Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 52. szám
cTMozaikeK a <ZX kgriilet történetéből III. rész Bajor Nagy Ernő „Ferencvárosi séták" című írása 1968- ban jelent meg. A rendkívül hangulatos „sétából" egy kis részt idézünk: „Pálya holdfényben" Csontváry zaklatott boldogsággal festette volna a látványt: néptelen lépcsősorok egy aréna körül; holdfény zuhog a gyepre; az ezüstkék égre ácsorgó toronydaru góliát- alakja vetül szótlan tárgyilagossággal. És nem a taormi- niai görög színház romja ez, hanem az FTC pálya maradványa hold ragyogástól megvilágítottam Budapest kilencedik kerületének a nevét százezrek ismerik Rómában, Moszkvában, Rio de Janeiróban és Kairóban is. E világhír ezen a holdfényben fürdő pályán született, itt mindig akadt tizenegy fiatal férfi, aki a győzelem reményében mérkőzhetett földünk bármelyik klubcsapatával. Újjáépítik végre a pályát, melynek lelátóit a legragasz- kodóbb közönség népesíti majd be. E forrószívű szurkolóhadról gyakran hangzanak el feddő és magasztaló vélemények. De olyan egy sem, amelyik kétségbe vonná, melynek győzelmét annyian és olyan követelőén áhítanák, mint a Ferencvárosét. S hogy a ragaszkodás milyen? A pálya jelenlegi gondnoka életének ötvenhét évéből ötvenegyet itt élt le. Itt volt labdaszedő gyerek a teniszpályán. Itt nőtt nemzetközi méretekben is számottevő teniszjátékossá — egy ideig hivatásos teniszező volt —, majd itt lett edző. (Fán- csy Ferenc — A Szerk.) Milyen játékoskedvű kerület is ez. Hiszen a szó, Franz- stadt, sem csupán német megfelelője a Ferencvárosnak, hanem dörmögőn kedélyes becenév is. Mint ahogy becenév a Fradi . . . Van-e még kerület és klub, melyet ilyen pajtáskodó közvetlenséggel emlegetnek? Végek — végtelenek. Nincs még egy került — de még város sincs országunkban —, melynek olyan hosszú főutcája volna, mint az Üllői út. Másfélórát ballagtam rajta Kispest határvonalától a Calvin térig. Ferencváros legkorszerűbb negyede, a József Attila lakótelep mellett jöttem el a „periférián" és a belváros felé közeledve, mind több elaggott utcába pillanthattam be. Az Ernő, a Viola, a Bokréta, a Páva utca és társaik a századelő Franzstadtjá- nak képét idézik föl az emberben. Komolyabban véve a „Franzstadt" szó eredetét: a múlt században még német szótól lehettek hangosak a le- ánderes-ecetfás milimári udvarok. A plébánia anyakönyvében az első keresztelésről hírt adó bejegyzés 1822. november 1-ről való. Aznap tartották keresztvíz alá Fogl József kocsis és Gratzer Katalin gyermekét, Ferencet. A keresztszülők neve: Siti Lénárd és Grósz Katalin ... És jó- néhányat kell lapoznunk az anyakönyvben míg egy magyar névre bukkanunk. Nem véletlen tehát, hogy a Ráday utcában az a tábla, mely az 1838-as árvíz szintjét mutatja — még német szövegű. És itt született századunknak talán legnagyobb magyar költője. A Gát utca 3-ban a szoba-konyha — ma már emlékmúzeum - új parkettjével, a templomfehér falakkal és a kegyelet parancsára rendbehozott környezettel még csak nem is sejteti, milyen lehetett az az otthon, ahonnan a gyermek József Attila kosarat és szatyrot cipelni jár csekélyke fillérekért, vizet árul az Üllői úti Világ moziban, fát-szenet lopni indul a Ferencvárosi pályaudvarra, segíteni szeretne mosónő anyjának, mert „a mosónők korán halnak, a cipeléstől reszket a lábuk s fejük fáj a vasalástól . .." Franzstadt . . . Több mint két évtizedet élt itt Móricz Zsigmond. Még első felesége Holies Janka iránti szerelme is ide vonzotta, aki a Márton utca 35/c-ben lakott . . . Franzstadt. Itt élt Thaly Kálmán, akinél jobban még a zágoni Mikes Kelemen sem szerethette Rákóczit. Ő kutatta fel Rákóczinak és társainak hamvait, ő vitte el Rákóczi szemfödőjének egy darabját a Turinban élő Kossuthnak, ő annak az „anti- plágiumnak" hőse, amelynek során névtelen kuruc költő munkájának minősített saját versei közül olyanokat, mint az „Esztergom megvételérül", valamint az „Ocskay László- rul való ének" című maradandó költemények. Franzstadt ... A fiatal Kosztolányi, a magyar szó felejthetetlen bűvésze így írt Üllői úti lakásán: „Ó, én szereden áhítattal tornyos, kavargó, büszke Pest!" és versbe foglalta az Üllői úti fákat. Üllői úti fák Az ég legyen ti vétetek. Üllői úti fák. Borítsa lombos fejetek mar. szagos, virágos fergeteg, Ezer fehér virág. Ti adtatok kedvet, tusát, ti voltatok az ifjúság, Üllői úti fák. Másoknak is így nyíljatok, Üllői úti fák. Szívják az édes illatot, a balzsamost, az altatót az est óráin át. Ne lássák a bú ciprusát, higyjék, örök az ifjúság, Üllői úti fák. Haldoklik a sárgult határ. Üllői úti fák. Nyugszik a kedvem napja a szél búsan dalolva jár, s megöl minden csírát. Hova repül az ifjúság? Feleljetek bús lombú fák. Üllői úti fák. A kerület múltjában tett „sétánknak" mi is a végére értünk. A jelen és a jövő alakítása a mai nemzedék dolga. Kívánjuk, hogy legyen a kerületnek sok híres, kiemelkedő egyénisége, de legyen szorgalmas, munkálkodó, a hétköznapi életet mind jobban ellátó közössége is. És legyen továbbra is egy olyan sportegyesülete, amelyre büszkék lehetnek . . .
