Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 80. szám

Portya után a Mundial jegyében A Ferihegyi Repülőtér vá­rótermében a családtagok és a szurkolók mellett ott szorongtak a válogatottat adó egyesületek képviselői is. A Ferencváros részéről Hargitai Károly elnökhe­lyettes, Dr. Éry József szak­osztály elnökhelyettes és Ha­vasi Mihály technikai ve­zető köszöntötte a napbar­nította labdarúgókat, akik csokoládébarnára sült szí­nükkel alapos feltűnést kel­tettek a légi kikötőben. Nemcsak jó Fabulon-reklá- mok voltak, hanem röviduj­jú ingeikkel a kánikulát hozták el Budapestre, ahol bizony még a mínuszok röpködtek. Az arcokon látszott, hogy a túra sikeresnek mondha­tó, hiszen valamennyi játé­kosunk jó hangulatban fo­gadta a jókívánságokat, az üdvözléseket. A lelkes foci­rajongók pedig, amikor meglátták egy-egy kedven­cüket feltűnni a tranzitki- járójában, akkor ütemes tapsba és üdvrivalgásba kezdtek. A válogatottjaink­tól nyárias hangulatban úszó Ferihegy jókedvű ta­lálkozások, ölelések és há­zastársi csókok színtere lett. A menyasszonyjelöltek és a lábak közt cikázó két-há- roméves kis lurkók pedig még színesebbé tették a várakozók sokszínű palettá­ját. Szepesi György, az MLSZ elnöke érkezett idő­közben lóhalálában, hi­szen ő mór Belgrádban fo­gadta a magyar csapatot kora reggel, s mint egy Forma l-es versenyző, úgy száguldott fel Budapestre, hogy itt is köszöntse játé­kosait. Hiába, hihetetlen, hogy a Labdarúgó Szövet­ség irányítója hatvanéves. Energiája, lelkesedése vete­kedhet egy húszévesével. Időközben sorban jönnek a játékosok, Kiss László a Vasasból, Törőcsik, majd Bodonyi. Nagy baráti tár­saság közepéből sikerült néhány perc erejéig elra­bolni Mészöly Kálmán szö­vetségi kapitányt, hogy la­punk kérdéseire válaszol­jon. Az újságírói tola­kodásért egy kicsit harago­san néztek rám, Mészöly Kálmán felesége és két fia, valamint a Kékfrankos ét­terem vezetője, Kutas Sán­dor. Ö hosszú évtizedek óta elválaszthatatlan barát­ja Mészölynek. Kettőjük kö­zött csak egyetlen kérdésben lehet vita: a szurkolásban. Kutas Sándor ugyanis meg­szállott fradista és jóízű zri- káért, heccelődésért nem megy a szomszédba, ha mondjuk a zöld-fehéreknek sikerül kétvállra fektetniük a Vasast. Ami azt illeti, erre a csipkelődésre legutóbb ősszel Mészölynek sokkal több oka volt az Ollói úton. Egy szó mint száz, a szö­vetségi kapitányt arra kér­tük, hogy értékelje vala­mennyi, túrán részt vett fe­rencvárosi játékos teljesít­ményét.- Először talán kezdjük a legtöbb vitát kiváltott játé­kossal, Kakas Lászlóval — Tudom, hogy sokan tá­madtak azért, hogy őt vit­tem erre az ausztráliai—új- zélandi portyára. A világ- bajnoki selejtezők során vé­gig velünk volt, együtt ké­szült a válogatottal. Becsü­letes, rendkívül rokonszenves játékost ismertünk meg a személyében, olyan sportem­bert, akire az edző mindig nyugodt szívvel támaszkod­hat. Sajnos, a Ferencváros őszi visszaesése során ő is olykor-olykor gyengébb tel­jesítményt nyújtott, elvesz­tette az önbizalmát. Ennek ellenére elsősorban emberi magatartása miatt döntöttem mellette, holott tudtam azt, hogy a jövő egyik nagy re­ménysége, a tatabányai Kiss is megérdemelte volna a tú­rán való részvételt.