Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 61. szám

.A mi szurkolóink: Romár László Oh, csak egy szép gól jönne már — sóhajtott fel az Üllői úti pálya lelátóján Komár László, sikeres táncdalénekes szurkolónk. „Nótájából" köl­csönözte óhaját, hiszen a na­pok alatt elkapkodott kisle­mezén található két dal közül az egyik címe: Oh, csak a haj­nal jönne már. . . Nos, Laci te mikor jöttél először a Fradi-pályára? — Öt éves koromban, 1949-ben édesapám hozott ki a régi Üllői úti stadionba. Bevallom én már nem emlék­szem, hogy milyen mérkőzés volt, csak a nagy szurkoló­sereg emlékképe ragadt meg bennem. Aztán az ötvenes évek elejétől már állandó meccslátogatónak számítok. Tehát tulajdonképpen Kinizsi szurkolóként ragadtam az egyesületnél. Még a régi jel­vényem is megvan, nem is vál­nék meg tőle, hiszen Kispéter Mihálytól kaptam . .. Nekem a hobbym a Fradi lett és egy jó mérkőzés maximálisan kie­légít. Hallottam, hogy a zené­szek, zenekarok öldöklő kis­pályás meccseket játszanak. Arról is hallottam, hogy sok­szor került a képzeletbeli villanyújságra a góllövő Ko­már neve. Melyik a kedvenc posztod? — Igen, nagy csatákat ví­vunk. Erős ballábam van, így amolyan régimódi bal- összekötő a posztom. Na, de a kispályán ez egészen más. Az igazi az Üllői úti pálya, az itteni hangulat. Imádok meccsre járni és az új stadi­onunkban szinte minden mér­kőzést láttam. Még a néhány évvel ezelőtti Téli Kupa mécs­esekre is kijártam. Na, és per­sze vidékre, ha éppen nem turnézom. Laci! Néhány szóval me­sélj magadról, pályafutásod­ról — hiszen a szurkolók kö­zül nem mindenki jártas a könnyűzene világában. — A Scampoló együttes tagjaként már 1963-ban „pó­diumra" kerültem, majd a Sprint együttes következett. Ebből az időből a Postakocsi dal maradt meg slágerként, lemezen is nagy sikert aratott. „Áténekelt" évek után szólista lettem. Presser Gábor régi jó barátom, és az ő köz­reműködésének is köszönhet­tem, hogy az Áldozat című film két betétdalát rám bíz­ták. Ezek is rajta lesznek azon a nagylemezemen, amely elő­reláthatólag május végén jele­nik meg. A rock hangvételű lemez egyébként Presser Gá­bor zenei irányításával ké­szült, a felvételeket most fe­jeztük be. Nagyszerű baráti közösség, igazi alkotó csapat dolgozott együtt. Milyen más tervek, vágyak foglalkoztatnak, akár a sport akár a zene területén? — Pozsonyban a Csehszlo­vák Táncdalfesztiválon nagy örömömre én képviselhetem Magyarországot! Nagy nyári turnéra is készülök, amelyet a KISZ és a Rádió Szórakoz­tató osztálya szervez. Ami a Fradival kapcsolatos vágyai­mat illeti, az nem lehet más: 5 év után újabb bajnoki el­sőségben reménykedem. Ügy tudom a játékosokkal is jó a kapcsolatod, ha belépsz a Fradi öltözőjébe, nem kell bemutatkoznod ... — Kedvenc játékosom Ebedli Zoli, de Nyilasi és a többiek a megmondhatói, hogy vereségek idején is ba­rátként jöttem közéjük. Sze­retem a csapatunkat, hiszen említettem régi szálak fűznek az FTC-hez. A régiek közül Albert Flóri játéka nagyon a szívemhez nőtt. Sokan el sem hiszik, hogy Flóri milyen ügyesen beszél és otthonosan mozog a színpadon. Nekem elhihetik, régebben volt együtt néhány turnénk. Egyébként a labdarúgók és a mi szakmánk is sok hasonló­ságot takar. A szó nemes értelmében „cirkuszi gladiá­torként" kiállunk a porond­ra, és nem lehet más felada­tunk, mint azokat szolgálni és szórakoztatni, akik ránk kíváncsiak. Tehetségünk és akaraterőnk szerint ez egyszer így, máskor úgy sikerül. Nincs két egyforma koncert, mint ahogy két egyforma mérkőzés sincs. Ez a nyilatkozatod az FTC—MTK-VM mérkőzés műsorlapjában jelenik meg. Milyen MTK-val kapcsolatos kellemes emléked van, és vé­gül próbálj most március ele­jén arra tippelni, hogy mi lesz az idei örökrangadó vég­eredménye? — Az új Üllői úti stadion­ban az első győzelmünket úgy tudom, éppen a kék—fe­hérek ellen arattuk. Az ered­mény nagy küzdelem után alakult ki, úgy, hogy végül mi győztünk 2 : 1 -re. Megmon- don őszintén, most egy kicsit nyugodtabb meccset szeret­nék látni. A szurkolóknak a nyugalmat pedig a gólok ad­ják. Ha végig vezetve, mond­juk végül 4 : 1-re győznénk — biztosan elégedetten távozná­nak a ferencvárosi szurkolók. Közöttük leszek én is, hiszen jóban, rosszban ez a csapa­tom. A Ferencváros hozzá­tartozik az életemhez, szur­kolótársaim gól-kiáltása pedig olyan nemes muzsika fülem­nek, amelyet nem tud a világ egyetlen zeneszerzője sem komponálni. Ezt az örömet csak a mi csapatunk tudja megszerezni — reméljük sok­szor és még nagyon sokszor.. Nagy Béla 14

Next

/
Thumbnails
Contents