Fradi műsorlap (1984/85)
1984-1985 / 7. szám
1984/85-ÖS IDÉNY 7. SZÁM Fradi műsorlap 5 Muha, Havas, Boskovics góljaival 3-1-re nyerték. A színészek gólszerzője Papp Laci volt... — A Sátoraljaújhely—Sárospatak vegyes elleni barátságos mérkőzésen a Fradi 16-2-re győzött. A gólaránynál jóval meglepőbb volt, hogy a középhátvédet játszó Mátrai 7 gólt szerzett! A találkozó egyébként 37 percig döntetlenre állt! AUGUSZTUS — Fradi „tűzijáték” három nap késéssel — azaz augusztus 23-án. A Ferencváros—Űjpest mérkőzés harmadik percében Fenyvesi bombája a hálótartó vason csattant. A zöld-fehér együttes szinte állandóan ostrom alatt tartotta a lilák kapuját. A 14. percben Várhidi Albertet fautolta, Flórit kivitték — de 3 perces ápolás után visszatért a pályára. Néhány perc múlva Várhidi mentett a gólvonalról... Egy újabb szögletrúgás után Rajna fejelte ki a labdát a gólvonalról! Ezután sorrendben még négy szögletet rúgott a Fradi... A 2 pont sorsát eldöntő gól a II. félidő kezdetén született meg: Orosz fejese — a sok kihagyott helyzet után hálót ért. — Az FTC Bukovi Márton személyében szaktancsadót is szerződtetett, hogy a labdarúgószakosztály munkáját ezáltal is erősítsék. Bukovi: — Remélem, hogy bekapcsolódásom a Ferencváros életébe nem okoz majd törést. Ügy gondolom: vannak elképzeléseim, amelyek megvalósítás esetén alkalmasak arra, hogy segítsék a Ferencváros előrehaladását. SZEPTEMBER — „Szerdán este új arcát mutatta be Népstadionunk — villanyfényben ... Már naplementétől kezdve ott ültek az emberek, várva az első fényre, amely a négy gigászi „gyertyatartóból” sugárzik majd. Később a hangszórón át beszédek hangzanak. A tapsok a világítóberendezés építőinek szólnak. Azután halljuk: — Gyulladjanak ki a fények és hirdessék, hogy újra gazdagabbak lettünk! Egy pillanatig sötétség borul a stadionra, hogy aztán szemkápráztató fényébe borítva álljon előttünk teljes esti pompájában ragyogva. A szürke égen mintha a félhold is elhalványult volna. Zúg a taps, amikor kifut a két magyar csapat a pályára. Ez történt 1959. szeptember 9-én este a KK-döntő előtti percekben.” A sporttörténeti esemény után a két magyar csapat, a Honvéd és az MTK megkezdte a KK-dön- tőt. Az est Honvéd-sikerrel zárult, hiszen Tichy személyében Honvéd-játékos rúgta a Népstadion első „villanyfényes gólját” és az eredmény is a piros-fehéreknek kedvezett, mivel 6-5-ös összesítéssel a Honvéd nyerte a KK-t! 17. KÉRDÉS: Az FTC mikor, hol és melyik csapattal játszotta eddigi legutolsó KK-mérkőzését? — Salgótarjánban: FTC—SBTC 1-1. „A nógrádi szénmedence bányászai nagy lelkesedéssel készültek a IX. bányásznap megünneplésére. A sportműsorok kiemelkedő eseménye a Ferencváros salgótarjáni vendégjátéka volt. A festőién szép környezetben épített nézőtéren rekord-közönség figyelte a bányásznap kiemelkedő sporteseményét. A nézők között ott volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. — Izgalmakban bővelkedő, de az első húsz perctől eltekintve nem túlságosan magas színvonalú mérkőzést hozott a találkozó. A mérkőzés legjobb teljesítményét nyújtó csapatrésze Mátraival az élen a Ferencváros közvetlen védelme volt.” — Egy új „világcsúcs”: „A történelemben először sikerült a Földről más égitestet űrrepüléssel elérni. A kimagasló esemény megörökítésére a Hold felszínére juttatták a Szovjetunió címerével és a következő felirattal ellátott zászlócskákat: Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége 1959. Szeptember.” Hmaí Om 4mwi *í4m>ty f&rmv QYKtm ímzió ffyUHAm %4#otr *z#K&Azr m,M&< TÁt%aí $ah&o% V y ttom#cm«. i 18. KÉRDÉS: FTC-kiadványokban az elmúlt évben három sci- fi sport témájú írás jelent meg. Beküldendő: legalább kettőnek a címe. OKTOBER — Villanyfénynél: FTC—Tatabánya 1-1! 