Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1981/82 - 1980 / 71. szám
Libor Radimec — Kemények a védőik? — kérdezem ’ Szűcs Lajostól, aki elsősorban a hátsó alakzatok játékáról készített feljegyzést. — Határozottak és a 16-os tájékán szabálytalanság árán is megállítják az ellenfél csatárait. Az Inter Bratislava ellen is ezért szedtek össze annyi szabadrúgást, sőt még egy 11 -est is. — Mi jellemzi még játékukat? — Hallatlan erős iramot diktálnak már az első percekben, és megpróbálják döntésre vinni gyorsan a küzdelmet. A pozsonyiak ellen is már az 5. percben gólt szereztek. Egy szó, mint száz, rutinos, érett csapat. — Mi az amiről még nem beszéltünk? Egy ötvenéves emlék 1931. szeptemberében a válogatott csapat mérkőzése miatt egy rövidke kis szünet állt be a bajnokságba. Néhány klubcsapat ezt „miniportyára" használta fel. „A vasárnapi magyar—csehszlovák válogatott mérkőzés újra kihajtja maradék csapatainkat a külföld országútjára. Az Újpest és a Ferencváros a válogatottak kivonása után megmaradó gárdájából kombinált csapatot állít össze és ez a csehszlovákiai Moravska Ostravában játszik. Az összeállítás a következő lesz: Siflis (Újpest) — Takács I (Ferencváros) Kővágó (Ú) — Lyka (F), Bukovi (F) Víg (Ú) - Török (Ű) Toldi (F) Sáros (Ú) Szedlacsik (F) Kohut (F). Tartalék és egyben edző: Blum Zoltán (F)." Jó kis csapat volt, hiszen Kővágó kivételével a többiek már válogatott mezben is játszottak! Idézzük fel a „lila- zöld" csapat fél évszázaddal ezelőtti Ostravai sikerét: FERENCVÁROS, ÚJPEST KOMBINÁLT—SC MORAVSKA OSTRAVA 3-1 Az esőtől erősen felázott talajon sok — Érdemes lenne arról is szót váltani, hogy milyen sok keresztlabdát alkalmaznak a Csehszlovákok. Rengeteg tértölelő átadást láttam tőlük, amellyel egyik pillanatról a másikra áthelyezik a jobb vagy a baloldalról a támadás súlypontját. — Milyenek a kapusaik? — A tapasztaltabb Michalik 30 éves, a fiatalabb ám de nagyon tehetséges Machák 24. esztendejében van. Általában felváltva védenek, attól függően, hogy pillanatnyilag melyikük van jobb formában. — Az elmondottak után Novák Dezső vezető edzőtől a legcélravezetőbb taktikai fegyverek felől érdeklődöm, amelyek meglephetik BEK ellenfelünket. — Kollégáim, valamint saját tapasztalataim alapján nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a Bánik Ostrava az elmondottak ellenére sem legyőzhetetlen. — Fegyelmezett játékkal, lelkes, odaadó teljesítménnyel már itthon bebiztosíthatjuk továbbjutásunkat. Csatárainknak elsősorban azt kell szem előtt tartaniuk, hogy semmiképpen sem próbálkozzanak magaslabdákkal, kapuelé ívelt beadásokkal, hiszen az ostravai védők nagyszerűen fejelnek. Még valami, amit semmiképpen sem szabad szem elől téveszteni: gyors helycserés támadásokkal, egyéni kitörésekkel helyzeteket teremthetünk. Főleg akkor, ha a földön tartjuk a labdát, mert tapasztalataim szerint ily módon zavarba hozhatók védőik. A magam részéről, — és ez nemcsak aféle kincstári optimizmus, — bízom a továbbjutásban! Gyenes J. András tócsa állott. Ezt nehezen szokták meg a magyarok, akik már a starttól fölényben voltak és éppen ezért elég könnyen vették a játékot. A 30. percben Török pasz- szából Toldi lövi a vezetőgólt. Szünetig ez a két csatár egyébként a kombinált csapat legjobbja. A II. félidőben a magyar csapat erősen lendületbe jön, most a homokos kapu előtt játszik a csatársor. Kohut három bombája is a kapufáról perdül le, majd Toldinak egy lövése vágódik a kapufának. A 23. percben Foldina bíró szabadrúgást ítél a 16-oson belül elkövetett ke- zezésértl Kohut kapura lő, Szedlacsik beleteszi a lábát és a labda még biztosabban perdül a hálóba, 2—0. A 28. percben a magyar balszárny támad, a beadott labdát Török kapásból lövi a kapuba. Ezután a játék lanyhul, az ostravaiak- nak is vannak helyzeteik. A 79. percben Siroky a kifutó Siflis mellett a vendéglátók egyetlen gólját lövi, 3—1. * Ez az ostravai mérkőzés 1931. szeptember 20-án volt. Most 10 nap eltéréssel pontosan 50 év múltán ismét Ostravában játszanak a fradisták. Ezúttal azonban már nem barátságos találkozón, hanem a legrangosabb európai kupamérkőzéssorozat keretében. Az 50 évvel ezelőtti eredmény azért most is jó lenne... A játékvezető A szeptember 16-i, az Üllői úti stadionban rendezendő, óriási érdeklődéssel várt Ferencváros-Banik Ostrava BEK-találkozó első mérkőzésén, az európai elitgárdához tartozó nyugatnémet Walter Eschweilet fújja a sípot, aki így emlékezett pályafutásáról: — 1935-ben születtem Bonn/Rhein- ben. Gyermekéveimben egyetlen sportnak, a focinak hódoltam. Játékosként az SV BEUEL Oó ificsapatában szerepeltem, a kapus kivételével minden poszton. Hogyan lettem játékvezető? Egy alkalommal két utcacsapat mérkőzésének vezetésére kértek fel. A vérbeli, mezítlábas focicsatát végignézte néhány sportfunkcionárius is, akiknek rábeszélésére határoztam el — 15 (!) éves koromban -, hogy felcsapok játékvezetőnek. 1950-ben vizsgáztam. Kezdeti sikereimre jellemzően, a különböző minősítési szintek elérése után, 1963-ban már a Bun- desligában fújtam a sípot, míg 1970-ben — 35 éves koromban - tagja lettem a FIFA-keretnek is. Ettől kezdve számos, rangos nemzetI közi találkozót vezettem, szakvezetőim értékelése szerint — sikerrel. Még mindiq élénk emlékezetemben él az 1975. április 23-i, a Belgrád- ban százezer néző előtt lejátszott Crvena Zvezda—Ferencváros (2-2), a KEK-döntőbe jutásért vívott, drámai fordulatokban gazdag mérkőzés, amelyen öt perccel a befejezés előtt a Ferencváros javára megítélt 11-es miatt a fejemet követelték... En fújtam a sípot 1978-ban a Ma- gyarország-Szovjetunió (2-0) EB-, valamint 1979-ben a Dukla Prága- Ú. Dózsa (2-0) KEK-találkozón is. Anyanyelvemen kívül angolul és franciául beszélek. Civilben diplomáciai vonalon, a bonni külügyminisztérium protokollosztályán ténykedem.” Somos István 7
