Fradi műsorlap (1985/86)

1985-1986 / 6. szám

Ketten a labdarúgó-szakosztály vezetőségének Szilveszteri koccintás a klubházban. Balról: Harsá­ny) Zsolt, Ta­kács László, Hargitai Károly és Pogány László Harsányi Zsolt: „A Fradi nem lehet középszerű!” HA LÉTEZIK EMBER, aki nyugodtan letagadhat tíz esztendőt az életkorá­ból, akkor az feltétlenül Harsányi Zsolt, a Coopinvest szakcsoport elnöke. Olyan energikusan érkezett randevúnkra, hogy azt hittem, meg sem áll a parányi presszóasztalnál, hanem továbbrobog. Hóna alatt egy nagyberuházás összes do­kumentációjával úgy ült le, mint akinek parázs van a székén ... Az ötödik iksz küszöbén járó cégvezető — aki egyébként a Ferencváros labdarúgó-szakosztály vezetőségi tagja —, akkor éppen Hódmezővásárhelyre rohant. De azért öröm­mel áldozott félórát az életéből arra, hogy kikapcsolódásképp örök szerelméről, a Fradiról diskuráljunk. („Nézze, én csak tavaly március óta vagyok a szakosztály vezetésében, ezért le­het, hogy teljes mélységében még nem látom át a témát. De ugyanakkor egyes kér­désekben máris határozott álláspontom van. így például az utánpótlás-nevelés ügyében. Ahol — ez szent meggyőződésem — örökre el kell felejtenünk az olimpiai pontok számolgatását! A fiatalok nevelésénél, képzésénél semmiképp nem lehet el­sődleges szempont, hogy mondjuk a serdülő harmadik csapatunk most éppen há­nyadik helyen áll a táblázaton. Alapvetően hibás nézőpont következménye az is, hogy az utánpólással foglalkozó szakembereket a rájuk bízott társaság szám szerin­ti eredménye alapján minősítik és jutalmazzák. Én azt vallom, soha ne nyerjen in­kább a Ferencváros ificsapata semmilyen bajnokságot vagy kupát — de minden év­ben adjon fel két olyan képzett, szilárd jellemű fiatalembert az első csapat keretébe, akik aztán bátran bevethetők legyenek az élvonalba! Rettenetes, hogy a jelenlegi ér­tékelési rendszerünkben az átlagost, a középszerűt produkálókat jutalmazzuk, nem pedig a kiugróan jó munkát végzőket...") VALÓSÁGGAL VIBRÁLT a levegő a szemüveges elnök körül. Aki annak idején, saját bevallása szerint azért lett éppen Fradi-szurkoló, mert roppant szimpatikus volt neki a nehéz időszakban is talpon maradt gárda tartása. Nem vitte senki Harsányi Zsoltot az Üllői útra kézenfogva a meccsekre. A középisko­lás fiatalember Kisvárdáról vonatozott rendszeresen a fővárosba, hogy láthassa kedvenceit. Büszkén mondja, a Ferencvárosnak köszönheti a barátait. A mai na­pig is összejár szurkolótársaival, akikkel bizony deresedő fejjel sem szégyellik egy-egy Fradi-gól után a lelátón való őrjöngést. Beosztottjai egybehangzóan ál­lítják: Harsányi Zsolt a menedzser típusú vezető megtestesítője. Olyan, aki vas- szigorral megköveteli munkatársaitól a magas szintű teljesítést, de aki ennek fe­jében a létező összes legális lehetőséget megragadja, hogy kellően honorálja is az erőfeszítéseket. („Nekünk, fradistáknak egyet sohasem szabad elfelejtenünk: ez a klub egysze­rűen nem engedheti meg magának a középszerűséget! Különösen nem a futballban. Az is rögeszmém, hogy végre el kellene döntenünk, melyik az a hat-nyolc sportág, amelyben a Ferencváros képes lehet tartani a nemzetközi élvonal szintjét, a többit viszont egyszerűen meg kellene szüntetni. Teljességgel értelmetlen erőlködés szétfor­gácsolnunk az erőinket csak azért, mert valamelyik vegetáló