Fradi műsorlap (1985/86)

1985-1986 / 6. szám

1985/86-OS IDÉNY 6. SZÁM Fradi műsorlap 3 ötven kérdés Ebedli Zoltánhoz — 1976 és 1983 között tizenkét­szer. 25. Külföldi csapatok közül melyik a kedvence? — Bayern München. 26. Meddig jut el a mexikói Mun- dialon a magyar együttes? — Szerintem a legjobb nyolc közé kerülünk. 27. Miért bukott meg annak idején a szerződése a nyugat-berlini Herthá- nál? — Nem voltam olyan erőállapot­ban, hogy megvegyenek. 28. Van kocsija? — Nincs. Nem is vezetek. 29. Emberi hibái? — Bőven akad. Hosszú lenne a lista. 30. Erényei? — ítéljék meg mások. 31. Mit jelent a Fradi-közönség ér­tékítélete? — Amikor jól megy a játék, ajná- rozzák az embert, de egy-két kisiklás után már érezhetően dobva van az ember. 32. Mit mondott Dalnoki Jenő, amikor visszahívta az Üllői útra? — Figyeljek oda, s ne legyen ve­lem semmi probléma. 33. Szokott éjszakázni? — Mármint álmatlanul hányko­lódni, vagy arra gondol, hogy kilen­geni az éjszakai életben. Aki ilyet mond rám, az hazudik. 34. Kedvelt itala? — A hosszúlépés. 35. Milyen a viszonya Nyilasival? — Jó. 36. Mit tart a világpolitika legag- gasztóbb kérdésének? — Az arab világ már-már vissza­köszönő problémáit, például a bejrú­ti helyzetet. 37. Annakidején milyen meggondo­lásokból választotta pont az Újpesti Dózsát? — Az egyetlen indok az volt, hogy pesti csapat a lila-fehér gárda. Ezen kívül Nyíregyházára és Békéscsabára is hívtak. 38. Hányszor akart elmenni a Fe­rencvárosból? — Kétszer, egyszer 1978-ban, és 1984-ben, ekkor vettem is a kalapom. 39. Mi az élet értelme? — Az élet. 40. Ki volt a legjobb egyesületi ve­zető az FTC-ben? — Harót János. 41. Kedvenc újságírója? — Mindegyik, aki jót ír rólam. 42. A legfinomabb falat? — A fasírt. 43. A régebbi játékostársak közül kikkel tartja a kapcsolatot? — Martossal, Nyilasival, Szoko- laival és a szombathelyi Szabó Feri­vel. 44. Kit tart a legjobb magyar focis­tának? — Détárit és Hannichot holtver­senyben. 45. A labdarúgáson kívül milyen sportágakat kedvel még? — Az ökölvívást és a vízilabdát. 46. Annakidején kiknek szedte a labdát? — Na látja, erre büszke vagyok. Albertnek, Rákosinak és Varga Zoli­nak is. 47. Az Üllői úti pályán melyik volt a legemlékezetesebb mérkőzése? — Amikor 5-0-ra vertük a Dózsát. 48. Szokott-e álmodni? — Gyakran, de mindig valami hü­lyeséget. 49. Őriz-e mezt, vagy valami erek­lyét sportpályafutásáróí? — Igen, a magyar válogatott 500. mérkőzésén én is pályára léptem az osztrákok ellen a Népstadionban. Azt a címeres mezt eltettem örök em­lékként. 50. Még meddig akar futballozni? —■ Amíg nem röhögnek ki. Gyenes J. András A ferencvárosi régi bútordarabok közé tartozik a szőke középpályás, akit sokan — érthetően — elég el­lentmondásos egyéniségnek tarta­nak. Van ebben némi igazság, hiszen tehetsége, képességei alapján sokkal többre vihette volna pályafutása so­rán. Egy biztos, tőzsgyökeres Üllői úti, akit minden fűszál a zöld-fehér klubhoz köt. 1. Ki a legjobb barátja? — Törő. Vagyis Törőcsik András. 2. Kedvenc színe? — Kék. 3. Élete legnagyobb ballépése? — Az, hogy annak idején elmen­tem a Fradiból a Megyeri útra. 4. Gyermekeinek neve? — Zoltán kétéves, Anita pedig hét. 5. Kedvenc színésznője? — Hernádi Judit. 6. Kedvenc színésze? — Kern András. 7. Mi a véleménye a barátságról? — Számomra ez szent dolog. 8. A rosszindulatra hogyan reagál? — Akinél ilyet tapasztalok, azzal többé nem állok szóba. 