Fradi-híradó (1973)
1973. február
nem jelenti okvetlenül; hogy nem is kerülhet be. Kétségtelen, hogy nehézségeink voltak az ősszel, mégis derűlátón ítélem meg a tavaszi lehetőségeket. Kiss Kálmántól azt kérdezzük, mi a helyzet az edzők frontján a Ferencvárosban? — Edzőinkkel már az idény előtt közös nevezőre jutottunk — hangzik a válasz. — Minden korcsoportban az első csapat érdekéAz elmúlt idény utolsó bajnoki mérkőzésén, a Vasas ellen szerepelt együttes. ben folyik a munka, az úttörőktől egészen a felnőtt tartalékcsapatig. Dalnoki Jenő a második csapat edzője, az ifjúsági első csapaté Rákosi Gyula. Novák Dezső pedig Csanádi Ferencnek segít az első csapat mellett. — A szurkolókról is sok szó esett az őszi idényben. — Az elmúlt félévben igyekeztünk szorosabbra fűzni a kapcsolatot szurkolóinkkal. Az egyesület agitációs és propaganda bizottsága segítségével kétszer is rendeztünk szurkoló-an- kétot és a zöld-fehér színekért lelkesedőktől sportszerű támogatást, a nézőtéren fegyelmezett magatartást kértünk. A Vasas elleni rangadó előtt a két csapat szurkolótáborának vezetői közösen beszélték meg a tennivalókat. Mindennek — úgy vélem — a mérkőzésen már megmutatkozott a kedvező hatása. Ugyanilyen szellemben, a pártoló tagság révén szeretnénk kapcsolatot létrehozni más egyesületek szurkolótáborával is. — A vidéki mérkőzésekre elkísérik a szurkolók a csapatot? — A Coopturist szervezésében ősszel is sok vidéki városba indultak autóbuszok. Meggyőződésem, hogy tavasszal még több társasgépkocsit indítanak majd a vidéki találkozóinkra. — A szakosztályvezető is derűlátó a tavaszi szereplést illetően? Százszázalékosan. Elég jó a tartalékcsapatunk, amelyben hét-nyolc olyan játékos szerepel, aki nemrég öregedett ki az ifikorból. Az ifjúsági csapatainkban is tehetséges fiúk rúgják a labdát. Állítom, meg tehetségesebbek, mint az öt-hat-nyolc év előttiek. Az utánpótlás mellett azonban jó lenne, ha az átigazolás is többet segítene a jelenleginél. Az FTC igazán mindig nevelő egyesület volt, de régi alaptörvény, hogy egy csapat sem tudja megoldani az utánpótlás-problémákat csak a saját erejéből. SZfCS LÁSZLÓ Elmehetet! volna más N B I-es csapathoz is. De nem ment. Töprengett, vívódott mayában s a végén döntött: abbahagyja. AZ IFIEDZŐ Rákosi Gyula még mint játékos tért vissza a japán portjjáról. Igaz, nem volt már tagja az első csapat keretének, csak a „fakóban” kapott szerepet. De azt is eljátszotta. Jókedvűen, úgy ahogy egy játékosnak futballoznia kell. Sokan csodálkoztak ezen. Különösen azok, akik megkeresték s akik hívták máshová játszani. — Miért nem jössz? A Fradinál már nem sok babér terem a számodra. Most már mi köt ide? . . . Ezt kérdezték tőle s ö csendesen csak ennyit mondott: — Húsz év. S azt hiszem, ez mindennél erősebb kötelék. * Húsz évvel ezelőtt lépett be először az Üllői úti pálya öltözőjébe a 14 éves Gyuszi. Édesapja küldte oda az alábbi néhány mondat kíséretében. — Kisfiam, most, hogy szétrúgtad kitudja hányadik pár cipődet, megértét arra, hogy elmenj egy klubba futballozni. Egy klubba küldte Rákosi bácsi a csemetéjét. Az FTC-hez. A kis ember odament. Ott játszott húsz esztendőt, onnan volt ifjúsági válogatott, onnan került az utánpótlás, a B, és a nagy válogatottba. 41 alkalommal öltötte fél a válogatott mezt. Négyszer szerepelt bajnokcsapatban. 321 NB 1-es bajnoki mérkőzésen játszott a Ferencváros csapatában. Ennél többször eddig nagyon kevesen húzták magukra a patinás klub mezét. Ezután a húsz év után nem tudták őt rábeszélni arra, hogy menjen el. — Még játszanék. Persze, hogy játszanék, hiszen imádom a futballt. De innen nem megyek el. Itt még egy kicsit játszom, csak úgy saját kedvtelésre. Amúgy levezetésként. Közben, ha kell s ha igényli is Dalnoki Jenő, segítek neki. S igyekszem beleszokni az elkövetkezendő ,,szakmába”. Tudniillik edző szeretnék lenni. * Óhaja hamar beteljesült. Az egyik nap behívatta öt az elnök s elbeszélgettek egy kicsit. A vége az lett a dolognak, hogy megkérdezték tőle : elvállalná e az ificsapat edzéseinek vezetését. Elvállalta. * Az első bajnoki mérkőzésre kimentem. Ott állt az alapvonaltól nem mesz- sze. Egyedül. Körülötte járlak, keltek, sokan meg is szólították. Udvariasan válaszolgatott, de szemét ritkán vette le a játékról. * Az ifjú játékosok nagyon szeretik. Szeretik, mert mind mondják, jókedé- lyü, megértő, higgadt, igazságos. A fiatal edző tehát elindult egy új pályán. Reméljük, jó edző lesz belőle! VÁHKOAYI SÁNDOR 5