szakosztályunk olim­piai sportág képviselője. . . Egy olyan klubot, mint az FTC, pontosan úgy kell tekin­teni, mint egy exportra termelő nagyvállalat. Nekünk semmiképp nem a tömeg­sportigények kielégítése kell legyen a fontos, hanem a minőségi sport megteremtése és szinten tartása! Ez vonatkozik a labdarúgó-szakosztályra is, amelynél az utóbbi években elképesztő volt a mozgás a szakemberek terén. Lehetetlenség, hogy amikor edzőváltás következik, akkor gyakorlatilag a teljes vezérkar is változik. így persze az elképzelések is, vagyis nincs következetesség a munkában. Most például Dalnoki Jenőnek olyan bizalmat kell szavaznunk — teljesen függetlenül attól, végül is há­nyadik helyen végez a csapat! — hogy ő nyugodtan dolgozhasson. És évekig nem is szabad váltásra gondolni. Már csak azért sem, mert ha ő nem tudja felemelni a Fe­rencvárost, akkor valószínűleg nincs edző hazánkban, aki erre képes lenne!") TALÁN KEVESEN TUDJÁK, hogy a Coopinvest évente csaknem félmillió forinttal támogatja reklám fejében a Ferencvárost, és több labdarúgónak bizto­sítja a sportstátust. Ám Harsányi Zsolt már újabb elképzeléseket forgat a fejé­ben: növelni kívánja a Fradinak fizetendő összeget, szeretne még inkább bekap­csolódni a klub gazdasági munkájába, de mindenekelőtt azt akarja elérni, hogy ne az egyesületnek kelljen kopogtatni a leendő sponzoroknál, hanem fordított legyen a helyzet: a különböző, termékeiket reklámozni óhajtó cégek álljanak sorba a Fradi-klubház előtt, hogy versenytárgyalás után elnyerhessék a zöld-fe­hér mezen való reklámozás jogát! („Mindenki jól tudja, manapság egy nemzetközileg is ütőképes labdarúgócsa­patot összehozni és megfelelően menedzselni, ahhoz sok pénz kell. Éppen ezért na­gyon fontos a reklámból befolyó anyagiak. Ez persze kétirányú utca kell legyen: a sponzornak meg kell adni a lehetőséget, hogy beleszólhasson, mire is adja a pénzét! Itt természetesen most nem arra gondolok, hogy valamelyik cég azt dönthesse el, hogy ki lesz a balszélső. Hanem például olyasmire, hogy szava lehessen abban a kérdésben, hogy ne hajkurásszunk feleslegesen egy másodosztályú csatárt csak azért, mert az illető véletlenül rúgott három gólt, hanem inkább azzal törődjünk, hogy az ifiben a kis Hudák, vagy a Kovács Pista hogyan él, miként étkezik, biztosít­va van-e a fejlődése?! Vagy arra gondolok, hogy egy Fradi serdülőcsapat nem utaz­hat el Szegedre játszani a fejenkénti harmincegy forintos napidíjból...") AZ UTOLSÓ SZAVAKAT félig már állva mondta, sűrű elnézéskérés köze­pette, de sietett. Harsányi Zsolt azt azért még nyomatékosan leszögezte: Dalnoki csodát nem tehet a mai Fradival. A jelenlegi társaság egyik fele már kifelé megy, a másik fele pedig még nem érte el azt a szintet, amelynek alapján például egy érmes helyezés elvárható lenne. A legfontosabb, hogy mindezt a Mester látja a legtisztábban. A szakosztályvezetésnek most egységesen kell mögötte állni, min­den támogatást meg kell adni a munkához, mert Dalnoki az az ember, aki a Fra­diért él, és nem a Fradiból. Gátjai kétségtelenül vannak a fejlődésnek, de aki csupán állandóan siránkozik, az nem tesz mást, mint a lázas semmittevést képvi­seli. Vagyis árt az alkotó légkör megteremtésének! Ebben maradtunk, aztán máris rohant, mert három órával később Vásárhe­lyen fontos tárgyaláson várták. (zsiday) Az Október 6-a utcai OTP-fiók kis irodájában találkoztam Nagy Zoltán­nal. A takarékpénztár nemrég alakult ingatlanközvetítő irodájának vezető­je ízig-vérig fradista, nem véletlen te­hát, hogy két évvel ezelőtt felkérték, vegyen részt a labdarúgó-szakosztály vezetésének munkájában. A fiatalem­ber pedig nem csupán a klubot, de a focit is nagyon szereti, így vállalta a megbízatást. A beszélgetés kezdetén kiderült, hogy Nagy Zoltán nem csupán egy protokoll ember a szakosztály veze­tőségében, aki legfeljebb annyit tud a csapatról, amennyit az újságban elol­vas, s ténykedése abban merül ki, hogy munkaterületén alkalmasint se­gít egy-egy játékos ügyes-bajos dol­gának intézésében. Néhány mondat után kiviláglott, jól ismeri a szakosz­tály életét, tisztában van minden gondjával, bajával s nemcsak szerel­mese, de értője is a labdarúgásnak. Ismeri a problémákat, s hasznos ötle­tei, tanácsai is vannak azok megoldá­sára. Nem akar edzéselméletekkel szolgálni, csapatot összeállítani, de egyet igen. Hogy a Ferencváros ha­gyományaihoz méltó helyet foglaljon el a tabellán. Előbb arról mesélt, hogy nem csu­pán nézni, de mívelni is szereti a sportot. — Korábban jómagam is aktívan fociztam a DVTK-ban s asztaliteni­szeztem az NB Il-es Betonútépítők­ben. Ami a klubszimpátiát illeti, ná­lunk az egész család Fradi-drukker, a feleségem is kijár a mérkőzésekre. Mostanság egyre kevesebb idő jut a mozgásra, néha focizgatok, tenisze­zem, de például már nem járok le rendszeresen úszni. Pedig erre miha­marább vissza kell szokni. O Hogy került kapcsolatba a klub­bal? — Az OTP vezérigazgatójának tit­kára voltam s nemegyszer segítettem az egyesületnek, mígnem egyszer megkérdezték, vállalnék-e tisztséget a futballszakosztályban. Vállaltam, így lettem tagja a szakosztályvezetés­nek. O Aktívan, avagy csupán formáli­san dolgozik a vezetőség ? — Igyekszik hathatósan segíteni a szakosztályt. Rendszeresek az elnök­ségi ülések, a vezetőedző is kikéri a véleményünket. O Kétéves munkássága alatt nehéz időszakokat is átélt a szakosztály. — Bizony. Az elmúlt bajnoki év­ben a kiesés is ijesztgetett bennünket. Annak a bajnoki évnek a tapasztala­tait nem szabad elfelejteni. Egy csa­patot máról holnapra nem lehet telje­sen kicserélni komoly zökkenők nél­kül. Nálunk pedig a zökkenő túl nagy volt... O Mit tudott tenni akkor a szak­osztály társadalmi vezetése? — Mivel akkor sem kívánt bele­szólni a szakmai munkába, mindösz- sze tanácsokat próbált adni. Sajnos ezeket csak meghallgatta a vezető­edző. O Milyen a kapcsolat a jelenlegi szakvezetővel? — Jó. Dalnoki Jenő fanatikus em­ber. Olyan, aki az edzőséget szolgá­latnak tekinti s a klubot alázattal szolgálja. Ami a fegyelmet illeti, óriá­sit változott a csapat. A káosz meg­szűnt, mindenki beállt a sorba és dol­gozik. Aligha vitatható, hogy lassan formálódik az együttes s a játékosok igyekszenek magukból a maximumot kihozni. A Ferencváros tudásszintje ma még ilyen. De holnap ... holnap ennél több kell. O Mi az előrelépés záloga ? — Egy-két meghatározó játékosra van szükség. Főleg azonnal bevethe­tő, jó csatárra. Pillanatnyilag a hát­véd Szántó a gólkirályunk, ez a tény önmagáért beszél. O Kész játékost manapság megle­hetősen nehéz igazolni. Az FTC az egyik legpatinásabb klubunk, már csak népszerűségénél fogva is vonzó­nak kellene lennie, mégis hébe-hóba