Fradi műsorlap (1985/86)

1985-1986 / 1. szám

Fradi műsorlap 1985/86-OS IDÉNY, 1. SZÁM. Ki, kicsoda a Ferencvárosi Torna Club történetében? írta és összeállította: Nagy Béla A Fradi műsorlap 1984-es számai­ban megkezdett sorozat nagy sikere után most ismét egykori és mai fra- disták „mini bemutatásának” adunk helyet... ACHT (AKNAI) JÁNOS Az újpestiek híres válogatott kapu­sa rövid ideig a Ferencvárosban is védett! Villámigazolással került a szegedi Bástyából az Üllői útra, ahol a Blackburn Rovers elleni mérkőzé­sen mutatkozott be. Acht két nemzet­közi mérkőzésen egy gólt kapott és ezután 4 heti próbaidőre szerződtet­ték. Azonban kis idő múlva — 1928. július 28-án — az Újpest 2 éves szer­ződést ajánlott fel a kapusnak. Acht aláírta és örökre elkerült a Fradiból. 1929-ben már a válogatott kapuját védte... ÁRVÁI DEZSŐNÉ Pályafutása vége felé a Ganz-MÁ- VAG-ból válogatottként került az FTC-be. Három ferencvárosi teke­bajnokcsapat (1969, 1970, 1971) tag­ja. 1984-ben tragikus körülmények között — autóbaleset következtében — hunyt el. BODNÁR JÓZSEF Lassan negyedszázada az FTC tag­ja! Ifjabb korában kerékpározott — kilencszer nyert magyar bajnokságot. Tizenhét éven át hajtotta gépét a Mil­lenáris betonteknőjében! Visszavo­nulása után sem szakadt el a Fradi­tól: a labdarúgócsapat gyúrója lett. 1973-ban egy NSZK-beli túrán pedig kuriózum szereplését rögzíthettük: 5 percig védte Bodnár gyúró a Ferenc­város kapuját! Kerékpárbajnok, gyú­ró, kapus egyszemélyben, nos ilyen a klub történetében még nem volt... CSÁNK LÁSZLÓ Az FTC régi jégkorongkapusa volt, aki 1967-ben kétszer is bekerült a válogatottba. Három ferencvárosi bajnokcsapat kapuját védte (1961, 1964, 1967). Az aktív sportolástól a hetvenes évek elején vonult vissza. DÓKA GYÖRGY A labdarúgócsapat egykori híres gyúrója két évtizeden át mintegy 2000 különféle mérkőzésen adta tu­dása legjavát, hogy a játékosok felké­szülten léphessenek pályára. Számos kitüntetés, siker után döbbenetes gyorsasággal szólította el a gyógyít­hatatlan betegség a sportpályáról a kórházba. 1976-ban hunyt el, sírkö­vét 1979-ben avattuk. EGRI FERENC Az FTC csatára volt 1923-ban. Mindössze 19 mérkőzésen szerepelt, de ha pályára lépett az fél gólt jelen­tett, hiszen 10 góljával jó átlagot ért el. FELDMANN GYULA Hátvéd, 1915 és 1917 között ját­szott az FTC-ben. „1906-ban kezdett futballozni a Tattersallban és amikor Skrabák és társai kiválva a BTC-ből megalapí­tották a Nemzeti SC-t, ő is közéjük állt. Rövidesen bekerült az első csa­patba, ahol egészen 1913-ig szere­pelt. Közben játéka magára vonta a válogatók figyelmét is. 1913-ban ami­kor az NSC-ben nagy viharok dúl­tak, több társával együtt ő is elhagyta a régi hajlékot.” (Sporthírlap) Feldmann 1915 nyarán jött az FTC-be és közmegelégedésre szere­pelt. Nagyszerű védőjátékos volt, őt tekinthetjük a becsúszó szerelések egyik „felfedezőjének”. Nem sokáig szerepelt a Fradiban, hamarosan az MTK-t erősítette. Visszavonulása után itthon és külföldön sikerrel edzősködött. GÁSPÁR FERENC Európa-bajnok birkózónk Gáspár Tomi apukája, aki 1949 óta az FTC tagja! Ifistaként gyúrta, gyömöszölte a birkózótársakat és az ifjúsági baj­noki címek mellé később öt felnőtt bajnoki ezüstérem is került. Har­mincéves kora óta a fiatal tehetségek mestere. Sportágában — figyelembe véve az ifjúsági válogatottat is — több, mint hatvan bajnokot nevelt! HUNYADVÁRI ZOLTÁN A Fradi-pályán mindenkinek csak Zoli bácsi. Az elmúlt két évtized alatt volt már gépész, szerelő, technikus, egyszóval műszaki mindenes. 