Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 77. szám
Az őszi idény tapasztalatai A szurkolók érthetetlenül állnak a csapat gyenge szereplése előtt és keresik, kutatják az okát, miért esett vissza eny- nyire a néhány hónapja még ünnepelt gárda. Mi történt a bajnok csapattal? Ezt próbáljuk kideríteni Novák Dezső, vezetőedzővel. — Tényleg, tudjuk, hogy miért ült le ennyire az együttes? — Nem is tudom elmondani, mennyi és mennyi álmatlan éjszakát virrasztot- tam át amíg némileg megtaláltam a magyarázatot. Hosszú hónapokon át képtelen voltam rájönni, hogy olyan focisták akik már bizonyították tehetségüket, rátermettségüket, miért felejthetnek el egyik napról a másikra játszani. Szűcs Lajos és Monostori Tivadar, a segítőim is teljesen tanácstalanok voltak, amikor például Judik, Pogány vagy Jancsika került szóba. Nagyon nehéz őszt hagytunk magunk mögött! — Melyik csapatrész nyújtotta a leggyengébb teljesítményt? — Nézzék meg, hogy hány gólt kaptunk és máris megvan a válasz a kérdésre. A védelmünk egyszerűen nem tudott talpra állni. Olyan megingásaink voltak, amelyeket még egy ifjúsági csapatnak sem szabad elkövetni. Korábban egymást tudták segíteni a hátvédek, ma pedig a hiba után elvesztik a fejüket, s ilyen esetekben a baklövést újabb követte. — Nemcsak a védelem mondott csö°— Természetesen ez csapatjáték, ahol tizenegy ember összes teljesítménye dominál. Itt, ha gyengébben megy egy együttesnek, akkor abban nem egy, nem is kettő, hanem minimum öt-hat poszton gondok, problémák vannak. A védelem rossz játéka azért meghatározó, mert a felelőtlenségből vagy butaságból összehozott gól rögtön az ellenfelet hozza fel. így kaptunk legalább tizenöt gólt. — Mi az edző feladata ilyenkor? — Őszintén mondom, nagyon örülök, hogy vége az őszi szezonnak, mert így legalább van időnk arra, hogy keressük a legjobb megoldást. — Változásokat tervez? — Igen. Lejárt a bizalom időszaka, most a lehető legszilárdabb hátsó alakzatot kell összehozni. A téli felkészülés során kísérletezem, keresem, hogy melyik a legmegbízhatóbb megoldás. Lehet, hogy Rab játszik középhátvédet, de Belesen is gondolkodom. Takács minden valószínűség szerint újra balhátvédet játszik majd tavasszal. Hogy mi hogyan alakul, az még most a jövő zenéje. — A középpályán és a csatársorban is sok volt a gyenge teljesítmény. — Bizony itt is csalódások értek. Aztán amikor Nyilasi Tibi megsérült, kész káosz lett úrrá. Kétségtelen, hogy vezéregyéniség, de az már lehangoló, hogy nélküle a felét sem hozza a csapat. Nyilasi ma meghatározó játékosa a Ferencvárosnak és a válogatottnak is, klasszis, ha kiesik, az pótolhatatlan veszteség. Hátrány, amely nyomja a csapatot is. — Az őszi visszaesés nem az akarati tényezőkön múlott? — A játékosok igyekeztek, akartak is, de ez kevés volt ahhoz, hogy lényeges javulás legyen. A sok súlyos egyéni hiba miatt szabályosan önmagunkat készítettük ki idegileg. A fiúk önbizalma is szépen a minimumra csökkent. Ez az a helyzet, amikor a labdarúgónak már remeg a lába és még azt is elfelejti, amit tud. — A felkészüléssel nem volt baj? — Semmivel sem edzünk kevesebbet mint tavasszal, amikor ünnepelt minket hétről hétre a közönség. — Sérülések? — Sokszor annyi betegünk, sérültünk volt, hogy nyugodtan kitehettük volna a táblát: kórház! Még az ág is húzott minket. — A csapatépítés mennyire sikerült? — Még korai arról beszélni, hogy X vagy Y átigazolása megérte-e? Szántó és Pölöskei egyértelműen bizonyított, nagy nyereség mindkét labdarúgó. A többiekkel kapcsolatban ismétlem nem szabad sem így, sem úgy elhamarkodottan ítélkezni. — Voltak-e fegyelmi ügyek, kilengések? — Jelentősebb balhé szerencsére nem volt. Senkit sem kellett eltiltani, súlyosabban büntetni. — Állítólag azért nem volt minden rendben a fejekben. — Volt egy olyan érzésem, hogy bizonyos időszakokban úrrá lett az önelégültség, a nagyképűség. Ahogy fokozatosan visszaestünk ez megszűnt, rájöttek a túlzottan elégedett emberek, semmi okuk az indokolatlan önbizalomra. — Mi lesz tavasszal? — Az ilyen rossz szériának egyszer törvényszerűen meg kell állnia. Sőt a jobb helyezésről sem mondunk le, mi több még a hátrányunk, pontveszteségeink ellenére bajnokok is lehetünk, ha kikecmergünk a jelenlegi eléggé letargikus hangulatból. A téli alapozás jó alkalom les? arra, hogy a fiúkat egy kicsit lelkileg is felrázzuk . (A nyilatkozat november közepén hangzott el.) # Végül Losonci Tibort a Ferencvárosi Torna Club ügyvezető elnökét kértük meg, hogy értékelje, elemezze a labdarúgócsapat őszi teljesítményét: — A Ferencváros labdarúgócsapata a várakozás alatt szerepelt az 1981/82-es labdarúgó idény eddigi mérkőzésein. A szakemberek is, a szurkolók is keresik a gyengébb szereplés okait. Az egyesület vezetése anélkül, hogy feladná azt a célkitűzését, hogy labdarúgócsapata bajnokságot nyerjen, a következőkben látja a visszaesés okait: Az összes NB l-es egyesület között a Ferencvárosnak volt ebben az időszakban a legtöbb sérült játékosa. Mörtel és Zsiborás térdműtéten esett át, ebben az idényben egyáltalán nem álltak rendelkezésre. Murai súlyos gerincoperáción ment keresztül és a három állandó beteg mellett minden héten 2—3 egyéb sérülés volt. Sérült volt ebben az időszakban Rab Tibor, Pölöskei, Takács, Koch Róbert és a magyar—norvég futballmérkőzés óta súlyos sérüléssel bajlódik Nyilasi Tibor. Volt olyan mérkőzés, ahol csak 12 játékos állt rendelkezésre, de 15-nél több egy esetben sem. Ebben az időszakban a Ferencváros adta a legtöbb válogatott játékost a felnőtt és az utánpótlás válogatott keretbe. A világbajnoki felkészítés ezen intenzív szakaszában több ízben azt jelentette ez, hogy játékosaink csak a mérkőzésen tudtak jelen lenni. A sérülteket és a válogatottakat nélkülöző futballcsapatunk sokszor heteken át több ízben 4—5 játékossal edzett a pályán. Mindezek a körülmények nehezítették a csapategység kialakítását, az újonnan igazolt játékosok beépülését, s erősen rontották a harci szellemet. Nem volt mód megfelelő taktikai elemek gyakorlására az együttes csapatmunka kialakítására, s ez az eredményekben tükröződött. Gyenes J. András 3