tud csak kiemelkedő tudású futballis­tát igazolni. — Tudom. És mindennek elgon- dolkoztatónak kell lenni. Gondol­koznunk kell azon, nem követtünk el valami hibát? Megteszünk-e mindent azért, hogy elsőként minket válassza­nak a labdarúgók, hogy legalább a mi jelöltjeinket ne tudja elcsábítani más? A sportdiplomáciánkon úgy ér­zem, van mit javítani. O Mit vár a tavasztól? — Egy játszó Fradit. Ebben a csa­patban vannak tehetséges, jó képes­ségű futballisták, akiktől mindez el­várható. Mert hajtani már hajtanak, de ez önmagában kevés a jelentős ki­ugráshoz. Ez az első lépés, ez meg­volt, de mennünk kell tovább. Ha a hiányposztok betöltésre kerülnek, azt hiszem szebb lesz, jobb lesz minden. Az FTC nagy táborát ki kell szolgál­ni. Az nem elégszik meg hosszú időn át a középszerűséggel. O Sokrétű gazdasági munkája mellett jól elfér a sport is ? — Amit szívesen csinál az ember, annak mindig helyet szorít. Nekem pedig szívügyem a Fradi, így tényleg elfér ... v. s. Az őszi idényben kitűnően szerepelt labdarúgó ifjúsági második csapat. Balról: Hámori (intéző), Vadász, Hodula, Háber, Wukovics, Horváth, Varga, Pétiké, Kubó, Somogyi, Hőgyi, Horváth (edző) Szabó, Mudra, Széplaki, Szósz, Bíró, Fekete, Tóth, Kovács Az 1986. évi ifi- és serdülőcsapatok tavaszi bajnoki sorsolása Márc. I. ifi I. KSI-FTC serd. I. KSI-FTC Márc. 8. ifi I. S.tarján—FTC II. Dózsa—FTC serd. I. S.tarján—FTC V. KSI V.—László K. Márc. 15. ifi I. FTC—K.barcika II. FTC—Vasas III. FTC—Előre serd. I. FTC—K.barcika II. Csepel—FTC III. Csepel—FTC IV. Csepel-FTC V. Csepel—László K. Márc. 22. ifi I. DMVSC —FTC II. G. Mávág—FTC III. Építők—FTC serd. I. DMVSC —FTC II. FTC-BVSC III. FTC-BVSC IV. FTC-BVSC V. László K.-MTK V; Márc. 29. ifi I. FTC—Szeged II. FTC—KSI III. FTC-MTK serd. I. FTC—Szeged II. MTK-FTC III. MTK-FTC IV. MTK-FTC V. Honvéd VI. —László K. Ápr. 5. ifi II. Vác-FTC III. KSI-FTC serd. II. FTC—KSI III. FTC—KSI IV. FTC—KSI V. László K.-BVSC V; Ápr. 12. ifi I. NYVSC—FTC II. FTC-MTK III. Szabad serd. I. NYVSC—FTC II. Honvéd—FTC III. Honvéd—FTC IV. Honvéd—FTC V. Honvéd V.—László K. Ápr. 19. ifi I. FTC-Eger II. Szabad III. Ikarus—FTC serd. I. FTC—Eger II. FTC-Dózsa III. FTC—Dózsa IV. FTC—Dózsa V. László K.—Dózsa Ápr. 26. ifi I. Szolnok—FTC II. Honvéd —FTC III. FTC—Honvéd serd. I. Szolnok—FTC II. Vasas—FTC III. Vasas —FTC IV. Vasas—FTC V. KSI VI.—László K. Máj. 3. FTC—Ú. Dózsa ifi I. II. Szabad III. Előre-FTC serd. I. FTC—Ú. Dózsa II. FTC—Csepel III. FTC—Csepel IV. FTC—Csepel V. László K.—Vasas V. Máj. 10. ifi I. Diósgyőr—FTC II. RTK-FTC III. FTC—Építők serd. I. Diósgyőr—FTC II. BVSC-FTC III. BVSC—FTC IV. BVSC-FTC V. KSI V.—László K. Máj. 17. ifi I. FTC —D. Kinizsi II. FTC-Volán III. MTK-FTC serd I. FTC —D. Kinizsi II. FTC-MTK III. FTC-MTK IV. FTC-MTK V. Csepel—FTC Máj. 24. ifi I. Honvéd—FTC II. B.fok—FTC III. FTC-KSI serd. I. Honvéd—FTC II. KSI-FTC III. KSI-FTC IV. KSI-FTC V. László K.—MTK V. Máj. 31. ifi I. FTC-Vác II. FTC—Csepel III. Szabad serd. I. FTC-Vác II. FTC-Honvéd III. FTC—Honvéd IV. FTC—Honvéd V. Honvéd VI.—László K. Jún. 7. ifi I. B.csaba—FTC III. FTC—Ikarus serd. I. B.csaba—FTC II. Dózsa—FTC III. Dózsa—FTC IV. Dózsa—FTC Jún. 14. ifi I. FTC—Mezőtúr III. Honvéd—FTC serd. I. FTC—Vasas II. FTC—Vasas III. FTC—Vasas IV. FTC—Vasas * X r A Szívügye a Fradi

Next

/
Thumbnails
Contents