1980 óta nyugdíjasként is tevékenykedik, no és a jegesek is mesélhetnének munkabírásáról, lelkesedéséről, ho- kiszeretetéről. IPACS LÁSZLÓ Az FTC 1968-ban vízilabda-baj­nokságot nyert csapatának a tagja. Úszóként kezdett, de amikor az FTC-hez került már csak vízilabdá­zott. Általában védőfeladatot látott el, de így is igen gólerős volt. Egy év­tizeden át küzdött a zöld-fehér színe­kért. JUHÁSZ ISTVÁN DR. Az FTC saját nevelésű labdarúgó­jaként ifista korban került az első csapatba. Közel 500 mérkőzésen vi­selte a zöld-fehér mezt! Négy bajnok (1964, 1967, 1968, 1975-76) és négy kupagyőztes (1965 WK, 1972, 1974, 1976 MNK) Ferencváros tagja. Az FTC örökös bajnoka, aki tagja volt a Mexikóban aranyérmet nyert olimpiai válogatottnak. Napjainkban is az amerikai kontinensen él. KALO VITS ISTVÁN 1929 óta — 56 éve! — az FTC tag­ja! Reményteljes atlétaként kezdte pályafutását. 400 és 800 m-es futó­ként, a távolugró csapat tagjaként sok szép sikert aratott. Ä labdaérzéke is kiváló volt, hiszen a negyvenes években az FTC kosárlabdacsapatá­ban is helyet kapott. Már 1937-től az atléták egyik edzője volt. Őt tekint­hetjük az FTC első „módszertanisá- nak” is, hiszen az ügyvezető elnök és a főtitkár titkáraként feladata a szak­mai munka irányítása volt. Fáradha­tatlanul gyűjtötte szakosztályaink eredményeit, egykori sportkönyve­ket, szakirodalmat. 1945-ben az elsők között sietett a pályára, hogy minél előbb visszatérjen az élet az Üllői út­ra. Az atlétikai szakosztálynál, majd a hatvanas évek végén a módszertani osztályon dolgozott. Az FTC örökös tagja, aki napjainkban a MASZ el­nökségében és az Ifjúsági Bizottság keretében szolgálja kedvenc sport­ágát. LUKÁCS EDE 1941-ben a Nagybányai SE-ből ke­rült a Ferencvárosba. A kistermetű csatár összesen 96 mérkőzésen ját­szott a Fradiban. Góljainak száma: 44! Három Magyar Kupa győztes Fe­rencváros tagja volt (1942, 1943, 1944) 1947-ig játszott a Fradiban, utána Marosvásárhelyre költözött. Ott 1952-ig futballozott, majd edzős­ködött. Napjainkban az erdélyi Nagykálón él, nyugdíjas. MENSÁROS LÁSZLÓ A neves színművész Dr. Springer Ferencnek, az FTC alapító elnöké­nek az unokája! Amikor pedig a Springer szobor felállítását követően az új stadionban ünnepséget tartot­tunk, Mensáros László is könnyel te­li szemmel nézte a talapzaton levő nagypapa egykori kőbe vésett arcké­pét. Nem meccsre járó típus, de csa­ládjában sok szó esik a Fradiról. Labdarúgó-szakoszályunk 85 éves jubileumán — idén december 3-án — pedig nagyon várjuk a klubházba. Ősei jogán csak ő szavalhatja el Kosztolányi gyönyörű versét: az Ül­lői úti fákat... NÉMETH MIKLÓS A hatvanas évek elején ifjúsági já­tékosként került az Üllői útra, s gól­erejével hívta fel magára a figyelmet. Kétévi salgótarjáni kitérő után össze­sen 105 meccsen szerepelt az FTC csapatában és 58 gólt szerzett. Tagja volt az FTC 1972. évi MNK győztes gárdájának. NB I-es pályafutását Csepelen fejezte be. A Fradi öregfiúk csapatához azonban napjainkban is érvényes igazolás köti... NYILASI TIBOR Az FTC ifjúsági bajnokcsapatából került a felnőtt gárdához. 1973 és 1983 között 381 mérkőzésen szere­pelt a Fradiban. 