Fradi műsorlap (1983/84)
1983-1984 / 12. szám
8 Fradi műsorlap 1983/84hES (DENY, 12. SZÁM Ki kicsoda a Ferencvárosi Torna Club történetében? irta és összeállította: Nagy Béla H HAJDÚ JÓZSEF A neves kapus két ferencvárosi bajnokicsapatban (197S—76, 1980—81) is védett. Tagja volt az 1976-os és 1978- as MNK-t nyert gárdának is. 1979- ben FTC Fair Play^díjjal jutalmazták sportszerű viselkedését, példamutató pályafutását. A klub örökös bajnoka, aiki jelenleg az FTC egyik pályaedzője. HARGITAI KAROLT 1975 óta a klub ügyvezető elnökhelyettese. Már 1952-ben hivatásos sportvezetőként az akkori Munka- erőtartalékok sportszervezetének irányításában is tevékenykedett. Egyesületünkhöz kerüléséig több, más feldlös beosztásban dolgozott. Elvégezte a TF-ét, öttusa edzői képesítéssel rendelkezik. A hetvenes években az FTC labdarúgó-szakosztály irányításában is aktív szerepet vállalt. Irodájának ablaka arra a pályára néz, ahol gyermekként — még a régi falelátós stadionban — oly sokszor buzdította a zöld-fehéreket ... HAVASI MIHÁLY öt éve a tabdarúgószakosztály technikai vezetője, 25 éve az egyesület tagja! Már 12 éves korában az FTC igazolt kézilabdázója, majd ifjúsági és utánpótlás válogatott játékosa. 1977-ig kézilabdázott, visszavonulása után serdülő és tartalékcsapatnál is edzősködött. Az FTC-ben volt már dekorációs (grafikus a szakmája), nemzetközi ügyintéző, de minden részfeladatot is elvállalt ami a klub Ügyét szólgálta. Az FTC örökös tagja, aki idén májusban kettős jubileumot ünnepel: 25 éve az FTC tagja és 10 éve, hogy a pályaavatón a szignál hangjaira ünnepélyesen felvonta a stadion árbocára a Fradi- zásZlót... HAVASI SÁNDOR A Húsosból igazolták a Fradiba. A hatvanas években 200 mérkőzésen szerepelt az FTC labdarúgócsapatában. Négy bajnokcsapat és VVK győztes csapat tagja. A szigorú hátvéd 1970-ben búcsúzott a Ferencvárostól. A Sütőipar együttesében egy évet még „levezetett”, majd átvette a csapat edzését. A sikeres edzői bemutatkozást az Építőknél folytatta. HORVATH FERENC Az egyik legnevesebb alapító tagunk! A századfordulón rendkívül népszerű volt, nem csak az FTC köreiben, hanem egész labdarúgásunkban. Az MLSZ létrehozásában elévülhetetlen a szerep« — aminek 1901-től 1916-ig főtitkára, majd al- elnöke is volt. Kitűnő szakértelme, helyes felfogása arra ösztönözte, hogy a futball szervezeti felépítését megvalósítsa, ö kezdeményezte Magyarországon a bíróvizsgát is. S amíg szervező erejét, széles látókörét a szövetségi életben érvényesítette, addig az FTC-ben is vezérlő szerepet vitt a futballcsapat felvirágoztatása tőén. Az Üllői úti pálya létrehozásában is sokat fáradozott. ő írta az első FTC-év-könyvet — 1907 —, sőt sportláp megjelentetésével is próbálkozott. Az FTC örökös tagja, aki 1933-ban 59 éves korában hunyt el. HORVATH GYÖRGY 1957-től 1962-ig védte a ferencvárosi kaput, összesen 112 alkalommal állt a háló elé és -több mérkőzésen remekelt. Egy bajnokcsapat és egy MNK győztes Ferencváros tagja. A magyar válogatottban egyszer kapott helyet — még akkor, amikor szombathelyi kapuvédő volt. Napjainkban az FTC öregfiúk gárdájában még sokszor felhúzza a kapusmezt. HORVÁTH JÓZSEF Két évtizede a Ferencváros tekéző- je, majd vezetője, a klub örökös bajnoka. Küzdőszelleme, tehetsége VB-bronzérmet, a Ferencváros csapatával pedig BEK-győzelmet, bajnoki elsőséget eredményezett. Egyébként 1969-ben ő hozta Gsányi Bélát a Fradiba... HORVÁTH LÁSZLÓ A hatvanas évek két ferencvárosi bajnokcsapatában (1967, 1968) és az 1965-ös VVK győztes gárdában szerepelt a csupaszív, Lelkesi, kemény hátvéd. 