Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1981/82 - 1980 / 75. szám

G: Toldi 2, Takács II, Kohut, Szedlacsik Amsei—Takács I, Papp—Lyka, Sárosi, Lázár- Táncos, Takács II, Szedlacsik, Toldi, Kohut Még 2 : 0 után is nyílttá tudta tenni a játé­kot a Sabaria. A szombathelyiek 2 : 1-re szépí­tettek és levegőben lógott az egyenlítés . . . Szedlacsik gólja azonban megnyugtatta a fe­rencvárosi kedélyeket. Kohut rúgta a negyedi­ket, majd Toldi Géza következett. „Kohut pompásan centerez Takács 11 elé, aki kapásból gyönyörű gólt lőhetne, de az nem biztos meg- 1 oldás. Ő inkább hátraemeli a labdát a mögötte érkező Toldi elé, aki a 16-osról szörnyű erővel I lő a jobbsarokba, 5 : 1!" 1932. április 10. Megyeri út: FERENCVÁROS-ÚJPEST 5:0 I i G: Toldi 2, Takács 11 2, Táncos i Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá- í zár—Táncos,Takács II, Turay,Toldi, Kohut A Ferencváros elképesztő iramban fekszik bele a játékba. A 6. perc meg is hozza az ered­ményt: Turay kapja a labdát, jobbra tolja Ta­kács II elé, aki tisztán áll, rögtön lő, s éles ma- | gas labdája Aknai és a kapufa között becsú­szik a léc alá. A II. félidőben Avar sérülése után a Fe­rencváros óriási fölénybe került, s sorra rúgta í a gólokat. A legszebb a befejezés előtt 5 perc­I j cél született: „Lyka tisztán futhat a labdával, s úgy cen- j terez, hogy Táncosnak is becsületére válna. { Toldi bent tankként rohan a labdára, s lövés- 1 szerű fejessel vágja a bal sarokba. Ez a gól megkoronázása volt az ötös sorozatnak. Pro­dukció volt, amelynek nyomán még az ellen­fél szívében is elismeréssé változott a keserű­ség. Amint az utolsó bírói fütty elhangzott, j ellepte a pályát a fanatikusok serege. A fe- | rencvárosi játékosokhoz rohantak, s Toldit si- ! került vállukra emelni. Pillanatok alatt meg­telt a ferencvárosiak öltözője is. Mindenki üd­vözli a másikat, s mindenki örül. Egyszer csak rendőr lép be az ajtón. Ő is boldogan nevet, majd így szól: — Isten éltesse az urakat! Én ( ugyan újpesti rendőr vagyok, de szívemből a Fradit szeretem. És még ráadásul tizenkét li­ter bort nyertem a mérkőzésen. Majd koccin­tok is az urak egészségére. Isten éltesse az urakat!” Nemcsak a rendőt, hanem az egész ferenc­városi tábor ivott örömében ezen az estén. Az emelkedett hangulatról, a nagy boldogság­ról meséljenek a következő sorok: „Jöttünk, láttunk, győztünk, Öt dugót belőttünk. Jó estét kívánok Éljenek a fradista srácok . . . Jókedvű, a robbanásig feszült hangulatú társaság egymás nyakát átkarolva, énekelte ezt a futballra átalakított katonanótát. Újpest ut­cáin végig, majd a Körúton és mindenütt, ahol I ünnepelni lehetett. Juj, de szép lesz a századik Fradi-gól! — ez a mondat harsogott a Fradi- szurkolók Rákóczi úti tanyáján, mikor belép­tünk. A szurkolónak a mérkőzésen nagy a bol­dogsága, ha győz a csapat. De óriási az öröm most itt a fradi tanyán, amikor megbeszélhe­Í tik az ötös szériát. Ez talán még édesebb öröm, mint meccset nézni. Itt már mindenki elkönyvelte a bajnokságot, a szurkolás csak azért folyik, hogy pontveszteség nélkül és 100 góllal nyerjék. Mert a fradistának nem elég a siker, amiben már másnak is része volt, neki Í új, eddig még meg nem ért sikerek kellenek. Azért aztán mindent áldoz. Szívét, lelkét és pénzét. Igen, a Fradi-szurkolók többsége előtt ismeretlen a potyajegy. Befizeti, hiszen tudja, szükség van a pénzére . . . Piros bor, győzelmi áldomás kerül a bor­gazdától az asztalra és a cigány rázendít: — Nem lehet az FTC-vel kikukoricázni. A hangu- : lat egyre emelkedik, itt ma a fradisták mulat­nak — nagy családdá alakul az egész közönség. I Távoli asztaloktól hangzanak a felköszöntők a Ferencvárosra. A cigány nem győzi a sok fut- I ballista nótát, amely most mind a Fradinak és ; az ötnullnak szól. És a nóta kihallatszik az ut­cára : — Megtudhatja bárki, aki rá kíváncsi Hogy nem lehet a, nem lehet a fradistákkal kikukoricázni . . 