1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
89. szám
kronológia . . JÚNIUS 7. Üllői út: FTC-ZTE 3 : 0 G: Mészöly, Murai, Major. JÚNIUS 10. Üllői út: FTC-MTK VM 2 : 2 G: Rab, Török (öngól) JÚNIUS 14. Diósgyőr: DVTK-FTC 3 : 0 A labdarúgó idényzárón így írtak a mieinkről: „A zöld—fehéreknek ez a csapata nem ütötte meg az NB l-es színvonalat". Bizony ha Kakas nem véd kitűnően — két 11 -est is hárított! - a Fradi katasztrofális vereséget szenved . . . AUGUSZTUS 2. Üllői út: Beerschot—FTC 2 : 1 G: Pogány. AUGUSZTUS 3. Üllői út: FTC—FC Bruges 3 : 0 G: Mészöly, Takács, Pogány. Az FTC a 2. helyen végzett a nemzetközi tornán. AUGUSZTUS 5. Antverpen: Borussia Dortmund- FTC 1 : 0 AUGUSZTUS 7. FTC—FC Antverpen 2 : 0 G: Takács, Rab. Az FTC a 2. helyen végzett a nemzetközi tornán. AUGUSZTUS 9. Üllői út: FTC—Dunaújváros 8 : 0 G: Nyilasi 3, Takács 2, Pogány 2, Murai. Horváth Erika nyerte a kajak egyesek 2000 m-es bajnokságát. Olimpiai emlékek Az ókorból fennmaradt emlékek szerint időszámításunk előtt 776-ban került sor az első olimpiára. Az olim- piászonként, azaz többé-kevésbé négyévenként ismétlődő játékoknak Theodosius néven trónralépett római császár több, mint ezer esztendő múlva i. u. 396-ban kiadott szigorú rendeleté vetett véget. A görög testi kultúra halálra ítéltetett. Később a nép- vándorlás idején Alarich gótjai rombolták le Olympiát, Zeuss templomát. Árvíz, földrengés, majd újabb árvíz pusztítja a várost, s láva meg iszap zúdul az antik olimpiák küzdőterére. A város feltárásának gondolata a múlt század közepén Berlinből indult el. Ernst Curtin egyetemi tanár tervéhez a korábbi tanítványból lett császár III. Frigyes biztosított kellő anyagi támogatást és az 1875-ben megkezdett munkát hat év múlva fejezték be. Eközben a görögök Zappas őrnagy kezdeményezésére hazai körben már rendeznek néhány olimpiai találkozót, de az igazi, az ókori vetélkedés felújítása Coubertinre várt. Az egykor két és félezer esztendővel a tízszeres túlerővel támadó perzsa hadsereget Marathonnál próbálták feltartóztatni a hazájukat védő görögök. Az Athéntól mintegy 40— 42 kilométerre fekvő városka mellett folyó csatában a vitéz görögök szinte hihetetlen győzelmet arattak, és az ország megmenekülésének hírét egy harcos futva vitte az aggódó fővárosba. „Győztünk" — mondta utolsó erőfeszítésével, majd holtan esett össze . . . Nos e görög harcos emlékének kívántak áldozni az ókori olimpiák műsorán egyébként sohasem szerepelt marathoni futás megrendezésével. A görögök 1896-ban, valóságos nemzeti ügyet csináltak ebből a versenyből s a győztesnek — feltéve ha görög lesz — az aranyérem mellett számtalan ajándékot helyeztek kilátásba. Spyros Louis falusi levélhordó azután a becsületet megmentve egetverő éljenzés közepette tekintélyes 8 perces előnnyel érkezett az újjáépített stadionba. A tiszteletkört már a két herceg között futotta, akik vállon vitték a királyi páholyba. A postásból egycsapásra világhírű, gazdag ember lett. Megkapta a versenyt javasló Bréal francia tudós aranyserlegét, a kormány 25 ezer drachmás tiszteletdíját, Athén városa egy évig etette, a következő 365 napban egy kocsmáros vendége volt, egy borbély egy éven át ingyen nyírta és borotválta, egy szabó élete végéig ellátta ruhákkal, egy nagy hordó ezer éves aszubort, juhnyájat, tehéncsordát és ki tudja még, mit nem kapott. Egyedül Averoff, a dúsgazdag, a stadiont is újjáépítő kereskedő nem válthatta csak be ígéretét. Lánya kezét előzetesen hiába ígérte a győztesnek. A postás már két gyermekes boldog családapa volt. A százezres hozomány sorsáról utólagosan nem tesznek említést a krónikák. Arról viszont igen, hogy a maratoniban harmadiknak célbaérkező görög Belo- kast némi csalásért kizárták és így Kellner Gyula legjobb külföldiként lépett a harmadik helyre. Bronzérmes mellé a királyi család aranyórával jutalmazta meg. Olimpiai lexikon ESKÜ Az első olimpiai eskü a VII. Nyári Olimpiai játékokon, 1920-ban hangzott el. Az olimpiák ünnepélyes megnyitóin mindig annak az országnak egyik kiváló sportolója mondja el az eskü szövegét, amelyben az olimpiát rendezik. Valamennyi sportoló nevében ígéretet tesz, hogy becsületes eszközökkel, sportszerű szellemben küzd majd a győzelemért. ZÁSZLÓ Az olimpiai zászló: fehér mező közepén öt egymásba fűződő karika (kék, sárga, fekete, zöld és vörös). Pierre de Coubertin javaslatára 1913-ban fogadta el a NOB. Először Párizsban, 1914-ben az olimpiai játékok újjászületésének huszadik évfordulóján kúszott a magasba az olimpiai lobogó. 1920 óta mirjden olimpiai versenyen felvonják. ÖT KARIKA Az olimpia szimbóluma — fehér háttér előtt öt egymásba fonódó karika — az öt világrészt, a Földön élő emberek egymásrautaltságát jelképezi, és azt, hogy a világ sportolói az olimpiai játékokon becsületes, baráti versenyek szellemében találkozzanak. A többszínű változatban a szimbólum további értelmet nyer: az öt szín a NOB valamennyi tagországának nemzeti színeit magában foglalja.