102 mérkőzésen viselte a Fnadi-mezt, majd 1969-ben a Haladás zöld-fehér meze következett. 1970-től öt éven át Tatabányán játszott, abban a csapatban, amely kétszer is KK-t nyert! Pályafutását Budafokon fejezte be. 1980 óta a Fradi ifjúsági csapatainál tevékenykedik, napjainkban az ifi I. edzője. HUBER REZSŐ Egy híján- száz mérkőzésen védte a Fradi kapuját. Tagja volt a Ferencváros 1925—26, 1926—27, 1927—28-as bajnokcsapatának. A magyar válogatottban -kétszer szerepelt: egyszer a Fradiból, egyszer az Újpestiből, HUNGLER JANOS Több, mint egy évtizeden át szerepelt a Ferencvárosban, összesen 446 alkalommal viselte a zöld-fehér mezt! -A nagyszerű háfvéd-játékös tagja volt az 1925—26, 1926—27, 1927—28, 1933—34-es bajnokcsapatnak. Egy KK- (-1928) és négy Magyar Kupa-győztes Ferencváros aktív tagja, egy időben csapatkapitánya. A klub örököis bajnoka, aki a magyar válogatottban is szerepelt. 70 éves korában, 1970-ben hunytt el. I IGLÓDIBALÁZS 1959 és 1961 között az FTC válogatott kézilabdázója volt. A megbízható csapatember beállást játszott, sók gólt szerzett. A Fradiban 1957-itől 1964-ig több száz mérkőzésen szerepelt. Tagja volt az 1963-as MNK- győztes csapatnak. ILLY ANTAL Ez az I -betűs csatárunk nem koptatta sokáig mezünket: az első csapatban mindössze egy alkalommal — 1946. december 22-én játszott -— a Vasas elleni rangadón. IVANICS TIBOR A TFiből igazolt csatár 1961-ben szerepelt a Ferencvárosban. Edzői pályafutása mind itthon, mind külföldön több sikert hozott a jól felkészült szakember számára. IVANOVSZKY DEZSŐ 1916 és 1922 között 75 mérkőzést játszott. Az Iványos néven is szereplő csatár 22 góllal járult az FTC sikereihez. Tagja volt a klub 1922- ben Magyar Kupát nyert csapatának is. IZSÁK KAROLY Izsák Károly a játékos nem tartozott a feledhetetlenek közé. (11916 és 19-19 között mindössze 21 mérkőzésen szerepelt.) Izsák „Zsazsa” a nevelő, az edző mindmáig példakép. Már 1918-tól foglalkozott játékosneveléssel. Az ő általa toborzott és felfedezett ifikkel négyszer nyert bajnokságot és több kupasikert is arattak. Később az FTC amatőrcsapatánál is eredményesen dolgozott. Minit edző, mint ember a példa erejével nevelte fiait, akik közül -többen a magyar labdarúgás kiemelkedő alakjai lettek. Kemény Tibor és a többi játékos szinte átszellemülten beszélt az egykori nevelőről. Izsák Károly 1945 szeptemberében, 56 éves korában hunyt el. Gazdag fényképgyűjteményének néhány darabját mellékelten mutatjuk be kedves szurkolóinknak. (Folytatjuk) A Budapesti első gyalogezred válogatott csapata a világháborús években. Álló sor balról: Kollár - civilben - (III. kér. TVE), Zsák (33 FC), Wiener (FTC), Nemes (FTC), Kertész (MTK), Nagy (MTK), Tóth Potya (FTC). Elöl: Nyúl (MTK), Wilhelm (FTC), Feldmann (MTK), Izsák (FTC), Sebestyén (MTK) Izsák (csillaggal jelölve) - fehérasztalnál... SAJTÓFIGYELŐ FEL A KALAPPAL! — Tehát mikor találkozunk? — Gyere kilencre a portára, aztán beülünk ebibe