220 gólt szerzett, amivel a klub góllövő örökranglistá­ján nyolcadik. Az 1980-81-es bajnok­ságban elért 30 góljával az európai góllövő listán második volt, azaz Ezüstcipős! Két ferencvárosi bajnok­csapat (1975-76, 1980—81) és há­rom MNK-győztes gárda tagja (1974, 1976, 1978). A klub örökös bajnoka, aki a Toldi-vándordíjat három alka­lommal is elnyerte (1981, 1982, 1983). Napjainkban az Austria csa­patában kamatoztatja tudását. ONÓDYANDOR A negyvenes években játszott, a megbízható hátvédek közé tartozott. Az FTC védelmének is 116 mérkőzé­sén erőssége volt. A magyar váloga­tott első „villanyfényes meccsének” a résztvevője (1946: Luxemburg) — egyébként ez volt egyetlen váloga­tottsága. PUSZTAI LÁSZLÓ Az egykori szentesi—szegedi—kis­pesti „villámjobbszélső” 1974-től 1980-ig az Üllői úton másodvirágzá­sát, sőt fénykorát élte. Két bajnok (1975-76, 1980-81) és két MNK- győztes (1976, 1978) Ferencváros tag­jaként közel háromszáz mérkőzésen szerepelt zöld-fehérben! Az osztrák Eisenstadtnál történő „levezető” évei után visszatért az Üllői útra, nap­jainkban szakosztályvezető. RADVÁNYI PÁL A B-közép megalakulását követő­en évekig a szurkolói gárda hivatalos zászlótartója, a fradisták szószólója volt. Később az amatőr FTC titkára, majd 1933 nyarától az FTC igazgató­ja. Nem sokáig tevékenykedhetett új minőségében, hiszen 1933. szeptem­A Radványi-emléktábla a B-középnéi bér 14-én hashártyagyulladásban tra­gikus hirtelenséggel elhunyt. Emléké­re a szurkolók Radványi-díjat alapí­tottak — amelyet minden évben a legeredményesebb ferencvárosi spor­toló kapott. Öt éven át adták ki a dí­jat. íme a nyertesek: 1933: Sárosi György, 1934: Szigeti Lajos, 1935: Toldi Géza, 1936: Táncos Mihály, 1937: Korányi Lajos. Ugyancsak a szurkolók kezdeményezésére történt az is, hogy a B-középnél, a tribünre márványtáblát helyeztek Radványi Pál emlékére. SCHILLERWEIN ISTVÁN Az ötvenes évek kiváló válogatott kerékpárversenyzője edzői pályafutá­sát az FTC-ben kezdte. Szívós mun­kával az FTC-t története során soha nem látott kerékpársikerekre vezette. A sportág nagy nemzetközi fesztivál­jának, az Arany Mokka G. P.-nek a létrehozója, szakavatott, lelkes szer­vezője. Napjainkban az FTC szak­osztályvezetője, egyben a magyar ke­rékpársport szövetségi kapitánya. SZEDLACSIK FERENC A MÁV Gépgyárban kezdett fut­ballozni és már ott is feltűnt nagysze­rű irányító készségével. 1919-ben a Törekvésbe került. 1920-tól a Teplit- zer FC-vel dél-amerikai túrán szere­pelt, középcsatár volt. 1922-ben visz- szajött Budapestre, a Törekvésbe. A Ferencváros 1927 augusztusában szerződtette, és 1932-ig erősítette a zöld-fehér gárdát. Tagja volt az 1927—28 és 1931—32-es bajnok, va­lamint az 1928-as KK és Magyar Ku­pa győztes Ferencvárosnak. 172 mér­kőzésen 84 gólt szerzett, ami azért is szembetűnő mert a technikás csatár inkább kiszolgáló, előkészítő típusú labdarúgó volt. Egyszeres magyar, sokszoros csehszlovák válogatott. Prágában is hunyt el — 1973-ban, 75 éves korában. DR. TÖRÖK ZOLTÁN A magyar evezős sport kiemelkedő egyénisége volt. Hosszú és igen ered­ményes versenyzői pályafutása csúcspontjának az 1932-es EB-arany­NEVTORTENETEK Farkas Gábor elnökségi tagunktól tudunk a következő két kis tör­ténetről. A harmincas években játszott egy Füstös nevű labdarúgó a Fradi­ban: Illetve Fischer volt a becsületes neve, de hát a csapat vezetői az újoncot Füstös néven adták meg az újságíróknak. Fischer lélekszakad­va rohant a ferencvárosi vezetőkhöz, amikor az újságban nem találta a nevét — és kérdezte, hogy miért hagyták ki? — Fiam hiszen benne van a csapatban, nézze csak figyelmesen az összeállítást... Mondjuk a Füstös név hogy tetszik? * Farkas Gábornak egy újságíró javasolta, hogy a szép úszósikereket elérő Bajnogel Csilla nevét magyarosítsák. Farkas Gábor igazgatónál dolgozott Csilla édesanyja, akitől a fe­rencvárosi sportvezető megkérdezte: — Asszonyom, mi volt Önnek a