Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 82. szám
A mi szurkolóink „Nagyon kell a meseben hinni...- vallja Farkas Bálint színművész A pesti Nagykörút jó öreg 6-os villamosáról rengeteg legenda született, hogy a különböző dalokról már ne is beszéljünk. Évtizedek óta várják egymást közeli és távoli, jó és kevésbé jó ismerősök „ott, ahol a 6-os megáll . . No, de hogy valakinek alapvetően a 6-os villamoson kezdődjön a színművészi pályafutása? Nem túlzás, ha rendhagyónak tituláljuk Farkas Bálintnak, az Operett Színház művészének a világot jelentő deszkák felé megtett legelső lépéseit. . . („■.. lassan tizenöt éve, hogy egy mámoros születés- napi összejövetelről zötykö- lődtem hazafelé a Körúton a 6-os villamossal. Ahogy álltam elmerengve, jó erősen markolva a fogantyút, egyszercsak azt vettem észre, hogy majd kiböki a szememet a hirdetés: az Operett Színház fiatal művészjelölteket keres rövidesen induló operett stúdiójába, meghallgatás ekkor és ekkor, délután öt órakor. Mondanom sem kell, mint az alvajáró, azonnal leszálltam a November 7. térnél. Még éppen beértem ötre..."). Farkas Bálint időben érkezett. Gimnáziumi érettségivel a háta mögött, egyébként mint segédelektrikus, ami nem jelentett mást a gyakorlatban, mint hogy fűtő volt. Viszont tudott egy magyar nótát, a Délibábos Hortobágyon-t, valamint Romhányi József veretes versét, a Bolhát. No. meg tarsolyában volt kora gyermekkorának hét évnyi zongoraiskolában begyűjtött tudománya, valamint a Jászárok- szállás és környékén lezajlott különböző bálokban szerzett énekesi gyakorlata . .. Az első rostavizsgán mir> denesetre ez éppen elegendőnek bizonyult. Aztán a másodikon is. Amikor viszont a harmadikon is bejelentette a vizsgáztatóknak a Délibábost és a Bolhát, már egy kicsit furcsán néztek rá . .. De felvették. („Huszonegy éves voltam, és végtelenül boldog. Olyan mester keze alá kerültem, mint Vámos László, olyan társak közé, mint Poór Péter, Magay Klementina, Szécsi Pál, Halász Aranka, Henkel Gyula. A stúdióban hamarosan a West Side Story-t kezdtük próbálni, én mindjárt Tony szerepét kaptam. Almomban sem gondoltam arra, hogy ez nemcsak a szokásos helyzetgyakorlatok egyike, hanem már tudatos válogatás a későbbi színházi előadáshoz . . . Két évvel később, 69-ben pedig következett a bemutató, már az Operett, Színházban! Huszonnyolc perces vastaps... Csoda, hogy ma is a fülemben cseng?'') A szüleinek minden előadásra kétszer vesz jegyet. Egyszer a bemutatóra, de miután azt csaknem végig könnyezik az örömtől, így hát még egyszer valamivel későbbre. Egyébként Bálint volt az a Farkas-családban,aki szakított a dinasztikus hagyományokkal, és nem lett állatorvos. Igaz, neki is már csak az államvizsgát kellett volna letennie a doktori diploma eléréséért, de közbeszólt egy másik műfaj, az operett . . . Amelyről már de sokan is mondták lemondóan légy intve, hogy halálra van ítélve, pedig . .. („...pedig mi a színházban estéről estére azt érezzük, hogy az emberek egyre inkább igényük a könnyed, zenével fűszerezett, kifejezetten szórakoztató, kikapcsolódást garantáló előadásokat. Talán úgy tudnám megfogalmazni, mi is az, hogy operett, ha azt mondom: olyan színdarab, melyben egy ponton a próza a szépségnek arra a fokára jut el, amikor szinte ösztönösen el kell kezdeni énekelni . . . Hogy többnyire minden operett mese? Igaz, így van. Csak nagyon kell benne hinni, és akkor csodálatos élményt nyújt az embernek! És ami nagyon fontos: az operett színpadára minden egyes szerephez nagy színészegyéniségek kellenek, és akkor könnyedén megáll a saját lábán az a bizonyos mese . . . Hogy ez mennyire így van, azt jól bizonyította Gábor Miklós, Darvas Iván és szegény Latinovits Zoltán vendégszereplése, akik miután néhány előadást végigcsináljak az_ Operett Színházban, utána a legnagyobb tisztelettel beszéltek erről a sokak által „könnyűnek" tartott könnyűműfajról...") Egy valamiben hű maradt a családi tradíciókhoz Farkas Bálint: a Ferencváros tántoríthatatlan szurkolója! Igaz, a lelátón ő sohasem szokott ordítani, azt nem teheti. Vigyáznia kell a hangjára, elvégre abból él. De ha a legközelebbi Fradi meccsen a kedves szurkolótársak egyszercsak fülsiketítő füttyöt hallanak, akkor biztosak lehetnek benne: Farkas Bálint is ott szorong soraik között! Kísértetiesen hasonlít Alain Delonra, a világhírű francia filmszínészre, amint azt a mellékelt fénykép is bizonyítja. Ő azt mondja, ebben nincs semmi különös. Majd ha egyszer úgy merül fel a kérdés, hogy Delon mennyire hasonlít Farkas Bálintra, az igen, abban már lenne egy kis pikantéria . . . A színészmondás úgytartja három szerepért már érdemes erre a pályára jönni, akkor már érdemes volt vállalni a rengeteg gyötrődést,kínlódást ezért a könyörtelenül gyönyörű hivatásért. Farkas Bálintnak — bár még csak harminchat éves — máris legalább tíz olyan szerep adatott meg, hogy attól ő akár már vissza is vonulhatna... Kezdődött a West Side Story Tonyjával, aztán folytatódott a Piros karaván Kálójával, játszotta Noszty Ferit, alakította a Nagyherceget a Sybillben, együtt szerepelt Honthy Hannával a Csárdáskirálynőben, mint főherceg — („A próbák alatt kérdeztem, drága Hanna, van-e valamilyen kívánságáéiképp játsz- szam a szerepemet, mire ő csak ennyit válaszolt: Nagyon ||| 17