- Hogy védett Kakas az ausztrál és új-zélandi mér­kőzéseken? — Már említettem, hogy a Ferencvárosban egy kicsit leeresztett, nem tudta meg­ismételni korábbi ragyogó teljesítményét. Ezért került a helyére a Fradiba a nagyon tehetséges Zsiborás. Na, most képzeljék el, hogy va­laki hónapokig nem véd, s akkor egyik pillanatról a másikra a magyar váloga­tott hálóját kell őriznie. Mert hiszen ez történt Ka­kassal. Katzirz váratlan sérü­lése miatt egyik pillanatról a másikra kellett bemennie a kispadról úgy, hogy jó­formán nem is melegített be. Az első találkozóján elköve­tett néhány hibát, aztán fo­kozatosan javult a teljesít­ménye, úgy, hogy például a két. Új-Zéland elleni váloga­tott mérkőzésen magabizto­san, imponálóan hárított minden lövést. Százszázalé­kig rászolgált a bizalmamra.- Na, és Szántó?- Róla már nem tudok ilyen egyértelműen nyilat­kozni. Nagyon tehetségesnek tartom a fiatal hátvédet, de ezen a túrán igencsak hul­lámzó teljesítményt nyújtott. Nem volt elég magabiztos, gyakran vétett helyezkedési hibákat is. Nem azt mutat­ta, amit vártam tőle, és amit valójában tud. Nyoma sem volt annak az erőtől duzzadó játékának, amit például itt, Budapesten a svájciak elleni VB-selejtezőn produkált. Ennek ellenére bí­zom benne, de nem árt, ha tisztában van a hibáival, rá kell mutatni a fogyatékossá­gaira, mert csak így tud fejlődni.- A tudósitásokból kide­rült, hogy Rab kitünően ját­szott középhátvédet. Meg­lepte Ont ez?- Nem. Mindig tudtam, hogy nagyon jól képzett, kulturáltan játszó labdarúgó, akire akár több poszton is lehet számítani. Ebben a magyar válogatottban ját­szott középpályást és közép­hátvédet is. Egyértelműen di­csérni lehet, az a típusú labdarúgó, akire nagyon nagy szükség lehet a világ- bajnokság során, hiszen esetleges sérüléseknél, ami­kor hirtelen felborul a csa­pat megszokott szerkezete, ő az, akit két-három helyen is azonnal be lehet dobni, örültem annak, hogy jól ját­szott középhátvédet, remé­lem, a tavasz folyamán is egyenletes, jó teljesítményt nyújt klubcsapatában.- Nyilasival kapcsolatban mi a helyzet?- Korábbi sérülését kihe­verte, de sajnálatos módon újabb rúgást kapott fájós térdére egyik ausztráliai mérkőzésünk során. Rövid pi­henés után szinte végiged- zette a több hetes tengeren­túli felkészülést, de felesle­gesnek éreztük azt, hogy idő előtt megreszkírozzuk azt, hogy esetleg megerőltesse a lábát. Bár beszállt az utolsó új-zélandi találkozón egy félidőre, de az a véle­ményem, hogy csak akkor játsszon klubcsapatában, ha százszázalékig egészséges­nek érzi magát. Ugyanis egy újabb sérülés most, közvet­lenül a világbajnokság előtt nagy veszteség lenne a szá­munkra.- Pölöskeiről is elismerő kritikákat kaptunk a tudó­sításokban.- Ennél kellemesebb meg­lepetésben aligha lehetett volna részem, hiszen ez a fiatal labdarúgó végre azt a teljesítményt nyújtotta mér­kőzésről mérkőzésre, amit vártunk tőle. Végig balszél­sőt játszott, lendületes volt, gólerős, s ha még ehhez hozzáteszem azt, hogy hely­zeteinek csak töredékét ér­tékesítette, akkor képzeljék el, hogy mi maradhatott ki. Ha higgadtabb lesz és nem kapkodja el a ziccereit, ak­kor alaposan számolni kell vele a Spanyolországba uta­zó VB-keret összeállításakor. Izig-vérig szélső, az a tí­pusú játékos, aki hosszú évek óta hiányzik. Ráadásul még fejelni is tud, és érzi az összjátékot.- Ezt követően a szövet­ségi kapitány a válogatott játékosok előtt álló felada­tokról, a fegyelmezett felké­szülésről beszélt, a bajnok­ság színvonaláról, a váloga­tott kerettagok kötelességé­ről, mindarról, ami növelheti a VB-csapatba való kerülés egészséges rivalizációját. Mert, mint mondta, ettől a perctől kezdve már minden Spanyolország jegyében tör­ténik, a Mundial az elsőd­leges szempont. Erre kell koncentrálni valamennyi vá­logatott jelöltnek.

Next

/
Thumbnails
Contents