a kis presz- szóba. — Rendiben. Amint jövök kifelé a városligeti műjégpályáról, látom, hogy az a -bizonyos kis presszó csak tízkor nyit. Visszamegyek, mondom neki. — Azzal te ne törődj. Mondom, gyere kilencre * * * A Kalap — Zoliéi János. Sportesemény elképzelhetetlen nélküle, a játékvezetők először felnéznek a lelátóra, s ha látják, hogy ott van, akkor kezdődhet a játék. Pincérfcabáíban, fehér, Fradi-címeres kalapjában, rágógumitengerével, nápolyihlalmazával, maga fabrikálta verseivel, atmoszférateremtő-erejével ő mindenki Kalapja ... * * * Már vár, nekünk valóban kilenckor nyit a presszó... * • * — Honnan a név? — Már tízéves koromban így hívtak, mert volt egy vadászka- lapam, s amikor fociztunk a Százados úti srácokkal, mindig ezt tettem le kapufának. Ez a név -már a sírig kísér. Aki kedveskedni akar a szurkolók közül, az kalapot Vagy sapkát ajándékoz nekem. Van otthon vagy harminc fejfedő, lasslan boltot nyithatnék. — Jobban menne, mint a nápolyi? — Ezt nem mondtam. Meg aztán a kalapokkal hiába kereskednék a sportpályákon. Aréna nélkül pedig különben sem élet az élet... — A nagy fradisták között tartanak számon. — Az vagyok, de nem elvakultan. Amikor például a Dózsa továbbjutott a Köln ellen a KEK-ben, vittem egy csokor szegfűt a lilák öltözőjébe a hétvégi bajnoki meccsük előtt. Persze, abban csak zöld és fehér virágok voltak. Jól mutatott... — Gyengén megy most a „virágoknak .. — Nekem mondod?! Agyonidegeskedtem magom az őszi szezonban. Tán még bele is fogytam. Novákot nagyon sajnálom, ő a szívét tette ki a csapatért. Cserébe még összeszorított fogakat sem ka-pott, nemhogy Fradi-szívet... — Azt mondják, bejáratos vagy az öltözőkbe ... — Szigorúan „üzleti ügy”. Néhány csapat játékosait ugyanis megajándékozom a meccs előtt rágógumival. Hadd rágják. * * * — Úgy hírlik, a műkorcsolya EB-n nem tartoztál a legnépszerűbb emberek közé... — Hát az csúnya ügy volt. Amigátok, mint rendesen, természetesen engedéllyel, amikor odajön hozzám egy 26 év körüli srác, elkapja a karomat és közli — szó szerint — „Takarodj el innen, nincs itt semmi keresnivalód”. Hogy -beszélhetsz így, ki vagy te? — kérdeztem tőle. Aztán Sallai András, mint főszervező kérdezte, hogy kitől kaptam az engedélyt? Szépen eljöttem onnan, fölösleges vitatkozni. Pedig hogy szurkoltam nekik, amikor még kezdők voltak Krisztával, s ott fagyoskodtak a Millenáris sátortetője alatt. Mindegy ... — Sokan mondják, hogy túl hangos vagy, s ez nem fér össze bizonyos sportágakkal, mondjuk éppen a műkorival... — Az EB-n csak egyetlen hangos mondatot ejtettem el. Melegítés közben bekiabáltam Téglássy Tamarának: „Tamara, rajtad a világ szeme!” Hát ez baj? Nem siralomház a sportpálya... Tudod, milyen sokszor jött oda hozzám Taróczy Balázs, hogy piszkáljam már fel egy kicsit a közönséget, akkor jobban megy neki. Hát én felpiszkáltam, de amikor adogatott, vagy éppen folyt a labdamenet, akkor jogos volt a csönd. * * • — Igazi sportcsalád vagytok. Te járod a pályákat, a fiad pedig egy kis fekete korongot bűvöl a jégen. — Az én szépreményű pályafutásomat egy villamosbaleset szakította félbe. De utána még sokáig öklöztem a BSZKiRT-nál. Amikor átadták a Nemzeti Sportcsarnokot — egy magyar—finn bunyó- meccsel nyitották — én vívtam