Fradi magazin (2001)

2001. október / 7. szám

Popsztár és futballista A legjobban futballozó popsztár, s a legjobban éneklő futballis­ta. Rakonczai Imre a pódiumokon és a stadionok zöld gyepén is otthonosan mozog. Az idősebb R-Port fivér ugyanis a jelenleg NB lll-as BVSC igazolt labdarúgója, ám korábban még a rendkí­vüli népszerűségnek örvendő V.I.R zenekar - nagyon fontos - tagjaként az akkoriban másodosztályban vitézkedő vasutasok­nál is helyet tudott magának követelni. No és arra is sokan emlékeznek az Üllői úton, hogy annak előtte éveket húzott le a Ferencváros korosztályos együtteseiben. A könynyűzenében vált igazán ismertté, de többek szerint focistaként is sokra vihette volna.- Édesapám is elvakult fradista, így nem lehetett kérdéses, hová visz le magával az első edzésre - emlékszik vissza. - 1972-ben kerültem a klubhoz, Kaszás Pali bá­csi gárdájához. Később Serli Sándor, Vincze Géza, valamint a zöld-fehérek fiókcsapa­tánál, a Szent István Szakközépiskolában Patonyi László volt a mesterem.- Kikkel játszottál együtt?- Az akkori serdülő és ifi együttesekből Sebők Vili jutott a legmesszebb, de Sze­keres Tamás is magára húzhatta a válogatott mezt. Bubcsó Norbert ugyan szintén le­hetőséget kapott az élvonalban, de hamar elszerződött más egyesülethez.- S a többiek?- Nagyon tehetséges srácok alkották azt a társaságot. Az ifivel például tíz év szü­net után nyertünk bajnoki aranyat. A felnőtt csapatba mégsem kellettünk, túlságosan telített volt a keret.- Milyen poszton játszottál?- Irányító középpályás voltam. Egyébként később Viczkó Tomi irányítása alatt a ju­niorban együtt futballozhattam Hrutka „Rudival" Lisztes Krisztiánnal és Vincze Ottóval is. Ők azonban már fiatalabbak nálam, nagyon örülök, hogy legalább belőlük befutott játékos lett.- Te miért nem lettél az?- Húsz éves koromban megsérült a derekam. Emlékszem, még az akkori vezető edző, Nyilasi Tibi vitt magával a Sportkórházba egy kivizsgálásra, ahol azt javasolták, hagyjam abba a futballt, ugyanis bármelyik pillanatban tolószékbe kerülhetek.- Ezt nem mondod komolyan...- Sajnos eltolódott egy csigolyám, s elég lett volna egy rossz mozdulat, azonnal lebénulhattam volna.- Ahogy látom, nem adtad fel.- Hónapokig jártam csontkovácsokhoz, Bodnár „Szakállnál" is kúráltattam ma­gam, s úgy ahogy rendbe jöttem. Ám a folyamatos élvonalbeli szereplésnek végleg búcsút inthettem.- A BVSC előtt még megfordultál a REAC-ban, sőt, Ausztriában is.- Egy évet töltöttem a REAC-nál, Sebők Vilivel együtt. Csakhogy kiújult az az átkozott sérülés, edzések és meccsek helyett megint a rendelőkbe jártam. Persze utána sem bírtam sokáig futball nélkül, egy osztrák kiscsapathoz ugrottam át csak a mérkőzésekre, itt meg Gregor Józsival ontottuk a gólokat. A BVSC-be Simon Ti­bi invitálására jöttem. De kikötöttem, hogy elsősorban zenész vagyok, a koncertek mindig elsőbbséget élveztek nálam a sportbéli elfoglaltságaimmal szemben. Tehát számomra a zene hivatás, a futball pedig a hobbi. Azért általában sikerült egyez­tetnem az időpontokat.- Nem lehetett könnyű két fronton is helytállni. Hogy bírtad?- Vállaltam a plusz terheket. Volt, hogy a csapattól külön, autóval mentem egy idegenbeli meccsre, aztán a lefújás után rohantam az öltözőbe, hogy minél hamarabb elindulhassak az ország másik végébe egy fellépésre.- Futballista létedre hogyan kerültél egyáltalán egy popzenekarba?- Az öcsém elküldte a felvételeit több kiadóhoz is, a BMG látott fantáziát a szer­zeményeiben. Azzal is megbízta, hogy verbuváljon maga köré még három fiút a zene­karhoz. Engem is beválasztott a csapatába, akkor átmenetileg abba is hagytam a focit.- Több éves sikerszéria, aranylemezek, teltházas koncertek után miért döntöttetek úgy, hogy feloszlatjátok az együttest?- Sokat gondolkodtunk ezen. Az a jó, hogy akkor hagytuk felébe a közös munkát, amikor még mindannyiunk számára érdekesnek tűnt. Még nem untunk egymásra, de más elképzeléseink voltak a jövőt illetően. A legnagyobb békében, nem kiégve szakí­tottunk. Az öcsémmel folytatom az R-Port duóban, s úgy hiszem, ezzel a formációval is sikert arathatunk.- Hallottam, hogy a legmegszállottabb VIP vagy R-Port rajongók a meccsekre is elkísértek.- Furcsa, de valóban így van. Már megszokott, hogy a stadionban megjelenik né­hány csinos lány, s például itt írják meg a leckéjüket, a meccseken meg hangosan biztatnak, A koncerteken is gyakran megkérdeznek, mikor játszunk mérkőzést, a stadi­onban pedig afelől érdeklődnek, mikor lesz koncertünk. Jó érzés.- Fradi-meccsekre jársz még?- Sajnos, az elfoglaltságaim nem mindig engedik, de ha tudok, természetesen ki­látogatok az Üllői útra. Jó barátságban vagyok egy-két játékossal, Dragónerrel. vagy a korábbi ferencvárosiakkal, Lisztessel, Sebőkkel, Mátyussal a szabadidőnkben is össze­járunk. Zöld-fehér zászlóm is van persze, de már nem hozom magammal a lelátókra. Egykori játékosként más szemmel nézem a mai fiúkat, így is nagyon szurkolok nekik, hogy idén is nyerjék meg a bajnokságot. naszály 22

Next

/
Thumbnails
Contents