60 ezer néző előtt este fél nyolckor kezdődött a találkozó a fényárban úszó Népstadionban. A Fradi első villanyfényes bajnoki mérkőzése csak félsikerrel zárult az akkor legjobb vidéki csapatnak számító Tatabánya ellen. „A Ferencváros úgyszólván végigtámadta a mérkőzést. Sokszor szinte nyomasztó volt az FTC fölénye, de a zöld-fehérek ezt a fölényt nem tudták hasznosítani. Keveset lőttek messziről kapura, s a helyzetek közül csak egyet tudtak gólra váltani.” Első villanyfényes bajnoki gólunk története: a 70. percben Fenyvesi szögletrúgása után Al- berthez került a labda, a középcsatár megemelte, aztán 14 méterről kapásból nagy erővel védhe- tetlenül a bal felső sarokba vágta: 1-1! Az első villanyfényes bajnoki találkozónk arról is „nevezetes”, hogy az évtized egyik legszabályosabb gólját Srankó játékvezető nem adta meg a Fradi javára ... Pedig hej, de hiányzott az az egy pont! NOVEMBER — Ismét egy „történelmi” mérkőzés. A Népstadionban az FTC—BVSC mérkőzésen (5-1) egyedülálló eset történt: négy fejesgól egy bajnoki mérkőzésen — egy játékostól! 19. KÉRDÉS: Ki szerezte a négy fejesgólt? DECEMBER — A Fradi szomorú futballma- tinéval fejezte be az őszi évadot: MTK—FTC 1-0. A 34 éves Gel- lér kapus kivédte a ferencvárosi játékosok „szemét” ... Az FTC a 4. helyen zárta az őszi idényt. — A Népsport a téli hónapokra is csinált egy kis elfoglaltságot a szurkolóknak. Több részből álló irodalmi pályázatot, rejtvénysorozatot írtak ki az olvasóknak. Utolsó kérdésünket ebből a negyedszázaddal ezelőtti Népsporttotóból kapják. 20. KÉRDÉS: Kivel csapott össze Korányi egy régi olasz—> magyar mérkőzésen, amikor lábtörést szenvedett? Guarisi 1 Cesarini X Caligaris 2 BESZÉLGETÉS ZALKA ANDRÁSSAL, AKI MAJDNEM FRADI JÁTÉKOS LETT Zalka András (54 éves) a magyar labdarúgás egyik legnagyobb szaktekintélye. Edzőnemzedékék és tanártík egész sorát tanította a Testnevelési Főiskolán, könyveivel, elméleti cikkeivel méltán vívott ki magának rangot a futballban. Azt azonban csak kevesen tudják róla, hogy a pályán is otthonosan mozgott, jól bánt a labdával, labdarúgóként hívta fel magára a figyelmet. Ennek bizonyítéka, hogy nem kisebb klub szeme akadt meg rajta, mint a Ferencvárosé. Ráadásul olyan időszakban, amikor a mainál sokkal több klasszis labdarúgó kergette a labdát az élvonalban. % Hogyan is született Zalka András és az FTC rövid „eljegyzése”, amelyből igaz később házasság lett, de már egészen más szituációban. — A kérdésre a választ a legilletékesebb, a Test- nevelési Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára adja meg: — 1957-ben a felejthetetlen Tátrai Sándor teljesen váratlanul beállított hozzám a TF-en. Rövid bevezető után meglepő ajánlattal rukkolt ki és elém tett egy átigazolási lapot. 0 Mi volt ez a meghökkentő mondat? — Szavai mellbe vágtak, hiszen szívem vágyát tolmácsolta. Köntörfalazás nélkül így fogalmazott: gyere a Fradiba focizni. Pusztán ennyi volt a felkérés a táncra, semmi több. Hirtelen azt hittem, rám szakadt az égbolt, valami elképesztő gyorsasággal kanyarítottam a nevemet az átigazolási lapra. 0 Gondolom azért lehetett némi előszele ennek a Tátrai-látogatásnak. — Az igazság az, hogy 1950-től, vagyis elsőéves koromtól játszottam a TF labdarúgócsapatában. Szerénytelenség nélkül mondhatom, nem is rosz- szul. Persze nem volt nehéz dolgom, mert remek partnerek jöttek össze, több későbbi élvonalbeli labdarúgó. A fradisták közül például Thomann, Csabai Jóska, Sári Géza és Friedmanszky Zoli is csapattársam volt. Rajtuk kívül még a Tatabánya jelenlegi vezetőedzője. Bacsó Pista és Édes Laci is a főiskolai gárda erősségei közé tartozott. 0 Apropó! Friedmanszky Zoltán. Ha nem csal az emlékezetem, akkor ő is 1957-ben került az Üllői útra, közvetlenül az emlékezetes ausztrál túra előtt. Nincs a két átigazolás között valami összefüggés? — Friedmanszky Zolira és rám is Csanádi Árpád hívta fal a Ferencváros vezetőinek a figyelmét. Zoli rendkívül gólerős center volt, akinek a bámulatos rúgótechnikájára azt hiszem még emlékszik a Fradi közönsége. Akár 30—40 méterről is óriási bombát rúgott a kapuba. Én pedig a mai felfogásban középpályást játszottam, balfedezetet. Elég jól tudtam helyzetbe hozni társaimat, elég sok gólt rúgtak a csatárok leadásaimból. Egyébként sokszor voltunk edzőpartnerei nemcsak az NB I-es csapatoknak, de még a válogatottnak is, így hamar elterjedt a hír, hogy a tornatanár urak nemcsak dumálnak a fociról, hanem elég jól bánnak a labdával is... 0 Végül is a nagy álom szertefoszlott, hiszen soha nem lépett pályára az FTC színeiben. Miért hiúsult meg a klubcsere? — A főiskola akkori igazgatója, Antal József behívott magához, s nyíltan feltette a 'kérdést: „Tanársegéd akarok lenni vagy profifocista?” 0 Szó, ami szó, nem könnyű lecke. — -Lévén, hogy már 1954-től tanítottam a TiF-en és már ekkor tanársegéd voltam, gondolkodás .nélkül a katedra mellett döntöttem. 0 Vagyis a nagy ábránd így tiszavirágéletű volt. — Sajnos -igen. Talán azért is, mert nem éreztem magamban annyi kvalitást, hogy bátran neki mertem volna vágni ennek az új bűvös útnak. -Nem hittem abban, hogy az általam oly nagyra tartott sztárok között gyökeret -tudok ereszteni. Persze mindez csak fel-tételezés, mert végül is nem mérettem meg magam, kihagytam a nagy ziccert. 0 Később nem bánta meg? — Soha életemben nem szerettem visszanézni, hiszen ami elmúlt, azon már úgysem lehet változtatni. # Meddig játszott még a TF csapatában? — 1959-ig. Ekkor -ugyanis Baróti Lajos -szövetségi kapitány mellett én lettem a magyar válogatott edzője. Fájt a szívem a korai búcsú miatt, de a főiskolai munkát, az e-dzősfcödést, valamint a játékot már nem tudtam volna összeegyeztetni. így természetesen a -foci -húzta a röv-idebbet . .. A cikk elején céloztam rá, hogy végül is Zalka András és a Ferencváros házassága létrejött, igaz, néhány évvel később. 1964-től a zöld-fehér klubnál dolgozott, először Mészáros Dodó vezetőedző mellett, mint pályaedző. Zalika András erre az időszakra így emlékszik vissza: — A legszebb természetesen a VVK-diadal volt, amely a magyar labdarúgás fel-szabad-ulás utáni egyetlen nagyobb kupasikere. Sokat dolgoztunk akkoriban, de volt értelme a munkánknak, mert egyre érettebben és okosabban játszott a csapat és egyértelműen nemzetközi klasszissá vált a ferencvárosi -gárda. Dodóva.l öröm volt dolgozni, hiszen meghagyta önállóságomat és ez szinte meghatványozta a munlkakedvemet, az ambíciómat. Később még az első csapat kispad-jára is leültem, -amikor Mészáros távozása után rövid edzővállság tört ki. Ám a főiskolai munkám miatt nem engedtem, hogy a nevem a -nyilvánosság előtt is szerepeljen. Vagyis szó szerint, inkognitóban irányítottam a csapat felkészülését. Később, amikor La-k-at Karcsi lett a csapat vezetőedzője, engem bíztak meg az egész utánpótlásszakág irányításával, amellett, hogy az ifjúsági első csapat tréningjeit is ón -vezettem. Emlékezetes, szép szakasza volt az életemnek, amely végül is 1968-ban szakadt meg, amikor már képtelen voltam a főiskolai elfoglaltságom mellett vállalni az edzősködést. Őszintén bevallom, fájó szívvel mondtam búcsút a Fira-d-inak. Zalka Andrást még ebben az évben, vagyis 1968- ban kinevezték a Testnevelési Főiskola igazgatóhelyettesévé, ebben a tisztségben tíz éven át dolgozott. 1978-tól 1984 júliusáig pedig a TF rektora volt. Egy éve egyetemi tanárként a sportjátékok tanszék vezetője. A nagy szenvedélytől, a labdarúgástól most sem szakadt el, társadalmi munkában a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökhelyettese. Szép, sok szempontból páratlan életút, amelynek most lényegében jelentéktelen epizódját elevenítettük fel ezzel a félbemaradt átigazolással. Mégis meggyőződésünk, hogy egy plátói szerelem — be nem teljesült érzelmi vihar — sokszor -maradandóbb sebeket ej-t, mint a tucatnyi futókaland . . . (gyenes)
