Fradi műsorlap (1984/85)
1984-1985 / 5. szám
Fradi műsorlap-------------— .. „ " ^oSI TvN. 7I77Z7Z^7TZZZ77~^Z7rrT7TTZ^ Ä AZ 1984-ES ÉV SPORTOLÓJA GÁSPÁR TAMÁS Mister Mázsa Lipcse előtt Amikor 1979 áprilisában a bukaresti kötöttfogású Európa-bajnok- ságon Gáspár Tamás, birkózó-szakosztályunk akkor még csak készülődő csillaga kétszer is meghidalta Nyikolaj Balbosint, kevesen tudták a nemzetközi szakértői világban, hogy ez a két „penge” megmozdulás micsoda karrier kezdete lehet. (Azt mondjuk: „lehet”, mert hogy valóban az lesz-e, azt még jó néhány világversenyes aranyérme elhódításával kell igazolnia!) Jukka Lehtinen, egy finn újságíró mondta akkor, a román fővárosban: „Ha ez a fiú megtanul elsőszándékú akciókat is, és nemcsak az ellenfél hibáiból él meg, akkor most láttuk a nyolcvanas évek «Mister Mázsáját«!” Nos, Gáspár Tamás akkor még kikapott a szovjet titántól, ide 1984-ben három alkalommal is fényes revansot vett rajta. Az egyik Artex Grand Prix-győzelmet hozott Szegeden, a másik európa-baj- noki aranyéremhez segítette, a harmadik pedig a budapesti nyílt, nemzetközi „A” kategóriás erőfelmérőn állította a 100 kg-os világelit csúcsára Tamást. A 24 éves fradista sportoló teljesen joggal érdemelte ki 1984-ben az újságíróktól „Az év sportolója” büszke címet, amivel 1971 után ismét birkózó hághatott a grádics legfelső fokára. (Előde e téren a válogatott mostani szövetségi kapitánya, dr. Hegedűs Csaba volt.) Tamás már igen sokszor szerepelt „Műsorlapunk” hasábjain. Mindig e^y-egy, menetrendszerűen érkező bravúrja után beszélgettünk vele. Most, mint a magyar férfisport No. 1-e került a „vallatószékbe”, fme, egy villámsebességű kérdezz- felelek Tamással! Hitted volna, hogy megelőzöd az öttusázó Fábián Lászlót e voksoláson? — Ha 1984-es eredményeimet nézem, akkor igen. De ha arra gondolok, hogy az olimpiai, világ- és négyszer Európa-bajnok Kocsis Ferenc, most visszavonult válogatott társam sohasem bírta a sportújságírók bizalmát ezen a szavazáson, akkor már „tamáskodom”... Mit jelent számodra egy ilyen elismerés? — Elkötelezettséget. A teher most hármas: mivel a kötöttfogású válogatott erősen fiatalodik, kimondva vagy kimondatlanul tőlem várják azt, hogy újabb kimagasló sikerekkel vágjam az utat az újoncok előtt: azaz példát adjak nekik. Másodszor: illene megvédeni ezt az elsőséget. Mindig is vezérelt: elismertetést a birkózásnak! A harmadik? A tavalyi EB-arany messze nem elég, újabb és újabb elsőségekkel kell nyeregben maradnom. Most, amikor Lipcse előtt állsz, az EB-címvédés nehéz dolgát miként képzeled el? — Lipcse ... Kétségkívül figyelembe kell vennem, hogy Thomas Gáspár Tomi édesapjával koccint az 1984-es év sikereire Hörschel, az NDK ügyes 100 kilósa 1985-öt is jól kezdte, megverte Svédországban a bolgár klasszist, Dimitrovot. Azután: a szovjet együttes mindig képes a válogatásban is szenzációra. Annyi jó birkózójuk van, mint égen a csillag. Ügy tudom, a román olimpiai bajnok Andrei például folytatja még. Szerintem négyen-hatan vagyunk a világon olyanok, akik az Európa- és világbajnokságokon azonos hőfokon tarthatjuk a remény tüzét. Mert