Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 75. szám

1931. november 29. Üllői út: FERENCVÁROS—KISPESY 5:2 G: Takács 11 3, Szedlacsi k 2 Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár-Táncos, Takács II, Szedlacsik, Toldi, Kohut A nehéz talaj nem sok jó ígért, de a csapa­tok többet nyújtottak, mint amennyit várni lehetett tőlük, a nehéz viszonyok között. A labda és embermarasztaló sárban is szép futball folyt, s a jó iram csak a mérkőzés utol­só negyedórájában lankadt el. És el kell ismer­ni, hogy nem csak a Ferencváros állta végig az iramot, hanem a kispestiek erejéből is futotta csaknem az utolsó percig. Persze a Kispest, csak védelmében szegezhetett szembe ellenfe­lével hozzá méltó csapatrészt, s így csak pilla­natokra tehette kétessé a ferencvárosi győzel­met. 1931. december 2. Üllői út: FERENCVÁROS-SOMOGY 6:1 G: Takács II 3, Táncos, Szedlacsik, Kohut Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár-Táncos, Takács II, Szedlacsik, Turay, Kohut A Ferencváros biztos fölénnyel győzte le a helyenként jó futballozó kaposvári csapatot. A szurkolók szinte pillanatnyi szünet nélkül buzdították a csapatot, szinte kikövetelte a nagygólarányú győzelmet és a szép játékot. A Ferencváros így pontveszteség nélkül j 55— 11-es gólaránnyal fejezte be az őszi éva­dot. (Átlagban minden meccset 5 : 1-re nyer- j tek!) Takács II volt a legeredményesebb 26 gólt szerzett a 11 mérkőzésen! Az utolsó mérkőzés után méltán ünnepel­te a közönség a sok örömet szerző tizenegyet. * „Tegnap szezont zárt a Ferencváros. Ami­kor a bíró utolsót fütyült, a csapat nem futott be azonnal a tribün alá, pedig csípős hideg volt — hanem ehelyett üdvözölte híveit, a szurkolók visszaéljeneztek, zászlók lengettek, aki ferencvárosi szurkoló volt örült, aki nem volt ferencvárosi, talán nem is bosszankodott, talán inkább irigykedett is egy kicsit. Mert a jó mecénás sem rossz, de — amint a Ferencvá­ros példájából kitűnik — a ragaszkodó közön­ség a jó mecénásnál is többet ér. A jó csapat hozza meg a ragaszkodó közönséget, de a sikerekben része van annak a közönségnek is, amelyik hétről hétre kivonul a maga garasai árán szurkolni kedvenc színeiért, izgul, sír és nevet, zászlót emel, köszönti csapatát a sze­zon előtt és elbúcsúzik tőle a szezon végén. Kívánjuk a magyar sportnak, hogy sok olyan: egymáshoz forrott csapata és szurkolótábora legyen, mint amilyenre joggal lehet büszke a Ferencváros." (Nemzeti Sport) A bajnoki mérkőzések után még egy Ma­gyar Kupa találkozó következett (Ferencvá­ros—Kispest 2:0), majd közel egy hónapos túrára utazott a ferencvárosi gárda. A túra eredményei is bizonyították: ez a csapat nem véletlenül állt pontveszteség nélkül a táblázat élén. Svájcban és Németországban rúgták a 16 gólokat, majd rövid pihenő után, már 1932 februárjában folytatódott a pontvadászat. 1932. február 28. Hungária út: FERENCVÁROS—NEMZETI 5:1 G: Toldi 2, Szedlacsik 2, Turay Amsei—Takács I, Korányi—Turay, Lyka, Lá­zár-Táncos, Takács II, Szedlacsik, Toldi, Kohut Az idénnyitón már a 3. percben megszüle­tett az első gól: „A sors a Nemzetinek kedvez, a Hungária úti kaput választja, a Ferencváros kezd. 1 óra 41 perckor Csárdás bíró a sípjába fúj — megkezdődött a tavaszi szezon. A B-kö- zép szokásos buzdító hajrája után zöld—fehér i támadással indul meg a játék. A 3. percben fe­rencvárosi lábakon száll a labda: Turay—Ta­kács I—Lyka—Szedlacsik—Takács II vonalon j tolódik előre a labda, míg Toldi szépen kitör és éles lövése pontosan a balsarokba suhan — 1 :0!" A nézők nem izgulták halálra magukat, fölényes, biztos győzelem született az idén- nyitón. 