Fradi műsorlap (1980/81, 1981/82, 1982/83)

1980/81 - 1980 / 46. szám

Hat éve is elmúlt már, hogy az FTC bázisszerve a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium , Klára Jenőt kinevezte az „FTC Sportléte­sítmények" igazgatójának. Az új igazgatónak akkor még író­asztala, szobája, sőt munka­társai sem voltak. Feladata viszont annál több: befejezni az épülőfélben levő stadiont, és olyan új létesítményeket építeni és üzemeltetni, ahol az egyesület sportolói zavar­mentesen edzhetnek és ké­szülhetnek a versenyekre. Miből és kikkel fogja ezt megvalósítani — tették fel a kérdést a mindenhol megtalál­ható kétkedők? A válasz tettekkel és mun­kával került megfogalmazás­ra az elmúlt hat esztendő folyamán. Ma már ugyanis láthatók az FTC sportkombi­nát erőteljes kontúrjai, és a pesszimisták is kénytelenek elismerni a „Létesítmény" munkájának szemmel látható eredményeit. Ezekről a nem könnyű évekről beszélgetünk Klára Jenővel a klubházban levő szobájában. Nem magáról be­szél — pedig elsősorban sze­mélye érdekelne — hanem munkájáról, az egyesületről. Személyét érintő kérdéseimet félmondatokkal elhárítja . . . Befejeztük a stadion építé­sét, felépült a Gyáli úti bir- kozócsarnok és elkészült a stadion világítása is, lehet esti mérkőzéseket játszani — so­rolja, mintha számvetést csi­nálna eddigi eredményeikről. Megvettük a Népligeti BSE pályát ami létszükséglet az egyesület több szakosztályá­nak és hosszas alkudozások után visszavásároltuk a stadi­on melletti területet, amelyen már elkezdődtek az FTC fe­dett tornacsarnokának föld­munkálatai. A Népligetben felhúztunk egy sátortetős tor­Félóra az FTC Sportlétesítmények igazgatójánál 1973. október... 1978. október . .. nacsarnokot és ugyancsak ott épül edzések céljára egy futó­folyosó, egy nyitott uszoda, egy ragasztott faszerkezetű fedett csarnok és sportolóink részére egy 56 személyt befo­gadó szálloda. Mindez termé­szetesen sok milliós állami támogatással épül, hiszen a mérkőzések bevételei a beru­házások költségeinek kis ré­szét sem fedezné. Építkezünk tehát és ezzel párhuzamosan biztosítjuk a már meglevő létesítmények üzemelését an­nak érdekében, hogy sporto­lóink edzése, a mérkőzések megrendezése zökkenőmentes legyen. A feladatok megvaló­sításához persze olyan mun­katársakra van szükségem, akik becsülettel dolgoznak és érzelmileg kötődnek az egye­sülethez. Ma már elmondha­tom, hogy sok olyan nagy­szerű munkatársam van köz­tük olyanok, akik azelőtt itt sportoltak a Fradiban, ma pe­dig itt találták meg munkájuk értelmét és megbecsülését. A lelátón csak szurkolni kell. Itt közöttünk dolgozni is! . . . Miközben szenvedélyes hittel beszél munkájáról, meg­győződésemmé válik, hogy Klára Jenő olyan ember, aki gondolkozni és cselekedni együtt tud. Ez pedig nem ke­vés. Derűsen mosolyog, ami­kor arról beszél, miként sike­rült egy másfél millió forintot megtakarítania és abból ter­ven felül felépíttetni torná­szainknak a sátortetős torna- csarnokot, azok nagy örömé­re. Arra pedig joggal büszke, hogy a stadionban minden kábel, kapcsoló helyét ponto­san ismeri, hiszen az építkezé­si munkálatok utolsó szaka­szában a főmérnököt behív­ták katonának és kénytelen volt az ő munkáját is nagy­részt magára vállalni. Ebből is profitált, hiszen: aki nem is­meri a részleteket, az az egé­szet sem ismeri ... És ő mi­ért ne ismerné? Elsőnek ült fel a stadion lelátójára és el­sőnek kapaszkodott fel a vi­lágítótoronyba is! Hittel vallja és hangoztat­ja azt is, hogy úgy kell sze­retni ezt az egyesületet mint pl. Dalnoki Jenő és úgy kell vigyázni és megbecsülni a már használatba vett létesítménye­ket, mint a birkózók csarno­kukat. Azok ugyanis sajátjuk­nak tekintik . . . Minden érdekli ami az egyesületben történik. így természetesen a szakosztá­lyok élete, eredményei is. Ott van a lelátókon akkor is ha a kézilabdások, labdarúgók vagy vizesek, birkózók küz­denek a zöld—fehér színekért, mert szereti és érti is a spor­tot. Morog a foga között, ha nem megy a csapatnak és har­sányan örül, ha sportolóink győzelemmel fejezik be a küzdelmet. Rezignáltan emlí­ti, hogy annak idején a Test- nevelési Főiskolát akart vé­gezni, de objektív okok miatt közgazdasági diplomát szer­zett . . . Tanulság: az életet csak hátra tekintve lehet meg­érteni, de élni előre nézve kell! ... Másnap jutott eszembe, hogy a leendő Fradi Múze­umról nem is beszéltünk. Felhívjam ez ügyben — kér­deztem magamtól? Aztán el­vetettem a gondolatot. Ugyanis egy beszélgetés alkal­mával kijelentette, hogy gondja lesz rá. Nem hiszem, hogy elfelejtené. Major János 11

Next

/
Thumbnails
Contents