1000 nap - Emlékek és események az FTC életéből 1979-1982 (A Fradi műsorlap különkiadása, 1982)
94. szám
szálával gólratörő csatár volt. A Ferencvárosban azonban nem igen találta helyét. íme egy korabeli írás a teljesítményéről: „Dán sok mindent megtanult már mióta a Ferencváros trikóját hordja, de még korántsem igazi center. Lényegesen fürgébb mint volt, okosan helyezkedik, a góllövésben sincs már meg a régi pechje, de dirigálni nem tud. Nem az a center, aki egy-egy labdával megváltoztatja a játék menetét, támadásba viszi csatárláncát, helyzetbe juttatja partnereit. Sokat habozik, nincs okos cipője." Dánt a Ferencváros 43 mérkőzés után 2000 pengőért eladta az Újpestnek. Mindez 1927 augusztusában történt, és a klubcseréért Dán is kapott 1600 pengőt. Lyka Antal fedezet, 1926 és 1937 között játszott a Ferencvárosban „Lyka Antal jubilál. Immár 10 esztendeje játszik a Fradiban. Ott kezdte és ott is akarja végezni. De nem egyhamar. 1921-ben került az FTC- hez, ahol természetesen először az ifjúsági csapatban játszott, majd az amatőr első csapat tagja lett. Onnan szerződtette le a profi Ferencváros. 1927-ben kölcsönadták egy félévre a Somogynak, de visszakerülése óta jóformán állandóan tagja az első csapatnak. Játszott jobb és bal halfot, ahogy a szükség kívánta. Már hosz- szabb ideje azonban jobbfedezet. Azt mondja, hogy itt érzi a legjobban magát. Azt mondja, hogy ő most is amatőrjátékos, mert szívből és kedvtelésből játszik. Flogy pénzt is kap érte? Annyi baj legyen, azért mégis kedvtelésből játszik. Az a kis pénz azért jólesik szó se róla, hiszen az angol női szabóság ma nem virágzik túlságosan. Hogy mennyire testestől-lelkestől ferencvárosi, mi sem mutatja jobban, minthogy arra a játékra a legbüszkébb, amikor az ifi FTC 13 : 0-ra megverte az ifi MTK-t, amelyet pedig akkor Jimmy Hogan trenírozott!" (Sporthírlap 1931. augusztus) Lykát a Fradiban csak Totónak ismerték, aki nagy népszerűsége ellenére kedves, közvetlen játékos maradt. Energikus, kűzdőképes labdarúgónak tartotta mindenki. Elsősorban mint védekező fedezet jeleskedett, de megfelelően támogatta a csatárokat is. Nagyszerű partnerek között játszhatott. Előbb Berkessyvel és Bukovival, majd Sárosival és Lázárral alkották a Ferencváros híres fedezetsorát. Lyka három bajnokcsapat, három Magyar Kupa és egy KK győztes csapat tagja volt. Visszavonulása után két ízben is megválasztották szakvezetőnek. Az ő edzői irányítása mellett érte el a Ferencváros a felszabadulás utáni első bajnokságát, az 1948—49-es évadban. Később külföldön is edzősködött és munkájával ott is hírnevet szerzett a magyar labdarúgásnak. Acht (Aknai) János kapus, 1928-ban szerepelt a Ferencvárosban „Achtot tegnap este villámigazolással leszerződtette a Ferencváros, és ma már a Bástya volt kitűnő kapusa védi a zöld-fehérek kapuját." (Nemzeti Sport, 1928. V. 27.) Az angol kupagyőztes Blackburn R. elleni 6—1-es győztes Ferencváros kapuját Acht védte. így értékelték: „Az új akvizíció Acht sokszor szépen védett, de néha igen vegyes érzelmek- ket váltott ki munkájával." Acht két nemzetközi mérkőzésen egy gólt kapott és ezután 4 heti próbaidőre szerződtették. Kis idő múlva — 1928. július 28-án — az Újpest 2 éves szerződést ajánlott fel a kapusnak. Acht aláírta és örökre elkerült a Fradiból. 1929-ben már a válogatott kapuját védte....... Koszta Imre csatár, 1927 és 1929 között játszott a Ferencvárosban 1934. januárjában idegrohamában öngyilkosságot kísérelt meg - leugrott az emeletről - de csak két bordája tört el. Idegszanatóriumban kezelték. Az újságíró ott látogatta meg, s beszélgetett a gyógyulóban lévő Koszta Imrével. A 29 éves játékos így emlékezett pályafutására, szerencsétlen életére: „Az első ballépést akkor követtem el, amikor Ékszerész-játékos koromban nem törődtem a jövővel. Nem tanultam ki mesterségemet. Kénytelen voltam futballtudásomra támaszkodni anyagilag is. Az Ékszerész feloszlása után 1925-ben Olaszországba mentem, a Valenciába, majd az Alessand- riában játszottam. Másfél évi ott tartózkodás után hazajöttem. A Ferencváros szerződtetett profinak. Szigeti Imre elnök a szerződés mellé egy bont is adott 800 pengőről. Az ősz szeg akkor lett volna esedékes, ha helyet kapok a válogatott csapatban. Akkor — úgy mondták — megérdemeltem volna a válogatott jobbszélső posztot. Hagyományos balszerencsém azonban nem hagyott cserben. A Ferencváros dél-amerikai csapatából is tragikus véletlen maradtam ki. Pedig minden ifjúkori álmom, életcélom a válogatottság volt. Soha nem sikerült: vagy volt jobb, vagy amikor már bekerültem volna, megsérültem. 14a
