Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 61. szám

Beszélgetés dr. Kovács Imre miniszterhelyettessel, egyesületünk elnökével Sokan nem ismerték, csak a február végi közgyűlésen lát­ták először, de amikor felszó­lalt és higgadt, nyugodt, meg­fontolt szavakkal beszélt, mindjárt csatát nyert. Időseb­bek hamar kimondták: „Jó elnök lesz!". Fiatalabbak megjegyezték: „Biztos sokat segít majd nekünk." Azóta már eltelt néhány hét, s dr. Kovács Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, az FTC új elnöke eleget téve kérésünknek nyi­latkozott olvasóinknak, szur­kolóinknak, egyesületünk ba­rátainak. Kérjük, előbb kalandoz­zunk vissza a múltba, miként került kapcsolatba a sporttal, s a Ferencvárossal, — fordul­tunk a miniszterhelyetteshez. — Gyerekkorom óta von­zódtam a sport iránt, ha nem is voltam olyan szenvedélyes, mint sok hozzám hasonló fi­atal, azért mindig felkeltette érdeklődésemet, és magam is örömmel fociztam, úsztam vagy futkároztam. Szorosabb kapcsolatba viszont csak ké­sőbb, Gödöllőn az Agrártudo­mányi Egyetemen kerültem a sportélettel, amikor hallgatva Ötvös Károlyra, az atléták igen lelkes edzőjére,magam is ezt a versenyágat választot­tam. Erős alkatú vagyok, csaknem 190 centiméter ma­gas, s talán ezért választották ki nekem a diszkoszvetést és a súlylökést, amelyben a má­sodosztályú minősítésig jutot­tam. Egyetemi tanulmányaim után viszont kevesebb idő ma­radt már a sportolásra, bár a mozgásról nem feledkeztem el. Szívesen vettem részt mun­kahelyi labdarúgó mérkőzése­ken, a rendkívül egészséges úszásnak pedig ma is hódo­lok: hetenként háromszor 1000-1000 méter úszással kezdem a napot. Előbb az Élelmezésügyi Minisztérium­ban, majd a Pártközpontban dolgoztam, ahonnan 1975- ben kerültem vissza a MÉM- be. Oda, ahol korábban és ma is nagyon sokan voltak és van­nak, akik „kötődnek" a Fe­rencvároshoz, itt volt például miniszterhelyettes elnök-elő­döm Lénárt Lajos is. De a kötődés érthető, hiszen az FTC-nek az élelmiszeripar, az ÉDOSZ a legjelentősebb bázi­sa, s ez a kapcsolat már több évtizede tart. Minisztériu­munkhoz tartozik többek kö­zött az FTC Sportlétesítmé­nyek Intézete is, melynek anyagi támogatását a költség- vetési főosztályunkon keresz­tül biztosítjuk. így jutottam el a közelmúltig, amikor fel­kértek, hogy vállaljam el az egyesület elnöki tisztségét. Megmondott) őszintén: örömmel tettem ennek ele­get, a megbízatást fontosnak és megtisztelőnek tartom. Mi a véleménye az elnök­ség összetételéről és hogyan látja a feladatait? — Úgy érzem, az elnökség, amelyet egy kissé „korszerű­síteni" kellett, jó összetételű. Helyes, hogy nemcsak élel­miszeripari vezetők találhatók benne, hanem mezőgazdasági szakemberek is, hiszen az egyesületnek mind erősebbek a kapcsolatai a mezőgazdasági szövetkezetekkel. Örülök, hogy Magyar Zoltán is ebben a testületben dolgozik, két­szeres olimpiai bajnokunk, — bár már befejezte aktív pálya­futását — méltóképpen kép­viseli a zöld—fehér sportoló­kat. Elnökségünk ezentúl minden hónap utolsó péntek­jén tart ülést, hogy a folya­matosság biztosítva legyen és döntsünk a legfontosabb kér­désekről. A klub apparátusa pedig előkészít és végrehajt. Azt hiszem nem túlzás: a mostani elnökség garancia ar­ra, hogy a jövőben még ered­ményesebb, sikeresebb legyen a munkánk. De ugyanakkor szeretném kihangsúlyozni, a mi testületünk nem szól bele az edzői munkába, hanem kö­vetelményt támaszt, annak végrehajtását el is várja. A Fe­rencváros mindig híres volt sportolóiról, edzőiről, szak­embereiről és aktíváiról. Kö­zös a felelősségünk, közös a célunk. Dr. Kovács Imre a továb­biakban arról nyilatkozott, hogy az egyesület minden szakosztálynak igyekszik megfelelő anyagi és erkölcsi háttért biztosítani. A szak­osztályok mögött biztos bá­zisok vannak, s ahol még ilyen nincs — háromnál — rövidesen ott is megoldódik ez a kérdés. De ugyanígy megfelelő hátteret akarnak adni a bizottságoknak is. amelyekre igen nagy feladat hárul. A közgyűlési beszámoló szólt eredményekről, hibák­ról, hiányosságokról. De szólt a jövő terveiről is. Ezeket, mint az egyesület elnöke milyennek látja? — A Ferencvárosnak több mint háromnegyed évszáza­dos a múltja, megalakulása óta mindig jelentős szerepet töltött be a magyar sport- mozgalomban. Ezeket a ha­gyományokat nem csak ápol­nunk kell, hanem erőfeszíté­seket tenni, hogy minden szinten előbbre lépjünk. Is­meretes már az elképzelé­sünk, hogy idén az egyesü­letek közötti pontversenyben az 1—3. hely elérését tűztük ki célul, s 950 pontot szeret­nénk összegyűjteni. Jelenleg 13 szakosztályunkban hozzá­vetőlegesen 1600 a sportolók száma, ami figyelembe véve a javuló létesítménykörülmé­nyeket, még növelhető. Olyan fontos sportágban például, mint az atlétika fokozottab­ban törekszünk a tehetségek felkutatására, amihez iskolák bekapcsolódása adhat segítsé­get. Jelentős helyet foglal el programunkban a tömeg­sport, amely nemcsak alapot képez, hanem az egészség megóvása érdekében is döntő jelentőséggel bír. A nemzet­közi küzdőtereken mindig voltak sikereink, de az ered­ményekkel nem lehet és nem szabad elégedettnek lenni. Előbbrelépést akarunk! A sokrétű munkánkhoz a szakembereknek önállóságot adunk, tiszteletben tartjuk elképzeléseiket, de a felelős­séget vállalniuk kell. A neve­lésben viszont nem hagyjuk magukra őket, a maximális segítséget nyújtjuk. Azt akar­juk, hogy az FTC-ben tevé­kenykedők jóbarátok legye­nek, jó szellemű sportembe­rek, igazi nagy család. 4

Next

/
Thumbnails
Contents