösen talajon és összetettben is, amihez gratu­lálok újra. — Sokat erősödtem és fejlőd­tem az elmúlt év óta. A szeren­kénti gyakorlatanyagom erősö­dött, különösen a szabadon vá­lasztottban, ugyanis azt jobban szeretem. — A szerenkénti rangsorod? — Talaj, ugrás, gerenda, kor­lát, de korláton még javulnom keÚ. Talajon sokat segített, hogy rendszeresen részt veszek az ak­robatikus ugrás szakág nemzet­közi és hazai versenyein is, ahol bajnokságokat és helyezéseket szereztem. — Mennyire foglalkoztat egy versenyen nyújtott teljesítmé­nyed? — Nem különösebben. Márta névivei értékeljük a versenyt, az­tán készülünk a következőre, mert már az a fontosabb, nem ami volt. Természetesen a jó tel­jesítménynek nagyon örülök. — Mit vársz ettől az évtől? — Azt, hogy amit tudok, minden versenyen, minden sze­ren a lehető legjobban be tudjam mutatni Rengeteget dolgozunk a keretben is, így — mint minden versenyzőnek — nekem is az olimpiai részvétel a vágyam, és ezért mindent megteszek. — Szeretsz külföldön verse­nyezni? — Igen, mert ott más értéke van a sikernek, a jó szereplésnek. Sajnos nem sokat láthatunk a vi­lágból, mert mindig kevés az időnk. Jó érzés számomra, hogy ilyenkor a zsebpénzemből kis ajándékokkal, emlékekkel lepem meg anyut, aput, meg kis tesó- mat a sok segítségért. Egyébként a testvérem szintén az FTC-ben tornászik. — Valika, a versenyzőknél komoly gond a versenysúly meg­tartása. Neked is? — Szerencsés alkat vagyok, mert eddig nem kellett ezzel fog­lalkoznom, remélem, ezután sem. Általában otthon este eszem többet, napközben azt, amit az anyu elkészít. — Azonkívül, hogy középis­kolás tanuló vagy és tornászol, mivel töltőd még a megmaradt idődet? — Tényleg kevés a maradék idő. Általában a családdal töl­töm, különösen a versenymentes hétvégéket. Nincs kialakult bará­ti társaságom, néha azért volt is­kolatársaimmal találkozom és beszélgetek velük. — Valika köszönöm a beszél­getést, eredményes és jó munkát kívánok és olimpiai részvételt. Egy riport befejezését mindig valami frappáns gondolat, vagy vélemény megfogalmazással zár­ják le. Most befejezésül néhány meg­állapítást írok le, amik Valika és Zsolt szavai mögött találhatók csak meg. Mindkét versenyzőnk olim­piai kerettagunk - ugyan külön­böző karakterű és életkorú fiatal — kemény céltudatos személyi­ség, sport és társadalmi érték­rendnek megfelelően egyaránt. Sportágukat nemcsak gyakorlat­ból ismerik, hanem sportágelmé­leti felkészültségük is kiváló. Biztonságosan ítélik meg felké­szültségüket és teljesítményüket a világszínvonalú és a hazai szín- fonalú teljesítmények tükrében is. Azt kívánom versenyzőink­nek, hogy kemény munkájuk a Szöuli repülőjegyben hozza meg gyümölcsét. Szakosztályunknak pedig sok-sok „Kiss Valériát és Hor­váth Zsoltot” kívánok. Szer Kálmán Oszt rák-magyar futballmeccs tó-túrával! A Cooptourist kilenc napos egyedi autóbuszos társasutazást szervez az osztrák-magyarra, nyárvégi kirándulással. A résztve­vők az idegenvezetői tájékoztatók mellett a magyar labdarúgás és az osztrák-magyarok történetéből is színes visszapillantást kapnak az autóbusz út alatt. Az utasok között 3 db adidas melegítőt sorsolnak ki, a fő­nyeremény pedig egy szurkolónak óriási örömet okoz jnajd, hi- szin VISSZAKAPJA A TELJES RÉSZVÉTELI DIJAT! - azaf INGYEN vesz részt a kilenc napos utazáson! íme a részletes program: augusztus 31. szerda: Indulás a korareggeli órákban Auszt­riába. Bécsben az egykori híres osztrák-magyarok két helyszí­nének a Práter stadionnak, és a Hohe Warte pályának a megte­kintése után továbbutazás Linzbe. Este a mérkőzés megtekin­tése. Vacsora és szállás Linzben. szeptember 1. csütörtök: linzi városnéző séta után köruta­zás a Salzkamerguti tavak mentén. Szállás és vacsora Bad Ischl egyik panziójában. szeptember 2. péntek: csodálatos tájak övezte utakon to­vábbutazás Lienzbe. Vacsora és szállás. szeptember 3. szombat: ezen a napon Olaszországba érkezik a csoport. Bolzanóban és Trentóban városnézés. Vacsora és szállás Trentóban. szeptember 4. vasárnap: Kirándulás a Garda-tó körül: Riva, Sirmione, — Garda. Vacsora és szállás Trentóban. szeptember 5. hétfő: Cortina d Ampezzoi megállással to­vábbutazás Villachba. Vacsora és szállás. szeptember 6. kedd: Villachi tartózkodás után továbbutazás a Wörthi-tó mentén Klagenfurtba. Vacsora és szállás. szeptember 7. szerda: A Minimundus megtekintése után to­vábbutazás Grazba. Városnéző séta, a Fegyvertár megtekintése. Érkezés Bükfürdőre az esti órákban. szeptember 8. csütörtök: reggeli után továbbutazás Buda­pestre. Útközben megállás Pannonhalmán. Jelentkezés a Fradi ajándékboltban (Bp., IX. Üllői út 129) június 24-ig minden munkanapon 11—17 óra között. Az utazás részvételi díja: 23 000 Ft. Előleg: 5000 Ft. Az utazás az egyéni valutakeretet nem érinti. UTAZZUNK, SZURKOLJUNK EGYÜTT!

Next

/
Thumbnails
Contents