jazt ma már mindenki tudja, hogy az öreg kontinens bajnoksága egyet jelent a világbajnoksággal, hiszen a tengerentúlról aligha tör be valaki. Lipcsében Napóleon is „megbukott” a „Népek Csatáján”. Most kétségkívül te számítasz Bonapar- tének az április végi EB előtt. Nem nyomaszt ez a teher? — Vittem már nagyobb súlyt is a vállamon. Persze a birkózásban is „kerek a labda’’, a véletlent nem lehet kizárni a bukási lehetőségek közül, de én igyekszem elhessegetni ezeket a rémálmokat. Ha a tavalyi impozánsan szép — ezt már szinte (megszoktuk — fradista birkózómérleget szemléljük, a te EB-címed mellett Komáromi Tibi junior európa-bajnoki győzelme. no és Kékes Gyuri üstökös- szerű fellobbanása képesztett ,el bennünket. És a Gyuri gyerek ugye 100 kilós ... ! — Ha még az lenne, akkor is érteném a célzásodat... De nem az már. Igaz, a mi szakosztályvezetésünk inkább a mázsás súlycsoportban akarta menedzselni Gyurit, de a nehézsúlyban legalább jannyi fő- fájdító kérdés van manapság magyar birkózóberkekben, így — mivel Gyurka súlya már 108—110 kiló körül mozog — Hegedűs kapitány, hallomásom szerint, a legnehezebbek között számít majd rá. Mit mondjak? Kékes ügyes srác, eszményi élességű meccseken vere- kedtük végig magunkat a klubedzéseken. és örültem volna, ha ilyen edzőtárs segít. De a magyar birkózás közös érdeke, hogy Gyuri a nehézsúlyban foglaljon el válogatott helyet. Mostanában mindenütt azt mondjak a magyar birkózók: a fő cél, a „kereszteshadjárat” ideje és helye: 1986 októbere és a Budapest Sportcsarnok. Világbajnokság... A mai fiatal gárda valóban beérhet addigra? — Be kell érnie! Ahogyan annak idején engem is mélyvízbe dobtak, úgy Kékesék, Sikéék, Komáromiék is ilyen jövő elé néznek. És vannak olyan vagány kölykök, hogy ezt a kesztyűt felvegyék. Szerinted hány fradista lesz a két fogásnemű válogatottban jövőre? — Sok. Mert ki hitte volna, hogy ennyire hirtelen vonul vissza csillagaink hada, mint ahogyan tette? De szerencse, hogy már idejekorán meghívták a fiatalokat a keretbe, akik nemcsak szakmailag lestek el sokat Kocsiséktól, de azt a fanatizmust is láthatták, ami nélkül ma nem élsportoló az élsportoló. Ami a kérdésre adandó válaszomat illeti: a kötött- és szabadfogású húsz helyből akár nyolcat vagy kilencet is bérelhetünk, mert addigra kellő rutinhoz jutnak. Te személy szerint melyik zöldfehér birkózóban látod a legnagyobb fantáziát? — Kötöttfogásban azt hiszem Komáromi Tibitől várhatunk fényes dolgokat. Engem őszintén meglepett, amikor a budapesti „A” kategóriás versenyen a szovjet világ- klasszis Aphazava egyszerűen „meghalt” a kezei között. Igaz, 7:0-ra elment, de amit Tibi utána művelt, az enyhén szólva is tájfunszerű csoda volt. A záró egy percben teljesen jogosan kellett volna leküldeni a szőnyegről passzivitás miatt a szovjetet. Tamás alaposan megváltozott néhány év alatt. Míg „civilben” és a szőnyegen is olykor túl sokat kockáztatott feleslegesen, ma minden tette, megnyilvánulása céltudatos. Amiből kellemes 1985-ös szereplés várható Mister Mázsától.. . Szabó Sándor AZ 1848-AS MÁRCIUSI célkitűzések győzelme, s az aggodalom a forradalmi vívmányok megtartásáért előtérbe hozta a fiatalság honvédelmi nevelésének, a rendszeres testnevelés bevezetésének kérdését is. Már a pesti egyetemi ifjúság 1848. március 17-én, Vasvári Pál vezérletével megfogalmazott kiáltványában ott szerepelt a követelmények között „testgyakor- lati intézetek és egyletek felállítása”. A pesti egyetemi ifjúság kívánalmait a „győri főtanodai ifjúság” szintén magáévá tette. A soproni evangélikus főiskola hallgatói reformkívánalmaikban ugyancsak: „testgyakorló intézetnek, kapcsolva egy vívóiskolával, minél előbbi felállítását” kérték. Országszerte hasonló kívánságokkal lépett fel a közép- és főiskolai tanuló ifjúság zöme. Az első magyar tanügyi kongresszus 1848. június 20-án először dolgozott ki olyan reformtervet, amelyben az óvodától a felső iskoláiq rendes tantárgyként szerepel a testnevelés. 1848 tavaszától a honvédelmi képzés szolgálatába állították működésüket a tornaegyletek és gimnasztikái tanfolyamok is. A pesti Testgyakorló Intézet 1848-ra érte el legnagyobb létszámát: 171-re emelkedett tagjainak száma. A szabadságharc nehéz csatái közepette is egymást követték az ifjúság testnevelését biztosító intézkedések. Kossuth Lajos, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke 1848. december 6-án utasította a Pénzügyminisztériumot, hogy a pesti testgyakorló >nt?zer«k számórá *500 forint segélyt biztosítson. Ugyanakkor felhívta a Vallás és Közoktatási Minisztériumot, hoqy az intézet államosításának kérdését tűzze napirendre és egyidejűleg tegyen lépéseket a háborús viszonyok között nagy jelentőségű iskolai testnevelés bevezetésére. Az ifjúság honvédelmi nevelését és ezen belül a testnevelés és sport általános bevezetését célzó nagy jelentőségű intézkedések — a szabadságharc rohanó eseményeinek következtében — csak részben kerülhettek megvalósításra. A sorra napvilágot látott úttörő rendelkezések azonban világosan bizonyítják, hogy a szabadságért küzdő magyar nemzet legkiválóbb fiai 1848-ban is felismerték a testnevelésnek és a sportnak az ifjúság honvédelmi nevelésében betöltött jelentőségét. Csapataink bajnoki mérkőzései a tavaszi idényben LABDARÚGÁS Március 2. Békéscsaba—FTC Március 9. FTC—Eger Március 13. SZEOL AK—FTC Március 16. FTC—Haladás Március 24. MTK-VM—FTC Március 27. FTC—ZTE Április 6. FTC—Honvéd Április 20. Videoton—FTC Április 27. FTC—Vasas Május 4. PMSC—FTC Május 18. Ü. Dózsa—FTC Május 22. FTC—Rába ETO Május 25. Csepel—FTC Május 29. FTC—DMVSC Június 1. FTC—Tatabánya VÍZILABDA Április 3. OSC—FTC Április 6. Eger—FTC Április 7. Vasas—FTC Április 20. FTC—KSI Április 21. BVSC—FTC Május 1. FTC—SZEOL AK Május 4. FTC—Ü. Dózsa Május 5. FTC—Tatabánya Május 11. Szolnok—FTC Május 12. FTC—Szentes Május 19. FTC—Bp. Spartacus Május 25. FTC—Bp. Honvéd Május 26. FTC—Tungsram KÉZILABDA — NŐI Március 30. Tatabánya—FTC Április 6. FTC—Borsodi B. Április 14. FTC—TFSE Április 19. Bp. Spart.—FTC Április 21. FTC—Építők Április 26. Győri R.—FTC Április 28. FTC—Veszprém Május 3. Dunaújváros—FTC Május 5. FTC—DMVSC Május 10. BHG—FTC Május 12. FTC—Vasas Május 17. Lehel SC—FTC Május 19. FTC—Békéscsaba Május 24. Veszprém—FTC Május 26. FTC—Dunaújváros Június 2. Debrecen—FTC kézilabda — férfi Március 30. Tatabánya—FTC Április 6. FTC—Békéscsaba Április 13. FTC—DÉLÉP Április 20. Szeged—FTC Április 27. FTC—Várpalota Május 5. Győr—FTC Május 11. FTC—Bp. Honvéd Május 18. Veszprém—FTC Május 25. FTC—Ü. Dózsa Június 1. Debrecen—FTC Június 8. FTC—Ózd Június 15. Elektromos—FTC Június 22. FTC—PMSC BűsÉgi Mrek Az úgynevezett labdarúgó holtidényben — amely lapunk megjelenése szempontjából is szünetet jelentett — az FTC Elnöksége két alkalommal ülésezett, s mindkétszer igen fontos kérdések szerepeltek napirendi pontokként. 1984. december 14-én a labdarúgó-csapat őszi szerepléséről készült beszámoló megvitatása, a „hogyan tovább” kérdése állította nem könnyű feladat elé az Elnökség tagjait. A több, mint négyórás ülés végén, minden körülményt figyelembe véve hozta meg a jövőre vonatkozó döntését Elnökségünk. Segítették a munkát a Magyar Labdarúgó Szövetség jelenlevő képviselői: dr. Szepesi György elnök, dr. Páncsics Miklós főtitkár és Mezey György szövetségi kapitány. Szavaik a Ferencváros sorsa iránti őszinte érdeklődést tükrözték, hangsúlyozták: minden korrekt segítséget megadnak ahhoz, hogy a legnépszerűbb magyar csapat mielőbb kikerüljön a hullámvölgyből, hiszen ez az egész magyar labdarúgás érdeke. Mint tudjuk, állásfoglalásuk kézzelfogható jeleként három játékosunk: Pölöskei, Szántó és Zsinka együtt készülhetett a válogatott kerettel a spanyolországi Benidormban. Az ülés további részében előterjesztették a februári küldöttközgyűlés beszámolójának tervezetét, továbbá az Elnökség 1985. évi üléstervét. A január 25-én tartott FTC Elnökségi ülésen egy, a klubunk életében nagyon fontos esemény, a február 23-i vezetőségválasztó küldöttközgyűlés jegyében folyt a munka. Az Elnökség tagjainak kiegészítéseivel, módosítási javaslataival fogadták el a mintegy 40 oldalnyi terjedelmű anyagot, annak végleges szövegét. Tudomásul vették továbbá a Számvizsgáló Bizottság beszámolójában foglaltakat. Hargitai Károly ügyvezető elnökhelyettes tájékoztatott a közgyűlés előkészületeinek munkálatairól. Elmondta, hogy ismét a hagyományos helyszínen, az ÉDOSZ felújított székházában lesz a nagy esemény. (Több mint egy évtizedig a Kertészeti Egyetem aulájában voltak a közgyűlések.) Meghallgatta Elnökségünk a labdarúgó-csapat téli felkészüléséről adott helyzetjelentést, majd befejezésül dr. Kovács Imre, az FTC elnöke emelkedett szólásra. Röviden áttekintette az elmúlt négy év történéseit, s megállapította, hogy bár szép sikereket is elkönyvelhettünk, összességében nem volt igazán eredményes a Ferencváros ebben az időszakban. Az igazi előrelépést inkább a feltételek javítása, az új létesítmények építése terén sikerült felmutatni. E folyamat közelgő befejezésével mondhatni igazi sportparadicsomban készülhetnek majd klubunk sportolói. Végül — minthogy az elnökségi tagok négyéves megbízatása lejárt — dr. Kovács Imre köszönetét mondott a testület tagjainak munkájukért. Azoknak, akik aktivitásukkal, áldozatkészségükkel a legtöbbet segítették egyesületünket, a Ferencvárosi Torna Clubot. M. Z.