bemutató mérkőzést Kellner Ferivel, az Űjpesti Dózsa volt vezető edzőjével. Mezítláb, klottgatyában. Ma már ilyen nem létezik. A legutolsó kutyaütő is mindenből a legjobbat követeli meg, csak éppen magával szemben nincsenek igényei. Ezt magyarázom mindig a fiaimnak is. Csak akkor nyithatsz szájat, iha te is mindent megtettél a csapatodért, a piros-fehér-zöld színek megbecsüléséért. — Ahogy azt a tavalyi VB-n bemutatta a jégkorong-válogatott ... — Hát olyan boldog már nagyon régen voltam, mint amikor megvertük a kínaiakat. Szórtam is közéjük a rágót, meg a nápolyit. Utána aztán nem sok dobálnivalóm mlaradt. — Tökmagot, szotyolát nem is árulsz? — A szotyolát nekem ne emlegesd! Amikor bezárták az Üllői úti pályát, Gyöngyösre mentem a Fradi—Diósgyőr meccsre. Odajön hozzám a pályán egy öregasszony, s közli, -hogy itt nem árulhatok. Csak néki van engedélye szotyit árulni, -mert a haszon a gyöngyösi labdarúgó-szakosztályé. Itt sem álltam le vitatkozni, csak csendesen megjegyeztem, hogy szép kis szakosztály az, amelyik a magok árából tartja fenn -magát. Aztán szép nyugodtan elkezdtem árulni az én portékáimat. Győztünk is... * * * — A B-közép sihedereitől kezdve a díszpáholyokban ülőkig mindenki ismer, azonnal vár tőled valami sztorit. Nem terhes ez a népszerűség? — Természetesen nekem is megvannak a napi góljaim, de amikor meglátok egy sportpályát, mindent elfelejtek. Régóta árulok én már. Kilencéves koromban már cukorkát kínáltam az FTC-, meg az MTK-pályán. Édesanyámnak volt egy kis oukorkaüzlete, tőle örököltem a ,.szakmát”. Szeretem a sportolókat, megunhatatlan világ az övéké. Sokszor jártam velük külföldön is. Ott voltam, amikor Blohinék „ledaráltak” bennünket Bőseiben a KEK-döntőben, és ott ültem az 1972-es olimpián a magyar—brazil meccsen is. Még ma is megvan a zászlóm, amit akkor írtak alá a szabadnapos sportolók a lelátón. Szerepeltem az Ilyenek vagyunk mi, mlagyarok című rövidfilmben is. Arra kért a -rendező, hogy vezényeljem a B- középet. Hát vezényeltem, zúgott a magyarok, -magyarok! — Versecskéidet, sportrigmusaidat kórusban éneklik a lelátón. Ezeket valóban te találod ki? — Annyi szöveg „megy el” a pályákon, -hogy szinte önmaguktól állnak össze a sorok. Múltkor például a teremfocin a honvédes szurkológyerekek -kezdtek zrikálni, hogy úgyis kiestek, meg NB II, meg metrófogantyú. A legújabb verssel válaszoltam nekik. — Hallhatnánk? — Hogyne. Eljött a Kerekes / Hazajött -a Mucha /. Lesz nektek idén / Egy jó nagy ruha. Ennyi... — Kedvenc pályáid? — Az elsőt fölösleges említeni, úgy is tudod. Szívesen megyek Győrbe, Siófokra, Keszthelyre, Nagykanizsára, Egeibe. — Itt általában magasabb a nézőszám, mint a többi pályán. — Mondtam már, valamiből meg kell élni... Képes Sport — 1984. február 14. Róth Ferenc írása. Fradi műsorlap A Ferencvárosi Torna Club kiadványa. Felelős kiadó: Losonci Tibor, az FTC ügyvezető elnöke. Felelős szerkesztő: Nagy Béla. Készült a COOPINVEST gondozásában. Szedés, grafikai előkészítés: Zrínyi Nyomda, Budapest. Felelős vezető: Vágó Sándomé vezérigazgató. 84.2703/9-03 — Nyomás: Szikra Lapnyomda, 1573 Budapest. Felelős (vezető: csöndes Zoltán vezérigazgató.Megjelenik: az FTC hazai mérkőzéseire. Szerkesztőség elme: Bp. IX., UUői út 129. Telefon: 136-025 J
