1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
89. szám
embléma A NOB emblémáján az öt olimpiai karika és az olimpiai jelmondat látható. Minden olimpiának megvan a saját emblémája, amely ezt magában foglalja. A XXII. Nyári Olimpiai Játékok emblémája az öt olimpiai karika és Moszkva építészeti jelképe. JELMONDAT Citius, Altius, Fortius — Gyorsabban, magasabbra, erősebben — ezek a szavak alkotják az olimpiák jelmondatát. Az ember ősi törekvését fejezi ki a testi tökéletesedésre. Nemhiába népszerűek azok a sportolók, akik mindenki másnál gyorsabban futnak, magasabbra ugranak és nagyobb súlyt képesek felemelni. OLIMPIAI VÁLTÓFUTÁS Az olimpiai váltó tagjai Olümpiától a soron levő játékok színhelyéig viszik az olimpiai lángot. 1936-ban indult először útjára az olimpiai váltó, a futók országról-országra vitték a lobogó fáklyát. Moszkvára figyelt a sportvilág Július 19. Az ünnepélyes megnyitóval megkezdődött a XXII. Nyári Olimpiai Játékok, az első az olimpiák történetében, amelynek szocialista ország fővárosa ad otthont. Magyar idő szerint 15 óra előtt néhány perccel már zsúfolásig megteltek a Lenin-stadion lelátói, zúgott-moraj- lott az ünnepelni kész tömeg. Százezer szív dobbant szinte egy ütemre, a résztvevő országok zászlaját lengette a szél, és szerte a Földön százmilliók ültek a rádiókészülékek, a tévéképernyők előtt, hogy együtt legyenek a moszkvaiakkal, s együtt lássák, érezzék a nagy pillanatot, az óriási kandeláberben az olimpiai láng fellobbanását. Minden percnek külön jelentősége lett. A Lenin- stadionban szinte mindenki az óráját leste, figyelve az idő múlását, hogy aztán felszabadult örömben törjön ki, amikor — moszkvai idő szerint 16 órakor — ütni kezdett a Kreml toronyórája, majd a negyedik ütés után megszólaltak a fanfárok, felcsendült a Dmitrij Sosztakovics muzsikájára épülő olimpiai szignál. És követték egymást a szokott és ünnepélyességében mégis megszokhatatlan események, fanfárok, bevonulás, taps, ujjongás és a megnyitó ünnepélyes pillanata: Lord Killaninin, a NOB elnöke felkérte Leonyid lljics Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökét, hogy nyissa meg a játékokat. Brezsnyev a díszpáholyban elhelyezett mikrofon elé lépett, s a következőket mondta: — Igen tisztelt elnök úr! Világ sportolói! Tisztelt vendégeink! Elvtársak! Az 1980. évi olimpiai játékokat, amely a modern kor XXII. nyári olimpiáját jelenti, megnyitottnak nyilvánítom. Leonyid Brezsnyev megnyitó szavait hatalmas taps fogadta. Fanfárok hangja töltötte be a stadiont, majd néhány másodperces csönd után, Beethoven IX. szimfóniájának dallamára nyolc szovjet sportoló behozta az olimpiai lobogót, amelyet huszonkét társuk kísért, kezükben egy-egy hófehér galambbal. Elvonultak a díszemelvény előtt, körbeállták a zászló- tartórudat. Felcsendült az olimpiai himnusz, méltóságteljesen felkúszott a zászló, s felröppentek a galambok. A következő pillanatok a megnyitó ünnepély fénypontját jelentették. Megérkezett a stadionba az olimpiai láng, amellyel Viktor Szanyejev háromszoros olimpiai bajnok hármasugró fordult be a stadionba. Száz métert futott, majd átadta a fáklyát Szergej Bjelov olimpiai, világ és Európa-bajnok kosárlabdázónak. Ő tette meg az ötezer kilométeres út utolsó szakaszát. Nem is akárhogyan! A kandeláber alatt elhelyezkedő és csodálatos élőképeket formáló fiatalok biztosították számára az „utat” úgy, hogy a fejük fölé tartott „járdán" futhatott. Elnémult a stadion százezres tömege, amikor a sportoló felért a csúcsra. Megállt, üdvözlésként meghajolt és utána fellobban- totta a lángcsóvát. Szinte belevágott a csöndbe, szétszakította a némaságot az a tapsvihar, amely ezt a páratlanul koreog- rafált ünnepélyes aktust követte. Közben az élőkép Pierre de Cou- bertin halhatatlan versének - Óda a sporthoz — kezdősorát formálta. „Béke vagy te sport.. M. tv* • * * éh «üt. „ E3 HNNKHMHM 48