1932. április 17. Debrecen: FERENCVÁROS—BOCSKAI 4:1 G: Takács 11 2, Táncos, Kohut Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár—Táncos, Takács 11, Turay, Toldi, Kohut Négy különvonat vitte Debrecenbe a Fra­di-szurkolók ezreit! A város felkészült fogad­tatásukra, minden debreceni nevezetességet bemutattak. A Déri-múzeum igazgatójának előadását nem csak a múzeumban hallhatták, hanem megafonon a parkban is. Olcsó autó­buszokkal szállították a vendégeket a klini­kához és az ősi kollégiumhoz. Megmutatták a város szobrait, cserkészek működtek közre, mint idegenvezetők. A debreceni Nagytemp- j lomban Balthazár püspök ünnepi beszédet tartott a Fradi-szurkolók tiszteletére. A Bocs­kai játékosok már kevésbé tisztelték a Fradit. Kohut góljára hamar jött a válasz, a debrece­niek kiegyenlítettek. Óriási küzdelem alakult ki, de a Fradi-csatárok szíve a helyén volt. A félidő befejezése előtt két gyors góllal meg­nyugtatták a különvonatok szurkolóit. A 61. percben Táncos közelről belőtte a 4. gólt is, és ezzel eldőlt a nagy érdeklődéssel várt találkozó A négygólos mérkőzésről négy nyilatkozatot idézünk: „Maillinger Béla: — A Bocskai nagyon jól és szépen játszott, ezért az egész játék szép volt. A győzelemnél is jobban örülök annak, I hogy alkalmunk volt a közönség várakozását S kielégíteni és a futball iránti szeretetét növel- ; ni. Klement Sándor: Nagy iram volt az első félidőben és az mindent kivett a játékosokból. A Bocskai helyenként erősebb ellenfél volt, mint a Hungária vagy az Újpest. Székely Mihály, az Operaház művésze: Az egész zöld—fehér tábor újjongva üdvözli a győzelmet. Ez előtt a közönség előtt és ez el­len a csapat ellen győzni az évad legnagyobb teljesítménye volt. Létay dr., a Bocskai titká­ra: A Bocskai igen jól játszott, de a Ferencvá­ros ellen ez sem segített." Az újabb győzelemmel a hátralevő mérkő­zésektől függetlenül a Ferencváros matemati­kailag is megnyerte a bajnokságot. A nézők természetesen tombolva ünnepelték a kedven­ceket, de egy természeti jelenség is „köszön­tötte” a Ferencvárost. A II. félidő vége felé elállt a szakadó esőt hozó zivatar, és a Horto­bágy felől szivárvány ívelt a pálya fölé . . . 1932. május 1. Kaposvár: FERENCVÁROS-SOMOGY 10:1 G: Takács 11 6, Toldi 3, Turay Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Bukovi, Lá- | zár—Táncos, Takács 11, Turay, Toldi, Kohut A Fradinak ez volt az első kaposvári baj­noki mérkőzése, hiszen eddig még a Somogy mindig feladta pályaválasztói jogát. A kapos­vári bemutatkozás kétszámjegyű győzelmet hozott. ,,A Ferencváros győzelme pillanatra sem volt kétséges. Nemcsak azért, mert a Somogy | várakozáson aluli gyenge játékot produkált, hanem azért sem, mert a Ferencváros az első | pillanattól kezdve olyan hatalmas iramot dik- j tált, hogy annak nemcsak a Somogy, de más csapat sem tudott volna ellenállni. Ez az iram hamarosan meghozta a győzelmet jelentő gó- j lókat is és a Somogy szinte kába tehetetlen­séggel futkosott a pályán anélkül, hogy komo­lyan a játékba tudott volna avatkozni. Az idő j múlásával a közönség már csak azt figyelte, hogy a zöld—fehérek 100. gólja megszületik-e Kaposvárott? Ez nem következett be, s a bu­dapesti kirándulók még jobban örültek, mert majd Budapesten ünnepelhetik ezt a ritka ju­bileumot. A mérkőzés végén a hat gólt szerző Takács I l-t, valamint a kitűnően játszó Buko- | vit vállára kapta a tömeg." Amit még a mérkőzéssel kapcsolatban ér­demes feljegyezni, a Fradi a 18. percben már 5 : 0-ra vezetett, tehát bő negyedóra alatt 5 gólt rúgott a ferencvárosi csatársor! 1932. május 31. Üllői út: FERENCVÁROS-III. KERÜLET 3:1 j G :Toldi 2, Táncos . Háda—Takács I, Korányi—Lyka, Sárosi, Lá­zár-Táncos, Takács 11, Turay, Toldi, Kohut „Éppen úgy alakult a helyzet, mint vasár­nap. Az előmérkőzés alatt egyre komolyabban gyülekeztek a felhők a pálya felett, majd öt óra tájban elkezdett esni az esc. Félóra eltelté­vel kimerészkedtek a csapatok, s a szemerkélő esőben elkezdődik a játék. Fröccsen a víz, cuppog a talaj, amint a játékosok rohannak a labdával és újra teljes erővel zeng: Hajrá Fradi! Az ég lassan tisztul, bár az eső nem szünetel. Turay Táncost szökteti, a bíró azonban Taká­csot lesen csípi. A rúgás nem messze viszi a labdát, újra a Ferencváros jobbszárnya támad. Táncos Takács elé ad, aki lefut a kornervona- lig, s onnan íveli befelé a labdát, mely átszáll balra. Toldi és Beretvás ugrik fel érte, a csatár feje magasabbra nyúl, s róla csúsztatot- tan megy a labda, de mégis elég erősen a kapu jobb alsó sarkába. A nézőtér hatalmas ünnep­léssel fogadja a gólt, amely a Ferencváros szá­zadik gólja a bajnokságban. Ropog a taps, harsog az éljen, s most tűnik csak fel, hogy a kegyetlen esőben is mennyi néző van." A nézők nem csak a mérkőzésen, utána is ünnepeltek. Érthető volt ez a nagy öröm, hi­szen a klub történetében először fordult elő, hogy a zöld—fehérek a bajnokságban elérték a 100. gólt. Weinber, az FTC régi játékosa már hetekkel ezelőtt értékes plakettet ajánlott fel a 100. gól szerzőjének, sőt még az előkészítő­jének is. A gólt Toldi fejelte, és Takács 11 adta be a labdát. így a szép ajándékot ez a két já­tékos kapta azon a klubvacsorán, amelyet a nevezetes esemény tiszteletére rendeztek.

Next

/
Thumbnails
Contents