9. Kedvenc edzői? — Novák Dezső és Dalnoki Jenő. 10. Játékosként ki volt a példaké­pe? — Egyértelműen Varga Zoli. 11. A legszebb emlék? — Az 1975—76-os év amikor na­gyon ment a Fradi szekere. 12. A legszomorúbb esztendő? — 1984, amikor vettem a sátorfá­mat és lila-fehér mezt öltöttem. 13. A nagy ábránd? — Egy profiszerződés. 14. Fogalmazza meg három kíván­ságát! — Az első az, hogy legyen a Fra­diból a klub hagyományaihoz méltó csapat. A családom boldog legyen és egészséges, és megfelelő anyagi hát­térrel rendelkezzem ahhoz, hogy nyugodtan tervezgethessek az elkö­vetkezendő évtizedekre. 15. A legszebb külföldi út? — 1979-ben az argentin portya. 16. Vannak haragosai? — Akadnak szép számmal. 17. Milyen érzés volt Dózsa-játé- kosként a Fradi ellen focizni? — Borzalmas. 18. Kedvenc zenekara? — Első emelet. 19. Mi jelenti a kikapcsolódást? — Az olvasás. 20. Mi a szakmája? — Mechanikai műszerész. 21. Mihez kezd, ha abbahagyja a labdarúgást? — A vendéglátóiparban szeretnék elhelyezkedni. 22. Az edzőséggel nem kokettál? — Egyelőre nem vonz. 23. Eddig hány meccset játszott a Fradiban? — Ha jól tudom 551-et. 24. És hányszor szerepelt a magyar válogatottban? Csak rajtuk múlik a szép jövő... Tehetségek Kétségtelen, hogy a sportemberek számára a legnagyobb elismerés a szurkolók tapsa, gratulációja. A né­zőtér a legtöbb esetben pontosan el tudja dönteni, hogy ki érdemli meg a megkülönböztetett figyelmet, vagy azt a sokat jelentő néhány kedves szót a mérkőzések után, ami újabb biztatást adhat. Érdekes a szurkolók világa, hiszen rögvest különleges elbírálás, na­gyobb reflektorfény jut azoknak, akik ügyesebben rúgják a labdát, mint a nagy átlag ... Az ilyen focisták nevét hamar megtanulják a rajongók, azok a ked­ves elmaradhatatlan törzsszurkolói a Fradinak, akik hóban, fagyban ott ácsorognak az Üllői úti vagy néplige­ti pályán. Három edzővel beszélgetünk olyan fiatalokról, akiknek szólt a taps, s az elmúlt év őszén többször is rászolgáltak edzőik elismerésére, di­cséretére. Mucha József, a juniorcsapat tréne­re a 20 éves Simon Tibort mutatja be a lap olvasóinak. — Hol nevelkedett ez a tehetséges fiú? — A KSI-ben. Az FTC két eszten­deje igazolta át a BVSC-ből. — Mik az erényei? — Kemény, határozott és techni­kailag is jól felkészült labdarúgó. — Melyik az igazi posztja, ahol a legotthonosabbnak érzi magát? — A legjobban beállóst és védeke­ző középpályást tud játszani. De egé­szében véve jó alany az edző számá­ra, hiszen sok poszton használható, például szélső hátvédet és mindenfaj­ta középpályás szerepkört is kiválóan meg tud oldani. Szerintem védőjáté­kosként tudja a maximumot nyújta­ni. — Miben fejlődött sokat az elmúlt ősz során ? — Fegyelmezettségben és fejjáték­ban. Taktikailag is sokkal érettebb, mint amikor megismertem. — Milyen szavakkal ajánlotta Dal­noki Jenő vezetőedzőnek? —- Azt mondtam, hogy lassan oda lehet venni az első csapathoz, és óva­tosan már belekóstolhat a nagyobb feladatokba. Egyébként az ősszel a pécsi mérkőzésen, amikor 1-1-et ját­szott az NB I-es csapat, már egy fél­időre bedobta Dalnoki Jenő a mély­vízbe és cseppet sem vallott szégyent vele. — Milyen típus: könnyen kezelhe­tő, vagy problematikus? — A pályán, divatos kifejezéssel élve, afféle nyerő típus, kellő önbiza­lommal rendelkezik, nem retten meg a nagyobb feladatoktól. Nem köny- nyű fiú, elég konok s olykor bonyo­lult a