1932. március 6. Miskolc: FERENCVÁROS-ATTILA 3:0 G: Toldi 2, Turay Amsei—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár—Táncos, Takács II,Turay, Toldi, Kohut A mérkőzés előtti napokban nagy influen­za járvány dúlt Budapesten, s bizony a csapat egyik erőssége Sárosi is „áldozatául" esett. A szurkolók izgatottan várták a felépüléséről szóló híreket. Két fradista találkozását így örökítette meg a korabeli humorista: — Hogy vagy? — Köszönöm jobban. — Meggyógyultál? — Nem fontos, nem fontos. — Hát mi fontos? — Az, hogy a Sárosi meggyógyult! Nos, a gyógyult Sárosi is segítette a Fe­rencváros miskolci győzelmét, amely a papír­formának megfelelően alakult. A Nemzeti Sport tudósítója jó jósnak bizonyult: a mér­kőzés előtt 3 : 1-es ferencvárosi sikert tippelt. Elsősorban Toldi góljai segítették a várt ered­mény kialakítását... 1932. március 13. Üllői út: FERENCVÁROS—KISPEST 2:0 G: Toldi, Takács II Amsei—Takács I, Korányi—Lyka, Turay, Lá­zár-Táncos, Takács II, Szedlacsik, Toldi, | Kohut Két gól és más semmi! Szürke kis mérkő­zés volt, kihagyott helyzetekkel, sok-sok hi- i bás átadással. A 37. perc hozta a mérkőzés: egyetlen „szépségdíjas” megoldását:Toldi éles labdáját Takács II futtából nagy lövéssel küld­te a jobb felső sarokba. 1932. március 27. Hungária út: FERENCVÁROS—HUNGÁRIA 5 : 1 G: Takács 11 2, Kohut 2, Turay Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár—Táncos, Takács II,Turay,Toldi, Kohut „Pár perccel 4 óra előtt felmorajlik a tö­meg, éljenzés, taps közben kifut a pályára a Ferencváros. Elől Turay, utána Takács II, Há­da, a sor végén Sárosi. Zöld—fehér csíkos ing, a bal karon gyászszalag a zöld—fehér vezér, Malaky Mihály emlékezetére. A Fradi közép megadta a szokásos jelt: a háromszoros éljent a Ferencváros tiszteletére. A Fradi azonban nehezen talált magára, töb­bet támadott ugyan, de veszélytelenül. Ellen­fele megszerezte a vezetést, sőt veszélyes ro­hamait majdnem további siker koronázta. A 33. perc hozta a fordulatot: Turay lövé­sét mintha zsinóron húzták volna, úgy vágó­dik a kapuba. A 35. percben újra a Fradi csa­társor indul rohamra, aminek a végén Kohut : megszerzi a vezetést." A II. félidőben már egyértelműen a Fradi játszott fölényben, s Takács II két gólja után Kohut állította be az 5 : 1-es végeredményt. A Hungária úton mind a mai napig azóta sem aratott ilyen nagy gólarányú győzelmet örök ; riválisa felett a ferencvárosi gárda. * * * Mint a tudósításból is olvashatták Malaky Mi- ; hályt, az FTC egyik alapítóját, a tízes évek j legnagyobb futballdiplomatáját gyászolták. Ami szinte könnyekig megható és történel­münkben egyedülálló, hogy pontosan az örök­rangadó időpontjában volt a Kerepesi temető­ben a gyászszertartás. A régi FTC négy kivá­lósága Weinber, Bródy, Fritz és Ungár vitték a sírhoz a koporsót. „A sírnál a rögök hullani kezdtek a koporsó fedelére. Ekkor, pontosan ebben a percben az elmúlást jelentő rögök dü­börgése közben morajlott át a Hungária úti pályáról 25 ezer embernek Fradi-gólt üdvöz­lő kiáltása. S az élet harsogása egybevegyült a halott futballvezér sírgödrébe hulló göröngyök hol­tat búcsúztató, monoton kopogásával . .. Az örök-derby napján eltemették a magyar futball legnagyobb apostolát. . ." 1932. április 3. Üllői út: FERENCVÁROS-VASAS 5:0 G: Toldi 3, Turay, Kohut Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár—Táncos, Takács 11, Turay, Toldi, Kohut A Ferencváros folytatta ötgólos bajnoki sorozatát, s sorrendben a 16. győzelmét arat­ta. Toldi három góllal terhelte meg az ellenfél kapuját. Lőtt egy bombagólt és egy potyagólt, egyszer pedig fejessel vette be a Vasas kaput. A labdát olyan erősen fejelte kapura, hogy a Vasas kapusának kezét „bevitte" labdástól, mindenestől . . . 1932. április 7. Üllői út: FERENCVÁROS—SABÁRAI 5:1

Next

/
Thumbnails
Contents