Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)
1980/81 - 1980 / 50. szám
kait éjszakák után. Nagyon szegény vidék volt ez akkor, szegény emberek tanyája, mert 1810 körül a mai Calvin térnél kezdődött a város, innen már csak sikátorok kígyóztak szerte a patakokban, mocsarakban dús Duna- part felé. Hanem éppen ezért — mert a Ferencváros akkor külterületnek számított — a Dunától távolabb eső területeken gyümölcsös- és zöldségeskertek terültek el, köztük afféle kirándulóhelyek is, nyaralókkal, présházakkal. Itt épített a reformkor nagy írója, Fáy András nyaralót egy gondosan ápolt gyümölcsöskert közepén. A Körút és az Üllői út sarkán álló hatalmas kaszárnyatömb helyén állt Fáy András háza, ahol hajdan megfordult az egész magyar szellemi élet minden kiválósága, valósággal divat volt Fáy villájába látogatni. Vörösmarty Mihály is gyakorta megfordult itt, no meg a hatalmas kert Duna felé eső vége táján épült Arany Angyal fogadóban, ahová egy kis borra szívesen átruccant a társaság. (Most bölcsőde van a helyén, a Mester utca és az Angyal utca sarkán.) Fáy kertjét a nevezetes 1838-as árvíz alaposan megtépázta. A ház maga 1827-ben épült. Fáy testét a Calvin téri református templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. (Folytatju A régi FTC klubház éttermi bejárata a Könyves Kálmán krt. és az Üllői út sarkon. emléktáblán örökítették meg képmását. A történetírónak kötelessége itt, ahol a kerület lakóiról esvén szó, röviden megemlékezni a kerület szívügyéről, a Fradiról, a Ferencvárosi Torna Clubról is. Az egyesület 1899. május 3-án alakult és hosszú ideig a sportszerető ferencvárosiak tartották fenn. Bármennyire is népszerű is az FTC, nem hallgathatjuk el, hogy helytelen lenne a ferencvárosi sportot csak e nagynevű sportegyüttesre leszűkíteni. Mellette, sőt előtte nem is egy sportegyesület, sportbaráti társaság létezett, működött az üzemekben, az iskolákban és az intézményekben. Már a századfordulón híre volt a Vasas szakosztály gúla-csapatának, amely jórészt a Fegyvergyár munkásaiból verbuválódott. S amíg a kerület legnevesebb sportegyesülete főleg a labdarúgást favorizálta, a gyári sportkörök, az önkéntes sportegyesülések áldozatos tagjai a kézilabda, az atlétika, a természetjárás, a hósport, az úszás, az- ökölvívás és a sakk népszerűsítésében, elterjesztésében tevékenykedtek fáradhatatlanul. De még a labdarúgásban is pezsgett az élet, erről tanúskodnak a ferencvárosi iskoláknak, a bajnokságokon elért jó helyezései, valamint a főváros- vagy talán országszerte híres ferencvárosi „grundok", ahonnan nem egy csillaga tűnt fel a magyar labdarúgásnak. S végül, hogy név szerint is megemlékezzünk róluk, igaz megemlékezéssel írjuk ide a két munkás sportegyesület nevét, az MTE és a TTE, a Munkás Testedző Egylet és a Természetjárók Egyesületének nevét, amelyeknek ferencvárosi szakosztályai oly sokat tettek az elmúlt fél évszázadban a tömegsport kialakítása érdekében. Szinte megszokott dolog, hogy Budapestet gondolatban bekalandozva, az ember művészeket belsőbb, vagy budai kerületekbe képzel, s a kilencediket sorravéve, iskolai emlékek nyomán gyárak, vágóhidak, közraktárak és múlt századi romantikát sugárzó szűk ka- pujú, tágas udvarú, kocsiszínekkel megrakott földszintes házak sorát idézi fel. írók? Művészek? ugyan, mi köze ennek az alig kétszáz esztendős településnek hozzájuk. Mégis, ha sorra vesszük a tényeket, érdekes lista bontakozik ki. A múlt század első felében a hírneves zenész, Bihary János lakott itt, szerény házacskában, a mai Szamuely utca és Kinizsi utca sarkán. Ide téregetett haza, rövid nyugovóra, a különböző nevezetes fogadókban átmuzsii !
