Fradi magazin (2001)
2001. október / 7. szám
Császári pillanatképek Bánki József írása Kamasz legényként, lévén, hogy a Népstadion tő- szomszédságában, a Gizella úton laktunk, kis túlzással napokig nem mostam kezet, amikor a múlt héten immáron 60. születésnapját ünneplő Albert Flóriántól, meg a többi ferencvárosi sztártól aláírást kaptam a patinás arénában. Álmaimban pedig rendre az jelent meg, hogy a „stadkában” egyszer én is kifuthatok 60-70 ezer néző előtt Fradi-mezben a kettős rangadókra, továbbá, hogy Albert Flórián az edzőm. Mindkét vágyam megvalósult, ám nem egy időben, hanem külön-külön. Albert Flórián ugyanis a Ferencváros serdülőben, majd Líbiából hazatérve az ifiben is az edzőnk lett, így közelről tapasztalhattuk meg, milyen ember a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdása. Őszintén szerettük őt, s nem csupán azért, mert ő is szeretett minket, hanem, mert rengeteget tanultunk tőle. Például azt, hogy tisztelni kell az ellenfelet, no meg a hivatásunkat is. A „Császárt" például képtelenség volt megelőzni az edzéseken, már egy órával a tréning előtt, elsőként lépett be az öltözőbe, az pedig külön élményt jelentett, hogy a foglalkozásokon maga mutatta be a gyakorlatokat és beszállt közénk játszani is. (Csak mellékesen: amikor Hoffer Józsi bácsi bevitte az MTI- be dolgozni, ott is pontban hatkor jelent meg és sohasem késett sehonnan sem.) Visszatérve a ferencvárosi edzőségére, tudtuk jól, hogy elsősorban miatta járnak ki rengetegen a népligeti tréningjeinkre, ám idővel elhitettük magunkkal, hogy azért mi is érdekeljük a drukkereket. Sőt, mindezt éppen Flóri bá’ erősítette meg bennünk. Az meg külön élményt jelentett, hogy amikor külföldi túrákon megjelentünk, miként fogadták a hajdani labdazsonglőrt. Óriási respektje volt, az pedig mindenkinek imponált, hogy németül, angolul és szerb-horvát nyelven egyaránt remekül elbeszélgetett mindenkivel. Persze azért kérdezgettük kényesebb témákról is, ám ő sohasem mondott rosszat senkiről. A csapattársairól pláne nem. Pedig szüléink, s a hajdani fradista menők révén sok mindenről tudtunk, például arról is, hogy néhány újságírónak bizony komoly felelőssége volt a Dániában szerzett súlyos sérülésében. Addig kritizálták a csípőre tett kezével, meg az akaratgyengeségével, hogy a koppenhágai mérkőzésen olyan csinnbe ment bele, amilyenbe korábbi pályafutása során egyszer sem. A súlyos térdsérüléssel derékba is tört a pályafutása, s saját elmondása szerint, ezután már sohasem volt a régi. A humora azonban megmaradt, s a futballban szerzett csibész- ség okán képtelenek voltunk „megrajzolni” Flóri bá-t, ahogy magunk közt hívtuk. A hosszú futásoknál próbáltunk „szabóollóval” loholni, azaz levágni a népligeti táv nagy részét, ám a „Császárnak" annyi tapasztalata és híve volt, hogy mindig megbuktunk. Hiába sároztuk össze magunkat, egy pillantásból lemérte, hogy valami nem stimmel, elvégre őszinte srácok is voltunk, de megesett, hogy éppen az egyik bokorban dekkoltunk, amikor a „Császár" egyik barátja a 99-es buszról kiszúrt bennünket. Ilyenkor a „Császár" nem csinált nagy balhét, talán legbelül még mosolygott is, viszont megkövetelte a munkát. Abban nem ismert tréfát. Nem csoda, hiszen nála is Lakat Karcsi bácsi volt az etalon ez ügyben, márpedig a legendás trénerrel számos felejthetetlen estét tölthettek, ám másnap nem volt pardon, a mester éppen az asztaltársaság tagjait futtatta meg leginkább. Sokan mondják, hogy Albert Flórián is nagyobb, a kor fénylő csillagaihoz, Beckenbauerhez vagy Cruyffhoz hasonló karriert futhatott volna be visszavonulása után. Ez igaz. A „Császár” stílusához azonban a diplomáciai feladatok álltak közel; bár amikor égett a ház, azért az Üllői úton, Rákosi Gyulával és Szűcs Lajossal összeállva, a nevét adta a szakmai munkához. Nem is maradt el a siker. Albert Flórián, aki jövőre lesz 50 éve, hogy a Ferencvároshoz tartozik, nem kudarcra született. Egyébként a „Császár” nem igazán szeret a múlton merengeni, nem véletlen, hogy a 60. születésnapján is így fogalmazott: csak előre édes fiam! ügy legyen. Sokáig. Az FTC ifi edzőjeként 1982-ben. Balról: Kovács /., Zsivótzky, Péter; Tatár, Bősz, Koch,... Albert Flórián edző. Elöl: Horváth K.. Vajda, Bánki,... Kosztolnik, Németh J. 21
