Fradi-híradó (1973)
1973. február
i PÁRTOLÓTAGOK FÓRUMA Lij klubilázunk megnyitása után végre megvalósultak azok a feltételek, amelyek lehetővé tették, hogy sportolóink, klubtagjaink és pártoló- tagjaink színvonalasabb klubéletet élhessenek mint az elmúlt években. Az új létesítményben célunk már az lett, hogy tagjaink szabadidejükben megfelelő környezetben szórakozzanak, és kulturális igényeik egy részéi is kielégíthessék. Ennek érdekében többszázkötetes könyvtár, két játékszoba és kicsi, de figyelmes kiszolgálást biztosító büfé áll mindennap rendelkezésére tagjainknak. Nagyon jól tudjuk, hogy mindez még nem igényes klubélet. Azonban egy olyan közösség igényeinek kielégítése, ahol 12 éves kortól a nyugdíjas korig, a 8 általános iskolai végzettségűéitől a diplomásokig találhatók — nem könnyű társadalmi munkában színvonalas programot összeállítani. Mégis megkíséreltük, mert tudjuk, hogy egy nagy egyesületnek fontos, ha nem is elsőszámú feladata, a kulturális nevelés. 1972-ben műsoros estek keretében emlékeztünk meg ünnepeinkről. Négy alkalommal tartottunk élménybeszámolót, olimpiai vetélkedőt, hat este irodalmi, zenei, művészettörténeti előadást rendeztünk, és tizenkét ízben hívtuk meg szurkolói ankétra az érdeklődőket. A fiatal szurkolóknak öt ankétot rendeztünk. Legnagyobb érdeklődés természetesen a filmvetítések iránt nyilvánult meg, hiszen a filmművészet 12 remek alkotását mutattuk be tanácstermünkben, ahol a vetítéseket rendezzük. Nem állítjuk, hogy mindig „telt ház” volt rendezvényeinken. hiszen edzések, versenyek, tanulás, magánélet és az egyéni érdeklődési körök differenciáltsága miatt nem számíthattunk minden tagunk megjelenésére. A látogatott Sággal azonban elégedettek vagyunk és nem volt hiábavaló a társadalmi munkában résztvevő művészek, előadók aktivitása. Volt olyan ankétünk, amelyet egy napon kétszer kellett megtartani, mert az érdeklődők nem fértek be a terembe. A klubház egyébirányú igénybevételei — szakosztályi értekezletek, játékosértekezletek stb. — is meghatározták rendezvényeink számát és időpontját. E nehézségen úgy igyekeztünk segíteni, hogy „házon kívüli” programokat rendeztünk. Megtekintettük a Budapesti Történeti Múzeumot, az újjárendezett Egyiptomi Kiállítást, a Hadtörténeti Múzeumot, és örömmel fogad tunk el szomszédunkba egy kedves meghívást, ahol megtekintettük' a Filmgyárat. Még egyszer hangsúlyozva, hogy a fent említett objektív nehézségek nem teszik lehetővé a minden igényt kielégítő klubéletet, úgy érezzük, hogy 1972-ben, a 11 hónap alatt rendezett 56 kulturális rendezvény, erőinket figyelembe véve. nem volt szegényes. * . .kik gyűlnek össze a pályák viharsarkaiban. Állítom, hogy az ö számukra a labdarúgás, a klub — ötődrendű dolog. í)k önmagukat szórakoztatják, hogy valami jó kis „heccben” legyen részük. Odacsapódik minden klubhoz egy ilyen réteg és az FTC-nek a balszerencséje, hogy különleges népszerűsége folytán látszólag mellette, de következmé- nycilien ellene harsog a legnépesebb esoport.” írta a Magyar Nemzet még az emlékezetes soroksári mérkőzés után, ami az FTC-nek is két pontjába került. És mi történt azután ? A sportszerű buzdításra történő egyesületi felhívások ellenére továbbra is randalírozAzt akwrom, hofiy reinkspii nézzél ki. Knityi ember előtt.. . nak ezek a szurkolóknak nem nevezhető „heccelők”, és lassan már ott tartunk, hogy miattuk a jó érzésű szurkolók inkább elmaradnak a mérkőzésekről, nehogy véletlenül is közéjük keveredjenek. A sportszerű légkör helyreállításának érdekében ezért nagyon helyesen úgy határozott az MLSZ, hogy minden eszközzel biztosítani kívánja a pályák rendjét. Az elmúlt év decemberében a Hazafias Népfront budapesti bizottsága ankétot rendezett, ahol a fővárosi egyesületek szurkolói keresték a lehetőséget; mit lehetne tenni a rend érdekében társadalmi összefogással. Örömmel láttuk, hogy sok FTC szurkoló magáévá tette a probléma megoldásának gondját, és szép számmal képviselték felszólalásaikkal, javaslataikkal egyesületünk elnökségének álláspontját. Mindenki egyetértett azzal, hogy senki sem akarja elvenni a szurkolónak azt a jogát, hogy kedvenc csapatát biztassa. Ellenkezőleg! Azt szeretnénk, ha még nagyobb hangerővel zúgna a bíztatás, a Hajrá Fradi. Forró, de sportszerű légkör vibrálna a lelátókon. Csak aki maga is sportolt, tudja igazán, milyen sokat számít a versenyzőknek a közönség biztatása. De a sportszerűség íratlan szabálya megköveteli az ellenfél megbecsülését, nagyobb tudásának elismerését. És ennek a szabálynak érvényesülnie kell a nézőtéren és a pályán egyaránt. Erre kötelez minden igaz sportembert a sport szeretető.. A Ferencvárosi Torna Club vezetői úgy látják, hogy mérkőzéseinken ezt a problémát meg lehet és meg kell oldanunk. A magunk ereje azonban erre kevés. Szükségünk van becsületes szurkolóink társadalmi összefogására, segítségére. Egy részükből rendfenntartó gárdát szervezünk, akik közreműködésével biztosíthatjuk mérkőzéseink zavartalan lebonyolítását. Várjuk tehát segítőkész pártolótagjaink, szurkolóink jelentkezését klubházunkban Nagy Béla ágit. prop. titkárnál. MAJOR JÁNOS Nem ériem, miéri nem előzői már!? 6