lelke. Ilyen vonatkozásban so­kat változott, s meggyőződésem, ha valaki megtalálja hozzá a megfelelő hangot, az hamar szót ért vele. Egé­szében véve tehetséges labdarúgó, aki ha így fejlődik, később az első csapatban is leteheti a névjegyét. Számomra ő volt az ősz igazi megle­petése, nem véletlen, hogy Dalnoki Jenő el is vitte a görögországi por­tyára. Perlaki István, az ifjúsági első csa­pat edzője ifjabb Albert Flóriánról be­szélt, a legendás császár 18 éves fiá­ról. — Feltűnő az a dinamikus fejlő­dés, ami ennél a fiúnál tapasztalható. nyomában Két-három évvel ezelőtt alkatilag messze elmaradt a vele egy korosz­tályban lévő társaitól. Alacsonyabb volt és sokkal törékenyebb, mint a többiek. Éppen ezért sokan kézle­gyintéssel intézték el a kis Flórit, mondván, nem is emlékeztet az ap­jára. — S mi a helyzet most? — Mind több mérkőzésen hívja fel magára a figyelmet okos s olykor látványos középpályás játékával. — Mik az erényei? — Kitűnően kezeli a labdát és re­mekül lát a pályán. No, meg még va­lami: a cselezést, az ellenfél megfir- kálását legalább annyira szereti, mint hajdan az édesapja, s a jó tempóban végrehajtott cselei, labdavezetései sokban emlékeztetnek az ünnepelt császáréra. — S miben kell még fejlődnie? — Hosszú a lista. Sokkal elszán- tabban kell fociznia, az eddigieknél nagyobb akaraterővel, abban a felfo­gásban, amit a mai korszerű labdarú­gás megkövetel. A fejjátékával sem vagyok elégedett, s azzal sem, hogy — Ha ezt mind elolvassa, akkor sokszor kevesebbet vállal abból a bi- alaposan kihúzza majd magát a kis zonyos zongoracipelésből, mint Zoli. amennyit egy középpályástól elvárna — Igen, de nálam minden játékos az ember. Égyszóval vannak olyan jól tudja, hogy az éremnek két oldala kilencven percek, amikor hamar van. megadja magát és képtelen összeszo- — S ez mit jelent? rított fogakkal küzdeni. — Amennyire elégedett vagyok — S mennyire jó alany az edző szá- vele, olykor-olykor, legalább annyi mára? ledorongálást is kap tőlem. Akarat­— Jól nevelt fiú, akivel szót lehet erejével cseppet sem vagyok elégedett, érteni és igényt tart arra, hogy egy- gyakran nincs benne megfelelő kitar- egy mérkőzés után négyszemközt be- tás, előfordult, hogy ellazsált meccse- széljük meg a történteket. két. Nálam ez megbocsáthatatlan Szűcs Lajos, a serdülő első csapat bűn, főleg olyan játékosnál, aki any- edzője egy 15 éves legénykéről beszél nyi erénnyel rendelkezik, mint Varró olvasóinknak. Zoli. Higgyék el a játékosaim, hogy — Mi a neve? az nem papolás nálam, amikor azt — Varró Zoltánnak hívják. hangsúlyozom, hogy csak abból le­— S milyen poszton játszik? hét igazán nagy focista, akinél a tu­— Középpályás. dás belső tűzzel, elszántsággal és — No, akkor halljuk, hogy mi min- akaraterővel párosul. Ez a gyors, ro­den/ tud ez az ifjú labdarúgó? hanó futball hamar kiveti magából — A korát meghazudtolóan ügye- azokat, akik csak ímmel-ámmal, sen és tervszerűen focizik, s irányítja ügyeskedve futballoznak. Ha Zoli a csapat játékát. Jól kezeli a lasztit, képes lesz egy kicsit sanyargatni ma- ragyogóan ismeri fel a helyzeteket, gát, akkor nem kétséges, hogy szép kitűnően hozza helyzetbe a társait. jövő előtt áll. GYŰJTŐKNEK A KÉPES SPORT évfolyamai — 1954-től napjainkig! — beköt­ve megvásárolhatók. Érdeklődni lehet: dr. Kovács Imrénél a 229-708-as telefonszámon. (Bp. VII., Rottenbiller u. 31.)

Next

/
Thumbnails
Contents