leánykori neve? — Madarász — hangzott a válasz. Farkas Gábor a következő napon már Madarász Csilla néven adta le az úszónő nevezését — aki a „keresztelőről” csak utólag értesült... érem számított. Büntetőbírói hivatá­sa sem szakította el a sportágtól. Edzőként is a legeredményesebbek közé tartozott. A felszabadulás után az FTC evezős szakosztályának veze­tőedzője lett. Generációk sora került ki a keze alól, neve összeforrt az FTC evezősszakosztályával. Az FTC ala­kulásának évében született, 1970-ben hunyt el, a klub örökös tagja. UNGÁR GYULA A tízes évek elején az FTC „arany­korszakában” került a Fradi ifiből az első csapatba. Bár nem okozott csa­lódást, Fritz Lajost az első számú ka­pust nem sikerült kiszorítania. Né­hány nagyszerű védést így is produ­kált, a legnagyobbakat éppen a lab­darúgás tanítómestereinek az ottho­nában, az FTC londoni mérkőzésein! Tagja volt az 1911 —12-es és az 1912—13-as bajnokcsapatnak. 1925-ben pedig örökös bajnoki ki­tüntetésben részesült. ÜTŐ GÉZA Az FTC ötvenes évekbeli evezős­bajnoka. 1954-ben a kormányos nél­küli kétevezős és nyolcas, 1955-ben és 1956-ban a kormányos nélküli négyevezős és kormányos négyeve­zős tagjaként magyar bajnok. A ma­gyar válogatottban 1952-től 1956-ig versenyzett. VATAI LÁSZLÓ Kalocsáról került az FTC-be 1959-ben. Hamarosan a válogatók is felfigyeltek a tehetséges versenyzőre. Birkózónk a római olimpiáról csak az indulás előtt 1 nappal történő kar­törése miatt maradt itthon ... Több Szalay Imre emlékversenyt, nemzet­közi versenyt nyert, a magyar baj­nokságokon pedig hétszer volt ezüst­érmes! Jeles birkózónk egyetlen ma­gyar bajnoki címét pályafutása végén nyerte. (Kötöttfogás, 90 kg.) 1971-ben vonult vissza. Az FTC-ben, sőt rövid ideig még Dániában és a felnőtt válogatottnál is edzősködött. 1983. március 6-án tragikus hirtelen­séggel 44 éves korában hunyt el. A serdülő birkózók minden évben kötöttfogású versennyel tisztelegnek Vatai László emlékének, amelyet az FTC és szülővárosa mindig Kalocsán rendez. WIESNER TAMÁS A kiváló vízilabdázó 1969-ben a KSI-ből igazolt át az FTC-be. Siker­listája felemelő „olvasmány”: EB aranyérem (1977: Jönköping), Világ­kupa győztes válogatottunk tagja, összesen 118-szoros magyar váloga­tott! Két Szuper Kupa és három KEK-siker aktív részese! Az FTC örökös bajnoka. Napjainkban az FTC csapatánál társadalmi edzőként segíti dr. Szívós István munkáját. ZUBORNÉ ZSOLNAI ÉVA Az FTC két bajnok kézilabdacsa­patának tagja (1966, 1968) 206 mér­kőzésen szerepelt, 108 gólt dobott. A népszerű „Zsoli” mindezt 32 éves kora után érte el, hiszen addig a Bp. Spartacus kézilabdázója volt. így a Fradiban alaposan bebizonyította, hogy a szövetkezetiek korán búcsúz­tatták ... ZSOLT (ZSEBRÁNSZKY) GÉZA Az FTC egykori tehetséges atlétá­ja. 1919-ben így írtak róla: „Magas, erőteljes, rendkívül rugalmas. Nagy­szerű magasugró. De Zsolt gátat is szeret futni, s a súlydobásért is ra­jong, sőt a diszkoszt sem veti meg. így azután szétforgácsolja tehetségét. Érdekes, hogy Zsolt tudatában van ennek, s ügyet sem vet rá, a sokolda­lúságot becsüli a legtöbbre.” A kü­lönféle versenyeken bizony sokan ta­pasztalhatták Zsolt Géza sokoldalú­ságát. Hol a magasugrók, hol a futók között aratott sikereket. 1923 júliusában Spanyolországba vándorolt ki. 1979. szeptember 3-án bekövetkezett haláláig élt ott. A 82 éves korában elhunyt Zsolt Géza sze­mélyében nemcsak a sportembertől, hanem a neves festőművésztől is bú­csúztak a barcelonai temetőben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents