Fradi műsorlap (1986/87)

1987. május 9.

Fradi műsorlap Ismét felfelé... Pális, Tóth, Berzsenyi, Szarka, Bajcziné, Hesz, Steitz, Kobilik, Krepeta, Szendiné, Dejtári, Kántor, Bartháné, Gendur, Szabó, Fiedler Á., Fiedler E., Topor Nem szoktam feljegyezni, hogy sportolókkal, edzőkkel vagy sportvezetőkkel mikor készítek interjút, hányszor szólaltattam meg őket. Egy viszont biztos: Elek Gyula gyakori beszélgető partnerem volt. Amikor 1965- ben az FTC női csapatának az edzője lett, nagy lelkesedéssel nyilatkozott terveiről, az elvárá­sokról, arról, hogy sikereket vár az együttestől. Nem is tévedett, mert húszéves tréneri működése alatt 4—4 bajnokságot és kupát nyertek a fradista kézilabdázó lányok, a Kupagyőztesek Európa Kupájában 1—1 arany- és ezüst­érem, a Bajnokcsapatok Európa Kupájában pedig egy ezüst meg­szerzése sikerült. A hazai és a nemzetközi kézilabda életben fogalom lett az FTC női csapa­ta, amely 1960 óta megszakítás nélkül játszik az NB I-ben, s közben 1966 és 1980 között mindig dobogós volt. Ezekről a dicső napokról is sokszor beszél­gettünk, vetettem papírra mindig szerény nyilatkozatát. De persze a sportban törvényszerű az idő­szakos visszaesés, az ún. hullám­völgy, amely a szakosztályt is el­érte. Ez 1981-ben kezdődött, amikor négy játékos vált meg a Ferencvárostól, s a pótlásuk nem volt könnyű. A mélypont 1985- ben következett be, amikor az együttes a 14 csapat alkotta ha­zai bajnoki mezőnyben csak a 12. lett, s már-már a kiesés hatá­rán volt. De sikerült elkerülni. Elek Gyula 1985-ben meg­vált az edzői kispadtól, a klub módszertani osztályának lett a munkatársa, de tavaly júliusban visszatért a tőle elválaszthatatlan kézilabda sporthoz: a női szak­osztály vezetője lett. Most ezt a funkciót tölti be, s ilyen posztról válaszolt a kérdéseimre.- Azok a szép napok ... Gon­dol-e ezekre most is?- Talán úgy fogalmazhatnék, hogy ismét - válaszolta. A visz- szaesés időszakában nem láttam sok értelmét a múltról emélked- ni, inkább azzal foglalkoztam, mit kell tenni, hogy kilábaljunk a krízisből. De most, hogy újból felfelé haladunk, jó példa a játé­kosok előtt is, milyen messzire, magasra juthatunk. Tehát megin­dultunk, s az idei bajnoki rajt jobban nem is sikerülhetett vol­na. Az első öt mérkőzésünkből négyet megnyertünk, csak a Va­sas ellen vesztettünk, mindössze egy góllal. Hosszasan beszélgettünk ar­ról, hogy miként sikerült talpra állni. A szakosztályvezető a múlt évet tartja a fordulat évének. Re­mek húzás volt, hogy az edzői megbízatást Berzsenyi Mária, az egykori sokszoros válogatott ka­pus kapta. Amilyen lelkes, szor­galmas, szíwel-lélekkel a sportért áldozó játékos volt, olyan mint edző is. Ezt az ifjúsági gárda irá­nyításában is megmutatta, s ha lehet, a felnőtteknél még tovább lépett. Érti a játékosok nyelvét, remek hangulatot teremtett, s ő is részese abban, hogy az átigazo­lási időszakban senki sem akart elmenni az Üllői útról.- Ráadásul az ifiket is to­vább vezeti, s közülük emeli ki azokat, akiket a felnőtt együt­tesben fokozatosan bedob a „mélyvízbe”, bízik bennük - említette ,Elek Gyula. Viszont nemcsak szakmai téren meg­nyugtató a helyzet. A múlt esz­tendőben Hegyesi József és dr. Pálfi László személyében két jelentős vállalat igazgatója lett a szakosztály elnöke, illetve he­lyettese. Hegyesi József a Bor­gazdasági Vállalatok társaságá­nak, Pálfi László a Vetőmagter­meltető Vállalat igazgatója, s ez Együtt nézzük Dalnoki Jenő­vel a juniorok edzésének a vé­gét. Engem elősorban Csiba László érdekel, s kérdezem is az első csapat mesteredzőjét, hogy mi a véleménye a fiatal középhátvédről.- Sok hiányossága van a já­tékának, de nem reménytelen eset — feleli. — A legszembe­tűnőbb, hogy olyan - hogy is mondjam? — furcsa a mozgása.- Koordinálatlan? — Úgy valahogy. De ezzel együtt mégis, mindig odaér, ahová kell. Bátran játszik, idő­ben belevetődik, belenyúl a lab­dákba.- Tehát lehet belőle valami? — Mindenkiből lehet. Ha a szorgalma töretlen marad, lab­darúgó lesz. Dalnoki Jenő illetékessége már csak azért is nyilvánvaló, mert barátságos mérkőzéseken néhányszor már berakta Csiba Lászlót az első csapatba. S ál­lítja: az ifjú egyszer sem vallott szégyent. ^ Csiba Lászlót csak azok a szurkolók ismerik, akik rendsze­resen látogatják a junior mérkő­zéseit. is. Hiába játszott már néhányszor a felnőttek között, arról még szó sem volt, hogy átköltözzön az öltöző folyosó másik oldalára, Zsiborásék közé. Az viszont tény, hogy a fiatal játékos már felhívta magára a szakvezetők figyelmét. — Az Újváros parki általános iskolába jártam, amelyet a KSI patronált - kezdi röpke múltja ismertetését. - Nyolc éves vol­tam, amikor Varga István test­nevelő tanár másokkal együtt be­ajánlott a sportiskolába, ahol az­tán egészen kiöregedésemig, azaz 18 éves koromig játszottam. Jó csapatunk volt, de bajnokságot soha nem sikerült nyernünk. Egyébként azt hiszem, az után­pótlás csapatok esetében nem is a gyors eredmények a fonto­sak. Ennek ellenére természete­sen büszkén emlékszem arra, hogy serdülőként és ifiként is a ,.háttér” óriási biztonságot ad a szakosztálynak, a játékosok­nak. Anyagi, erkölcsi és elhe­nyertünk nemzetközi tornát Bel­giumban, kétszer elhódítottuk a Jonatán Kupát, és így tovább.- Hogyan került át a Ferenc­városba?- A végzős sportiskolás csa­patoknak több barátságos mér­kőzést rendeztek, és ezeken jelen vannak a különböző klubok kép­viselői is. Engem másodmagam- mal javasolt az edzőm a ferenc­városiaknak. Először igent mondtak, aztán úgy tűnt, még­sem tart rám igényt a klub, végül némi huzavona után mégis leiga­zoltak.- Tehát nem úgy történt, mint a mesében. Hogy: „én már kisgyermekként a Fradiba vágy­tam. ..”- Nem. Roppant jól esett, hogy ilyen tekintélyes, nagy csa­pathoz hívnak, de korábban nem álmodoztam konkrét klubról. Csupán annyit akartam, hogy futballista lehessek, de azon nem gondolkoztam, hogy hol. , - Hamar gyökeret vert a ju­niorok között, de nyilván szeret­ne hamarabb előbbre lépni.- Így van, a célom az, hogy NB I-es csapatban játszhassak. Nagyon megszerettem a Fradit, jó lenne itt maradni örökké, de ha kiderül, nincs rám itt szükség, akkor örülnék máshon­nan érkező ajánlatnak is. Ennek egyébként legkésőbb másfél év múlva el kelfdőlnie. Húsz éves vagyok, tehát akkor kiöregszem a junior korból.- Dalnoki Jenő szerint nem hagymázas álom a célja, de ren­geteget kell még tanulnia.- Még annál is többet. . . A fizikumom, a testi felépítésem jobb az átlagosnál, de ezzel ki is merítettem az erényeimet. Sokat kell gyakorolnom például a fejjátékot, ez egy középhát­védnél létfontosságú. Több olyan gólt kaptunk a közelmúltban, amelyet szélről érkező beadás előzött meg, és ez elgondol­koztató. . .- Csak a futball pályán ta­nul?- Nem, levelező tagozaton végzem a pécsi Pollack Mihály műszaki főiskolát. Elvégre éle­tem végéig nem futballozhatok, s jó, ha a kezemben van valami­Csiba László: „Cél az NB I” lyezkedési támogatást kapunk tőlük, s mindenki érzi: remek gazdáik vannak. A képlet tehát adott: lelkes sportolók, kiváló edző és min­denben segítséget nyújtó vezető­ség. S ha ehhez még hozzátesz- szük az FTC elnökségének a tá­mogatását is, akkor nem túlzás a remény: visszatérhetnek akár az „aranynapok” is. A szakosztály jelenleg 1 fel­nőtt, 2 ifjúsági és 3 serdülő csa­patot működtet. Az utánptólás biztató, amit mutat, hogy az alacsonyabb korosztályok válo­gatott kereteinél már újból figye­lembe veszik a ferencvárosiakat. Csak a „nagyválogatottbóV hiá­nyoznak még. Meddig?- Hát ilyen téren még nem állunk olyan jól, mint például az 1980-as olimpián, amikor négy tanítványom volt a válo­gatott tagja. A mostani feljövő gárdából Kobilik Györgyinek van a legtöbb esélye, hogy kiérde­melje a címeres mezt. Azt hi­szem, ha lendületbe jön a csa­pat és folytatni tudja a ragyo­gó bajnoki kezdést, akkor hétről- hétre javulhatnak az egyéni teljesítmények is, rohamosabb lesz a fejlődés. Mert a kettő szorosan összefügg: a játékosok viszik a csapatot, de a csapat is viszi a játékosokat... Robiik Györgyi mellett Fied­ler Adrien és Erika, Bajcziné Nemere Tünde, Hesz Ági, Kán­tor Anikó, Topor Mariann, Szabó Annamária, Szarka Éva, s valójában mindnyájan megérde­melték, hogy elismeréssel írjunk róluk. — Köszönettel tartozunk szurkolóinknak is, akik mind­végig hűek maradtak a csapat­hoz, s a Népliget-i csarnokunk­ban — de idegen pályákon is - nagy szeretettel biztatják az együttest — mondta beszélgeté­sünk végén Elek Gyula. — Igaz, csak párszáz néző fér el a csar­nokban, de ők aztán igazi Fradi- szíwel lelkesítik lányainkat. Ez pedig mindig nagy előny, gólo­kat jelent a kiélezett versengés­ben. Most kivételesen feljegyez­tem a napot, hogy mikor beszél­gettem Elek Gyulával Azért tettem ezt, mert a szezon végén szeretném majd tőle megkérdez­ni: elégedett? Kozák Mihály Miért tetted Pista? Április 9-én, csütörtökön délelőttre a tavaszi iskolai szünet kellős közepére baráti találkozót beszéltél meg Baják Ferivel „old boy” kézilabdacsapatunk egyik vezetőjével. Baják várt- az utcát kémlelte, hogy mikor tűnik fel jellegzetes „mackós” járásod a borongós áprilisi délelőttön — vagy talán a határidős naptárát vizsgálgatta, mikor lehet veled egy jó kártyapartit összehozni? Tűnődéséből, várakozásából telefoncsörgés riasz­totta fel. Mekkora, emberi füllel is érzékelhető különbség van telefon csörgések között. Baják is szorongva nyúlt a kagyló után és döbbenten hallgatta végig a szívbemarkoló és számunk­ra érthetetlen hírt: Mqjzes Pista meghalt, nincs többé, önkezével vetett véget életének. .. Cselekedeted előtt mindannyian értetlenül és — életünk végéig megálaszolatlanul — állunk. Miért tetted Pista? Elkeseredett voltál Te? Aki bármelyikünket élete nehéz perceiben meg tudtad vigasztalni, mi több újra jó kedvre tudtál deríteni? Életunt volták Te? - aki a nagy problémákat mindig derűsebb és könnyebb oldalról próbáltad megközelíteni? Sikerrel! — Embergyűlölő és magányos voltál Te? — aki pályád 33 éve során tanítványaid ezreivel kedveltetted meg a sportot, akik rajongásig szerettek és akinek nem volt haragosa, csak ^megszámlálhatatlan sok barátja, akikért tűzbe mentél volna és ők is Érted! Szomorú tettedben csupán egy valami érthető a számunkra: — Úgy döntöttél, hogy szíved abban a közegben dobbanjon utolsót - a tornateremben - amelyben ötven évet éltél, sportoltál, tanítottál, nevettél.- Miért tetted Magaddal, családoddal, velünk? Miért sze­reztél mindannyiunknak álmatlan éjszakákat? Miért csaltál könnyeket szemeinkbe? Te, aki mindig vigasztalni, segíteni, bátorítani szoktál.. . Barátaid és a kézilabdás-öregfiúk nevében: Elek Gyula lyen tudás. Arról nem is beszél­ve, ha ne adj isten, végzetesen megsérülnék!- Szabadidejét mivel tölti?- Ha akad, akkor legszíveseb­ben zenét hallgatok. Mindegy, hogy milyet, csak jó legyen. De ene ritkán kerül sor, a lab­darúgás és a tanulás felemészti időm zömét. ^ Ennek az időnek tevékeny részese Mucha József, ajuniorok edzője, hiszen a Ferencvárosnál az első percek óta ő dolgozik együtt Csiba Lászlóval. Amíg a játékossal beszélgettem, ő a töb­biekkel együtt lefürdött, majd amikor Csiba vonult el zuha­nyozni, készségesen elmondta róla a véleményét.- Szorgalmas, fegyelmezett, megbízható, fizikálisán jó képes­ségű labdarúgó - modta tömö­ren.- Ennyi?- Jelenleg ennyi. Kétségte­len, hogy az utóbbi két évben sokat fejlődött, de taktikailag és főként technikailag még ren­geteget kell tanulnia.- Milyennek ítéli a kilátá­sait?- Mit modjak? Derülátó va­gyok. Tavaly könnyebb dolga volt, mert a hátvédsorban mel­lette szerepelt Bús és Simon is. ők az idén elkerültek a junior­ból, de Csiba így is meghatá­rozó játékos tudott maradni. S ez nagyon biztató. .. Pajor-Gyulai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents