Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 16. szám
4 Fradi műsorlap 1983/84-ES IDÉNY, 16. SZÁM Lucca városának a futballrajongóit, hanem az egész megye szurkolóit kell, hogy befogadja. Mondanom sem kell, hogy a pálya füves és minden szempontból modern. Lucoa város csapatának egyetlen célja az volt, hogy ne essen ki az I. osztályból. Nagy meglepetésemre ott találtam volt játékostársamat, akivel a válogatottban játszottam: Kincses Mihályt, aki igazán kivált a többiek közül és valóban baráti módon viselkedett minden szempont - ból. Rajta kívül a kapus (Moro) és a középfedezet (Ferrari) váltak ki. akik hamarosan válogatottak is lettek. De rajtuk kívül sokan másolt — mind fiatalok — igen sokat javultak a kezem alatt és beérkeztek a válogatottba is. 4. KEDVES OLVASÓK, KEDVES SZURKOLÓKI E heti számunkban utolsó folytatását közöljük dr. Sárosi György azon írásának, amelyet egyesületünkhöz küldött. Kérése csupán annyi volt, hogy hagyjuk meg változtatás nélkül sorait. Mint elmondta, ő érzi, hogy tőle nem irodalmi remeket várnak a szurkolók, ő egyszerűen csak le- irta, ami kikivánkozott belőle, ű nem volt író, „csak" egy futballista. De milyen futballistái? Nos, az általa leirtokból ezt is érzékelhetik a fiatalok, elnosztalgiázhatnak az idősebbek. Gyurka befejező sorai után pedig a magam gyűjtötte adatokkal, érdekességekkel, ismeretlen sztorikkal egészítem ki a szerény sportember által elhallgatottakat. N. B. EREDMÉNYES LUCCAI SZEREPLÉSEM Bari után Lucca város I. osztályú csapatához szerződtettek. Lucoa (Toscana) egy kis város, egész közel a nagy Firenzéhez. Az antik városka gyönyörű épületeivel, szobrokkal és egyéb középkori műemlékekkel elbájolóan szép és szimpatikus. Egy nagy és magas kőfallal van körülvéve, amelynek a tetején egy széles sétányon óriási nagy fák vannak, ahol a lakosság és a turisták sétálgatnak. Így Lucca két részre oszlik: a falon belüli és a falon kívüli részre, ahová a falban épített óriási nagy kapukon keresztül lehet közlekedni. A falon belüli részében a városnak úgy érzi magát az ember, mintha elszakadt volna a világtól, mert jóformán semmiféle autóforgalom nincs és így a nagy csendben gyakran még a sétálók lépteinek a zaját is hallani lehet. A futballpálya természetesen nem a belső, hanem a fal külső részén van. Nagy befogadó képességű pálya, mert nemcsak Lucca csapata rövid idő múlva veszélyes ellenfele lett minden esa- patnak az I. osztályban, úgy otthon Luccában, mint azon kívül. A játékosok megértették, hogy nem az egyéni, hanem a csapatjáték az, ami a győzelmet biztosítja. Igyekeztek ezt a csapatjátékot alkalmazni és így átalakultak a játékosok is, mert egy mindért és mind egyért játszott. Röviden: a csapat igen jó játékkal bennmaradt az I. osztályban és így mindenki elégedett volt. Az utolsó mérkőzés után fjedig a játékosok a vállukon vittek az öltözőbe. Én annak is nagyon örültem, hogy sikerült az I. osztályban maradni a csapattal, de még nagyobb boldogság volt látni és érezni azt a szeretetet, amellyel a jále kosok körülvettek. BAJNOKSÁG A JUVENTUSSAL A következő évben a Ferencváros Közép-Európa-i ellenfeléhez: a Juventus csapatához kerültem. A Juventus (Torino városban) csapatát azt hiszem mindenki ismeri, tehát nem kell bemutatnom. Combi, a világhíres volt válogatott kapus (és a Juventus kapusa) várt engem az állomáson Torinóban. Combi először csak egyet akart — mindenképpen — megtudni tőlem: mondjam el, meséljem el, magyarázzam meg neki, hogy amikor Budapesten (egy Ferencváros—Juventus 3:3 mérkőzésen) a három 11-est rúgtam, miért rúgtam mind a hármat ugyanarra az oldalra, az- áz tőle jobbra. Erre megmagyaráztam Combinak az én okoskodásomat, az én gondolkodásomat: az első 11-est tőled jobbra rúgtam, mert biztos voltam ... A második 11-est azért rúgtam oda, mert tudtam, hogy te balra várod ... A harmadik 11-est pedig azért rúgtam újból tőled jobbra, mert követtem a te okoskodásodat, az az. . az elsőt jobbra lőtte, a másodikat is jobbra lőtte megint, lehetetlenség, hogy a harmadik 11-est is ugyanoda lője. Így derült ki nagy nevetések közben, hogy a pályán is kell gondolkozni és egyes esetekben ravasznak lenni. A Juventus a nagy csapatok közé tartozik és tartozott minden időben, mert ha nem is nyerte meg rendszeresen minden évben a bajnokságot, erős csapataival majdnem mindig az elsők között maradt. Amikor odakerültem, már hosszú idő óta nem nyert bajnokságot. A Juventus csapata tele volt klasszis játékosokkal, akik közé számítottak az idegenek is: a három dán játékos. A többiek mind olasz válogatottak voltak, megérdemelten. A csapat centere: Bonipertl, aki akkor állandó válogatott volt, ma a Juventus elnöke. Amikor átvettem a csapatot — szokásomhoz híven — minden játékossal egyenként hosszan beszélgettem, mert meg akartam ismerni őket, mint egyéniség is. Az összes játékost jóindulatúnak találtam, így tehát megtettem a második lépést: meggyőzni őket arról, hogy a közösségért (a csapatért) játsszanak, mert különben sohasem érünk el jó eredményt. Miután senki sem volt ellensége a másiknak, hallgattak rám és hamarosan javult a helyzetünk és a szezon végén bajnok lett a Juventus. Természetesen semmi sem ment olyan simán, mint ahogy én azt itt leírom! Mert senki — én sem — tudja az embereket, ebben az esetben a játékosokat egy varázsbottal átváltoztatni. Nehéz és hosszú idpt igénybe vevő munka ez! De büszkén mondhatom, hogy a hosszú hónapokon folytatott munkám meghozta a gyümölcsét: a bajnokságot! Mester, egy ismeretlen szurkoló, Kemenessy, Pálházy Gyula, dr. Sárosi György, Piola az olasz csapat kapitánya és Pozzo az olasz szövetségi kapitány A Lucca FC elnöke Sárosi tiszteletére rendezett banketten A Juventus egyik győzelme után Amikor egy csapatban a jó játékosok megértik, hogy mit jelent egy mindért, mind egyért és megfelelően vannak előkészítve, a siker nem maradhat el. Ebből az esetből a következő tanulságot lehet levonni: „Az is baj, ha egy csapatnak nincs klasszis játékosa, de még nagyobb baj, ha sok a klasszis játékos.” „F. C. GENOVA 1893." AZ OLASZ FUTBALL KEZDETE A Juventusnál eltöltött évek után a Genova „1893” edzője lettem. Genova FC volt az első futballklub Olaszországban és érthető, hogy a genovaiak büszkék erre. De lehetnek is, mert a futball itt Olaszországban a legnépszerűbb sportnak számít. Genova FC az első évtizedekben több alkalommal nyert bajnokságot és azután a mindig nagyobb versengésben lemaradt az első helyről. De híven a sportszellemhez, minden alkalommal részit vettek (és részt vesznek ma is) a futballbaj- nökságban, ahol rendszerint jól szerepelnek. annak ellenére, hogy már az is előfordult, hogy a II. osztályban játszottak. De rendszerint a következő évben újra visszakerültek az I. osztályba. Genova egy szép és érdekes város. A tenger partján van és Olaszország legnagyobb kikötője. Szép és érdekes, mert a jelen és a múlt szerencsés találkozója. Itt született Kolumbusz Kristóf — Amerika felfedezője — akinek a város központjában levő szülőházát ma is minden turista meglátogatja. A városban igen sok idegen fordul meg, akik hajón érkeznek és mennek tovább pár napi oft-tar- tózkodás után. Genova környéke, amely a tenger partján levő ki- sebb-nagyobb városokból áll, igen érdekes és szép. Az időjárás jó. annak ellenére, hogy a levegő nedves, ami viszont helyettesíti a hóesést, mert itt a havazás a legnagyobb ritkaságok közé számít. A város főutcája széles és hosszú Via XX. Settem'bre, ahol a világ minden fajta és színű népével lehet találkozni. Fehér-fekete-japán- kínai-indiai-arab-amerikai stb., akik színes, érdekes képet adnak a városnak. A futballpálya gyönyörű, de ennek ellenére állandó nagyobbítási munkálatok alatt van... és miután a városnak az I. osztályban két csapata van (Genova, Sampdo- ria), mind a ketten a stadionon kívül edzenek. A Genova FC csapatával jó eredményt értem el, mert a csapat jól játszott és jó helyen végzett az I. osztályú nagy versengésben... azonkívül, hogy igen számos fiatal új tehetséget játszattam a csapatomban, akik mindig jól megálltak a helyüket és sokan közülük válogatottak is lettek. A fiatalok nevelése, kiképzése mindig igen érdekelt és a vesszőparipám volt már otthon is. Az olasz csapatoknál, így a Genova FC-nél is alkalmam volt ezt a képességemet bemutatni, és minden szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy sikerrel. Neveket nem sorolok fel (azokon kívül, akiket itt szükségből megnevezek), de nem szerénységből, hanem mert igen sok nevet kellene elsorolnom és minden névnek volt egy története!, amit hosszú lenne elmesélni! Azonkívül ez egy belső, lelki elégtétel, amiről nem illik és nem szeretek beszélni. Így tehát a Genova FC csapata nem volt kiesési veszélyben, amíg ott voltam, sőt a sok fiatallal szépen, jól és eredményesen játszott. AZ IFJÚSÁGI TORNA MEGNYERÉSE VIAREGGIOBAN Olaszországban a tenger partján levő Viareggio fürdővárosban minden évben rendeznek egy úgynevezett „Tornec di Viareggio”, amelyen Európa legkülönbözőbb és legnagyobb klubjainak a juniores csapatai vesznek részit. 1965-ben a Genova FC fiataljai, az én csapatom nyerte meg. A tornán 16 nagynevű európai város csapatai között ez alkalommal a Ferencváros csapata is részt vett. A sorrend: i. Genova 2. Juventus 3. Milan 4. Ferencváros (Budapest). Kolumbusz Kristóf házát Genovában minden turista meglátogatja, mint már előzőleg is említettem. Egy alkalommal Barcelonába utaz-
