Fradi-híradó (1972)
1972. április
Régi „irodistával” találkoztam. Megkérdeztem : — Ismered Pauer .lánost? — Nem én! — Pedig 1932 óta van a Ferencvárosnál. — Ugyan, ne ugrass már! Mondhatom, mindenkit Ismerek. Az újakat is, nemhogy aki negyven éve van ott. .. összetéveszted a . . . — a homlokára csapott: - Dehogyis! Persze, igazad van. Hát, a Popej . . . Általában nehezen esik le a tantusz. Pauer Jánost alig ismeri valaki. A „Popejt” vagy „Popi bácsit” — szinte mindenki. — Akkor kaptam a nevemet — mondja az Kurópa-szerte ismert gyúró, aki február 14-én töltötte l>e hetvenhetedik életévét —, amikor még Sáros! Béláék Játszottak a Fradiban. A tribün alatti tornateremben edzett a súlyemelő szakosztály. Egyszer esak hatalmas dobbanást hallottunk. Már az öltöző felé baktatott a társaság, s ml gyorsan lenéztünk a terembe. Hát, az történt, hogy az egyik súlyemelő elejtette a súlyt. „Ejnye — mondtam én —, hiszen ezt nevetve kilököm.” Harsány kacaj volt a válasz. Én replikáztam: öt korsó sör leg ven a tét. Először egy bemelegítő súlyt kértem. Negyvenöt kilót. Eljátszottam azt, hogy nagyon kínlódok. Talán még a szemem is kidülledt. . . Negyvenhét és fél kiló. Nyögtem, sziszegtem. És jött a fogadás súlya, az ötven kiló. Megemeltem, „alábújtam a súlynak” (hiszen ismertem én a technikát!) — és máris az enyém volt a sör! No, akkoriban játszották a „Popeye, a tengerész” című rajzfilmet és a fiúk mindjárt elkereszteltek a főhőséről. Hadd ragadjak ki a hurnuros történetből egyetlen momentumot: azt, hogy „Popi bácsi” ismerte a súlyemelés technikáját. Sportolóból lett gyúró. És a gyúróból széles látókörű. sokoldalú sportember 1918 előtt atlétizált a MÁVAG-ban, majd a Drogisták kapusa lett. Birkózott, öklözött is. Mint atléta ismerkedett meg a gyúrás alapelemeivel. Akkoriban még az volt a divat, hogy ketten leültek egymással szemben, és az edzés vagy a verseny előtt és után végigmasszírozták egymást. 1918-ban sérülten került a honvéd helyőrségbe, s ott, gyógykezelése? alatt az orvos oktató szavai nyomán Ismerte meg a különös szakma rejtelmeit. Gyúrt az NSC-ben, az MTK-ban, Kispesten és a Vasasban. 1932-ben ment a FerencOKI MEGGYÚRIA fl FÉL VILÁGOT városhoz, s egészen 1952 első napjáig másodállásban készítette elő az FT('.-sportolók izomzatút. Azután húsz éven át a zöld-fehérek első számú gyúrója volt. Tavaly ment nyugdíjba. Nyugdíjba? Az egyik szombaton délelőtt beszélgettünk az életéről. Jókedvűen, szívesen, szakavatottan lieszélt arról a sporttörténelemről, amelyet számára a versenyzők, játékosok izomzata közvetített. Kgyszer csak türelmetlenül az órájára kezdett pillanthatni: — Sietném kell magyarázta. Délután mérkőznek a tekézők és a kézilabdázók. Megyek .. . — Hát nemcsak a Rudas fürdőben gyúr még ma is? — Nem bizony! Nem lehet elszakadni a sporttól! „Popi bácsi” keze alatt a fél világ élsportolói végigjártak már. Különösen büszke arra, hogy Orth Györgytől a spanyol „csoda- kapus” Zamoráig sokan dicsérték. A harmincas években akármilyen csapat érkezett is hazánkba, mind őt kereste. Hiszen akkoriban még nem volt szokás masszőrt is utaztatni. Idehaza sem volt különösebb divat. Ezért „Popej” is kevesebbet jutott a határokon túlra, mint mai utódai. így is bejárta azonban fél Európát. . . Ott volt például a helsinki olimpián. A tervek szerint majdnem az utolsó napig szólt a küldetése. Már indulásra készen állt a gépe, amikor a vívók — elszánt küzdelem után — mégis elérték, hogy maradhasson. Kardcsapatunk Olaszországgsil vívta a döntőt, s bizony nem a legjobban álltunk (7:5 volt az olaszok javára) mikor megjelent Pauer János. Akkor Ismét bebizonyosodott róla, hogy nemcsak az izmok ismerője. A pástra lépés előtt elbolondozott a vívókkal, s kisebb-nagyobb kópésággal valósággal fel- ajzotta őket. Magyarország nyerte a nagy csatát! J Minden baj tudója, minden izomszál ismerője. Tapasztalatai és a szobában tornyosuló könyvek diktálják: mikor mit kell tennie. így vall a hivatásáról: — A gyúrást mindenekelőtt szeretni kell! És ugyanúgy tudni is! Vllágéletemben hajtott a tudásvágy. Arra törekedtem, hogy amit csinálok, uzt tökéletesen megismerjem. Azt hiszem, ezért tartottak jó esztergályosnak, s ugyanezért lehettem — állítólag Jó — gyúró. De ez nem nagy érdem. Hiszem azt, hogy így kell tennie minden egyes embernek, aki önmagával Igényesen áll az emberek szolgálatába. SZEKERES ISTVÁN VÍZILABDA 1—X —2 1 X *> 1. Mikor nyert először bajnokságot az FTC. vízilabda csapata? 1904 1910 1914 2. Kiváló válogatott sportolónk volt YVenk. Ml volt a keresztneve ? József János Tibor 3. összesen hány bajnokságot nyertek vízilabdázóink? 1« 1» 9 4. Az utolsó tíz évben mikor nyert vízilahdu csapatunk veretlenül bajnokságot? 1962 1965 1963 5. Dr. Kárpáti György minden idők legeredményesebb FTC vízilabdázója volt. Mint sportoló hány évet töltött a Fradinál? 15 25 »«» KÉPREJTVÉNY Kik láthatók a képen? (balról jobbra kérjük a játékosokat megnevezni!) A megfejtéseik az FTC. címére 1972. május 30-ig beküldhetők. A levelezőlapokra kérjük ráírni: % Fradi Híradó. Vízilabda 1—X—2 A helyes megfejtők között bajnoki vízilabda-mérkőzésekre jegyeket sorsolunk ki. A nyertesek nevét és a helyes válaszokat a következő számunkban közöljük. A januári jégkorong 1—X—2 megfejtése: 2— X—2—1—2. A képen Raffa volt látható. Helyes megfejtő csak egy akadt: Varjú Jenő Érdliget, Hóvirág u. 20. 12
